Ukrajnában 2021. július 1-jén nyitották meg a mezőgazdasági földek piacát, véget vetve a 20 évig tartó eladási moratóriumnak. A reform elsősorban a belföldi állampolgárok számára tette lehetővé a földvásárlást, 2024-től pedig már vállalatok is jogosultak a tulajdonszerzésre – igaz, külföldi tulajdonú cégek továbbra is ki vannak zárva a vásárlásból.

A nyitás utáni hónapokban a hektárár 95 668 hrivnya körül mozgott (790 ezer forint), ám hamar visszaesett. A kezdeti spekulatív hullám lecsillapodása után a piac fokozatosan konszolidálódott.

A háború sem fagyasztotta be végleg a piacot

2022 tavaszán a háború hatására szinte teljesen leálltak a tranzakciók. Májusban például mindössze 323 szerződést regisztráltak. A visszaesés azonban átmeneti volt: már 2023-ban havi 4–7 ezer eladás zajlott le, és a földárak újra emelkedni kezdtek. 2024-ben a vállalati vásárlások engedélyezése új lendületet adott a piacnak, még ha a külföldi tőke előtt zárva is maradt.

2025: földárrekordok és befektetői bizalom áprilisában a hektáronkénti átlagár elérte a 71 898 hrivnyát (590 ezer forint) júniusra enyhén visszaesett, de 60 678 hrivnya (498 ezer forint) körül stabilizálódott ez 60%-os áremelkedés a 2021-es nyitáshoz képest az eladott földterület összesen 636 ezer hektár, 30 milliárd hrivnya értékben.

A földpiac lassan, de biztosan elindult abba az irányba, ahol a termőföld nemcsak mezőgazdasági, hanem spekulatív, befektetési eszköz is.

Területi különbségek – Nyugat a csúcson, Kelet a padlón

Legdrágább régiók:

  • Ivano-Frankivszk megye – 126 600 hrivnya/ha (1,04 millió forint)
  • Lemberg megye – 118 300 hrivnya/ha (972 ezer forint)
  • Kijev megye – 89 400 hrivnya/ha (735 ezer forint)
  • Ternopil megye – 86 900 hrivnya/ha (714 ezer forint)
  • Dnyipropetrovszk megye – 73 900 hrivnya/ha (607 ezer forint)

Ezekben a térségekben a korszerű mezőgazdaság, a jobb infrastruktúra és az alacsonyabb geopolitikai kockázat hajtja fel az árakat.



Legolcsóbb térségek:

  • Zaporizzsja – 38 300 hrivnya/ha (315 ezer forint)
  • Herszon – 39 100 hrivnya/ha (321 ezer forint)
  • Csernyihiv, Mikolajiv, Odessza – 340 ezer forint körül

A háborús térségekben a katonai kockázatok és a gazdasági bizonytalanság továbbra is visszafogja a befektetési kedvet.

Tranzakciók és pénzmozgás: közel megháromszorozódott az érték

A szerződések száma 2025 első felében jelentősen nőtt:

  • Poltava és Vinnica megyék: 5400+ ügylet
  • Kijev megye: közel 4700 szerződés

Összességében 339 ezer adásvételi szerződés született eddig

A földpiaci forgalom pénzben kifejezve:

  • 2021 H2: 2,85 milliárd hrivnya (23,4 milliárd forint)
  • 2025 H1: 8,22 milliárd hrivnya (67,5 milliárd forint)

Föld, mint stratégiai tőkeeszköz – de kié lesz a jövő ukrán termőföldje?

A külföldi cégek földvásárlási tilalma ellenére a piac mögötti szerkezet nem teljesen átlátható. Továbbra is kérdés, hogy ki lesz valójában a haszonélvezője a dráguló földnek: ukrán gazdák vagy multinacionális háttérrel rendelkező cégek?

A fejlemények Brüsszel figyelmét sem kerülték el: miközben zajlik az EU közös agrárpolitikájának reformja, sokan úgy látják, hogy a megszorított uniós támogatásokat részben Ukrajna finanszírozására használhatják fel – akár az újonnan liberalizált földpiac hátterében is.


Kitekintés: mit jelent ez a magyar gazdák és a térség számára?

  • Földkoncentráció és spekuláció veszélye nő
  • A nyugat-ukrajnai árak már a magyar átlagárakat is megközelítik
  • A befektetői tőke megjelenése mellett kockázat a föld elidegenítése, idegen kézbe kerülése
  • Közvetett hatásként a magyar piacon is megjelenhet a verseny az ukrán agrártermelés árnyékában

Összegzés: új piac, régi kérdések

Az ukrán termőföldpiac másfél évtizedes zárva tartás után ma már szabályozott, de erősen mozgó terep, ahol a föld egyre inkább komoly befektetési lehetőség. A kérdés csak az: ki lesz a tulajdonosa, és ki aratja majd le a hasznot?

Forrás: Világgazdaság

Indexkép: Shutterstock