Így termelj kukoricát, ha szélsőséges az időjárás!

A Kukorica Kör Egyesület idén immár harmadik alkalommal rendezi meg a „Kukoricázz velünk!” termelési versenyt, amelyben nem a hektáronkénti rekordtermés, hanem a gazdaságosság a fő szempont. A versennyel a cél a lehető legjobb jövedelmezőség – ehhez a vetéstől a betakarításig minden inputot rögzítenek, majd ezek alapján hektáronkénti profitot kalkulál az egyesület az eredmények értékelése során.

A termelési versenyhez kapcsolódó szakmai látogatások sorában a napokban Kálcsics Bálint nagykanizsai termelőnél járt Daoda Zoltán ügyvezető, Körösi Katalin szakmai és operatív igazgató, valamint Csutár Miklós, a Bauer Hungária Kft. mérnök-üzletkötője. A no-till technológiát alkalmazó gazdálkodó részletesen beszámolt az idei termesztési körülményekről, a kihívásokról és a tapasztalt előnyökről.

Késve induló vetés, szeszélyes csapadék

Mint Kálcsics Bálinttól megtudtuk: az idei szezonban már a kezdetektől nehézségek jelentkeztek.

– A vetés megcsúszott, mert alaptrágyaként szerves trágyát szórtunk, és a szóró késve érkezett – idézte fel Bálint. – Végül április 25-én került sor a direktvetésre. A vetést követően egy héten belül érkezett ugyan egy 10–15 milliméteres eső, de májusban és júniusban nem hullott számottevő csapadék. A tartós szárazság miatt sok növény töpörödött növésű maradt, és a virágzás időszakában komoly volt a bizonytalanság, hogy egyáltalán képeznek-e csövet.

Kálcsics Bálint, Körösi Katalin és Daoda Zoltán a gazdalátogatáson Fotó: Agroinform/Horváth Attila

A 24. órában megérkező nyári eső ugyan segített, de a károsodott állomány már nem tudott teljesen regenerálódni.

– A legtöbb növényen szerencsére van egy cső, néhol kettő is, de a második jellemzően üres maradt – mondta a gazda.

Nagy eltérések egy táblán belül

A versenybe nevezett tábla állapota erősen heterogén: a mélyebb fekvésű részeken a növények jóval erősebbek, míg a magasabb pontokon, a vízhiány miatt, derékig érnek csak.

– A különbségek hatalmasak, a legjobbak két és fél méteresek, a leggyengébbek pedig alig fél méteresek

– magyarázta Bálint.

A no-till előnyei

A gazdálkodó szerint a no-till technológia egyik legnagyobb előnye a szélsőséges időjárási viszonyok közötti kiegyensúlyozottabb teljesítmény.

– Ha lassabban is indulnak a növények a fenológiai fázisokban, utolérik magukat, és a terméskülönbségek csökkennek a hagyományos szántott területekhez képest, sőt – mondta.

Bálint úgy véli a no-till a talajéletre is kedvezően hat. Tapasztalata szerint a patogén gombák előfordulása visszaszorul, fuzáriummal évek óta nincs gond, és a levélbetegségek is ritkán fordulnak elő. Ezt a talaj mikrobiológiai egyensúlyának javulásával magyarázza:

– A hasznos szervezetek kiszorítják a kórokozókat, a talaj szerkezete javul, és ellenállóbbá válik – fejtegette.

Gazdasági kilátások

A gazdaság teljes területe 240 hektár, ebből körülbelül 190 hektár a fő kultúrák – kukorica, szója, búza – vetésterülete. Az idei durum búza jó minőséget adott, de a piaci árak alakulása egyelőre bizonytalan. A toxinproblémák az általa beszállított tételeknél nem jelentkeztek.

– A talajállapot és a biológiai aktivitás szerintem a megelőzés kulcsa, nincs rá „tuti recept” – fogalmazott a gazda.

Még látszanak a talajfelszínen a takarónövény maradványai Fotó: Agroinform/Horváth Attila

Körösi Katalin, a Kukorica Kör Egyesület szakmai és operatív igazgatója tájékoztatása szerint az idei versenyben 34 gazdálkodó méreti meg magát, ami – tekintettel a tavalyi év visszafogott kukoricatermesztési kedvére – kifejezetten jó eredmény.

– A termelők több mint felét már személyesen is meglátogattuk. Nehéz összehasonlítást tenni, hogy hol, milyen képet mutat a kukorica, hiszen a fenológiai szakasz elején kezdtük a látogatásokat, és a növény állapota mindenhol erősen függ az időjárástól. Ahol esett eső, ott szebb a növényállomány, öntözés mellett pedig még inkább, de vannak olyan területek is, ahol a hozamkilátások gyengék.

Például Békés megyében akadt olyan tábla, ahol mindössze 50–60 mázsa körüli termés várható, míg Szabolcsban és Hajdú megyében öntözetlen körülmények között is hasonló képet mutatott az állomány, mint a jobb adottságú térségekben – fogalmazott a szakember.

Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület ügyvezetője szerint a kukoricatermesztés jövője erősen terület- és technológiafüggő.

– Ahol az elmúlt öt évből csupán egy esztendő hozott jó eredményt, ott a gazdák vagy már ki is hagyták a növényt a vetésforgóból, vagy jövőre fognak váltani – fogalmazott. Hozzátette: a klímaváltozás hatásai egyre látványosabbak, és igazolni látszanak azokat a 2000-es évek elején tett szakmai előrejelzéseket, miszerint

a tavaszi vetésű növények termesztése fokozatosan háttérbe szorul, és a fehérje-, olajos növények és gabonafélék termelésének súlypontja az őszi vetésű kultúrákra helyeződik át.

