A teljes hazai szőlőágazatot veszélyezteti az amerikai szőlőkabóca terjedése, amely az aranyszínű sárgaság kórokozóját hordozza – hangsúlyozta az InfoRádióban Tarsoly Róbert, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint a betegség már a villányi térségben is megjelent, így a 22 magyar borvidékből immár 15 érintetté vált. A villányi ültetvényeken termesztett fajták különösen érzékenyek a fertőzésre, amelynek megállítása csak szigorú megelőző intézkedésekkel lehetséges. A Nébih szerint az északi borvidékek védettsége eddig az időben meghozott hatékony intézkedéseknek köszönhető.

Tarsoly Róbert elmondása szerint az amerikai szőlőkabóca 2013-ban jelent meg Lentiben, és azóta viszi át a kórokozót egyik tőkéről a másikra. A Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a klímaváltozás hatására a fertőzés Szlovénia felől észak felé húzódik, így jutott el hazánkba is.

Bár a hatóságok helikopteres permetezéssel és tőkekivágással próbálták lokalizálni a fertőzést, a kabóca terjedésével a betegség is egyre nagyobb területet érintett. A Zalaszentgrót környéki térségben már 2018–2020 között is voltak tüneteket mutató tőkék, de ezek eleinte elszórtan jelentek meg. 2023-ban azonban már egy rajnai rizling ültetvény tőkéinek 27 százalékát kellett kivágásra kijelölni.

Ez ijesztett meg bennünket igazán, és azt látjuk, hogy az utóbbi egy-két évben a járványdinamika felerősödött, és már nemcsak a mi borvidékünket, hanem a badacsonyi, somlói, soproni borvidéket is nagyon nagy mértékben érinti. Igazán az a félelmünk, hogy ha ez így megy tovább, akkor az egész magyar szőlő-borágazat kerülhet veszélybe

– mondta Tarsoly Róbert.

szőlőbetegség

 A betegség már a villányi térségben is megjelent, így a 22 magyar borvidékből immár 15 érintetté vált – fotó: pexels.com

A betegségnek nincs ellenszere, azonnali beavatkozást igényel 

A Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke rámutatott, hogy a szőlő aranyszínű sárgaság fertőzését csak laboratóriumi vizsgálattal lehet biztosan azonosítani, de a tünetek szabad szemmel is felismerhetők:

  • a vegetáció második felében a levelek háromszög alakban befelé csavarodnak, fonákjuk felé kanalasodnak;
  • a kék szőlőfajták levelei vörösödnek, míg a fehérszőlők levelei sárgulnak
  • később a vesszők nem érnek be, télen elfagynak, és gyakran a virágzás után a fürtök is leszáradnak.
"Ezek a tőkék menthetetlenek. Ha ilyen tüneteket lát az ember, akkor azonnal ki kell vágni, a védekezésnek is az egyik módja. Az ilyen tőke meggyógyulni nem fog, ennek a kórokozónak olyan ellenszere, ami gyógyítaná tőkét, jelenleg nem ismert, csak az azonnali kivágás, ami segít, hogy a további fertőzést megakadályozzuk” – mondta.

A szakember kiemelte, hogy a kórokozó sem az emberekre, sem az állatokra, sem a bor minőségére nem veszélyes – kizárólag a szőlőtőkék pusztulásáért felelős. A növényegészségügyi zárlattól sem kell tartani, mivel ez kizárólag a termelői tevékenységre vonatkozik.

A fertőzés terjesztéséért az amerikai szőlőkabóca felelős, amely a beteg tőkéről az egészséges növényekre viszi át a kórokozót. A rovarölő szerek használata sem garantálja a védelmet, mert a kabóca nemcsak a szőlőültetvényeken, hanem azok környezetében, vadnövényeken is megél és onnan is képes fertőzni. Ezért a tőkék haladéktalan kivágása az egyetlen hatékony védekezési módszer.