– Nem arról van szó, hogy a kukoricának ne lenne jövője – folytatta –, de nem mindenhol és nem minden technológiával. A regeneratív gazdálkodást folytató gazdák képesek a csapadék nagyobb hányadát hasznosítani, és a talaj vízmegtartó képességének javításával csökkenteni az aszály okozta károkat. A döntést végső soron a vetésforgó és a helyi adottságok határozzák meg: Borsodban vagy a Dráva mentén például a kukorica hosszabb távon is versenyképes maradhat.

Daoda Zoltán arról is beszélt, hogy sok gazda már alternatív növényekkel kísérletezik.

– Somogy megyében például többféle komlófajtát próbálnak ki a termelők, míg másutt a cirok jelenthet megoldást. A takarmányipar ugyanakkor ma még könnyen hozzájut kukoricához más forrásból is, így a kereslet szerkezete lassabban változik, mint a termelési feltételek – jegyezte meg.

Kálcsics Bálint úgy látja, a Dekalb DKC 5092-es hibridje a kedvezőtlen időjárási körülmények közepette sem okoz csalódást Fotó: Agroinform/Horváth Attila

Csutár Miklós, a Bauer Hungária Kft. mérnök-üzletkötője arra hívta fel a figyelmet, hogy az öntözés hatékonysága nem a csapadékpótlás mennyiségén, hanem annak időzítésén és a talaj állapotán múlik.

– Elsősorban nem a növényt öntözzük, hanem a talajt – fogalmazott. – Sok gazda ott hibázik, hogy csak akkor kezd el öntözni, amikor a növény már láthatóan szenved a vízhiánytól. Ilyenkor a beavatkozás gyakran későn érkezik, hiszen a gyökérzónában addigra már kritikus szintre csökken a nedvesség.

Mint mondta, a siker kulcsa a megelőző vízpótlás és a talaj szerkezetének olyan kialakítása, amely képes raktározni a nedvességet.

– Ha a talaj jó szerkezetű, megfelelő pufferkapacitással és rétegszerkezettel, akkor akár csapadékszegény években is tisztességes termést lehet elérni

– emelte ki. Példaként olyan kötöttebb talajokat említett, ahol öntözés nélkül is szemmel láthatóan szép kukoricát sikerült nevelni, szemben az Alföld több térségével.

Csutár hangsúlyozta: a vízgazdálkodási stratégia nem a vegetációs időszak közepén kezdődik, hanem már a téli csapadék befogásával és megőrzésével. Ez azonban egyre nagyobb kihívás, hiszen a téli csapadék az utóbbi években sokszor teljesen elmarad, az eső pedig gyakran rossz időpontban, rövid idő alatt hullik le, belvizet okozva.

Hozzátette, hogy a vízforrás megléte is kérdéses lehet. Sok helyen a csatornák műszaki állapota, a zsilipműtárgyak működésképtelensége vagy a kisebb vízvezetékek betemetése akadályozza, hogy a gazdák a rendelkezésre álló vizet ki tudják nyerni és hasznosítani. Szerinte a vízgazdálkodási infrastruktúra karbantartása és a talajművelés összehangolása elengedhetetlen ahhoz, hogy az öntözés valóban megtérüljön.

Daoda Zoltán mindehhez hozzátette: az Alföldön különösen hiányoznak a mezővédő erdősávok. Ezek korábban felfogták a szelet, lassították a párolgást, és mérsékelték a széleróziót, ám az elmúlt évtizedekben a legtöbbet kivágták.

– Régen eltüzelték már vagy építkezésekhez használták fel a fákat, manapság pedig sok olyan helyen is kombájn jár, ahol korábban erdősáv húzódott – mondta.

Azonban a dombos tájegységeken is akadnak kihívások. Itt az erózió jelent komoly veszélyt, főleg nagyobb esőzésekkor. A csapadék gyors lefolyása és a lejtős területek vízvesztesége ellen a talajművelés tudatos megválasztásával lehet védekezni.

– A talajnak fel kell tudnia venni és meg kell tudnia tartani a vizet, még lejtős területen is – hangsúlyozta a Kukorica Kör Egyesület ügyvezetője.

A pockokkal szemben hatékony védelmet jelentenek no-tillben a vércsék, illetve a nekik kihelyezett költőládák Fotó: Agroinform/Horváth Attila

Daoda szerint 2–3 év alatt komoly eredmény érhető el a talaj szerkezetének javításával és szervesanyag-tartalmának növelésével. A széntartalom-dúsítás nemcsak a vízmegtartó képességet növeli, hanem a talajéletet is élénkíti, ami hosszú távon ellenállóbbá teszi a növényállományt a szélsőséges időjárási hatásokkal szemben – és ezt "tudja" a regeneratív, talajmegújító technológia, ami Nyugat-Európában épp emiatt hihetetlen gyorsasággal terjed. S ami külön örömteli: a tapasztalatok szerint immár hazánkban is egyre népszerűbb.

Mindezekről, illetve a kukoricatermesztés során jelentkező kihívásokról mélyebb eszmecserére is sor kerülhet termelők és szakemberek között az egyesület szakmai rendezvényén. Az "Anti-stress Day" helyszíne Dunapataj, Bakod puszta 1., időpontja pedig 2025. augusztus 27. 9 óra. Részletes program IDE kattintva olvasható.

Indexkép: Agroinform/Horváth Attila