Tarsoly Róbert szerint a biotermelés szabályait is újra kell gondolni a rovarölő szerek alkalmazása terén, mivel ezekben az ültetvényekben a betegség sokkal gyorsabban terjed, és már egész ültetvényeket is kivágtak emiatt. A hegyközségi elnök szerint sürgető, hogy felszámolják az elhagyott, nem gondozott vagy nem megfelelő növényvédelem alatt álló szőlőterületeket, mert ezek a fertőzés állandó forrásai lehetnek.

Telepítési támogatás, a kutatás ösztönzése és a szabályozás szigorítása is napirenden van

„Az első feladat az, hogy a szőlőtermesztőknek, borászoknak a figyelmét ráirányítsuk arra, hogy nem lehet elmenni mellette, azonnal ki kell vágni a tőkét. A minisztérium tervez egy olyan beavatkozást, amely a pótlást lehetővé teszi, telepítési támogatást adunk annak, aki megelőzési vagy védekezési célból kivágja a szőlő területét. Ezért mi hajlandók vagyunk egy újratelepítési támogatással segíteni őt, mert az a célunk, hogy megmentsük a magyar borvidéket, nehogy egy újabb olyan szőlővész söpörjön végig a magyar ágazaton, amilyent egyszer már megtapasztaltunk" – fogalmazott Nagy István agrárminiszter.

A miniszter hozzátette: elengedhetetlen a műveletlen, elhagyott szőlőterületek felszámolása is. Ezek közé tartoznak a Nemzeti Földügyi Központ kezelésében lévő parlagon hagyott területek is, amelyek értékesítését most felgyorsítják. A minisztérium emellett tanácsadói és oktatási programot is indít. „A legjobb védekezés ellene a gondozott szőlő. Nem véletlenül tartja a mondás, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot, itt is pontosan az van, hogy a gazda szeme megóvja a szőlőtőkét a betegségtől" – fogalmazott a tárcavezető.

A Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a járvány megfékezéséhez elengedhetetlen az országos koordináció: „Csak egy központi koordinációval országos szinten elrendelt védekezés lehet eredményes, mert ezt egyedül a szőlősgazdák nem fogják tudni megoldani" – jelentette ki. Mint mondta, már tavasszal megalakult egy szőlő fitoplazma munkacsoport a Veszprém megyei növényorvosi kamara kezdeményezésére, és javaslatokat is előterjesztettek az agrártárca felé.

A dokumentumban szerepel a rovarölő szerek engedélyezésének kiszélesítése, az elhagyott területek feltérképezése, a kényszerkivágások gyorsítása és a hatósági kontroll fokozása.

A hegyközségi elnök szerint a hosszú távú megoldás csak a kutatáson alapulhat. „Ami személy szerint nekem a legégetőbb lenne, hogy a kutatásokat ösztönözzük állami eszközökkel, mert nem minden tekintetben ismert a kártevő és a kórokozó életmódja sem. Én hiszek a tudományban, én hiszek abban, hogy emberi elme az előbb-utóbb ki tud találni valamit, hiszen annak idején a filoxéra is kipusztította az európai szőlőterületek nagy részét, mégis sikerült olyan védekezést találni, ami aztán megmentette ezt a kultúrát, és én nagyon hiszek abban, hogy itt is lenne ilyen megoldás, de ahhoz kutatni kell, kísérleteket végezni" – mondta.

A szakember kulcsfontosságúnak nevezte a gazdák tájékoztatását is, mert tapasztalataik szerint még mindig kevesen ismerik a betegség természetét. Örömmel nyugtázta, hogy Nagy István agrárminiszter támogatást ígért az érintett termelőknek az újratelepítéshez, de hangsúlyozta: „az újratelepítés meg a kártalanítás nem megoldás, az már csak a fájdalom tapasza az érintett szőlőtermelőnek". Mint mondta: „Mi úgy látjuk most, akik tényleg nagyon sokat foglalkoztunk a problémával, hogy a termelők, az érdekképviseletek és a felelős minisztériumok szinte példa nélküli összefogásával van esély arra, hogy megmentsük a magyar szőlő-bor ágazatot".

Forrás: Infostart

Indexkép: pexels.com