A 2024-es adatfelvétel szerint a hazai dísznövénytermesztés 1598 hektáron zajlott, ebből 1513 hektár szabadföldi, 85 hektár pedig fedett termesztésű terület volt – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet Dísznövénytermesztés 2024. év című új kiadványából. A teljes termőterület 93 százalékán faiskolai növényeket termesztettek, csupán 2,5 százalék jutott vágott virágokra és zöldekre, míg a cserepes, balkonra szánt vagy hagymás növények az összterület 4,4 százalékát tették ki – olvasható a jelentésben.
A cserepes és hagymás növények előállítása döntően fűtött, fedett termesztőberendezésekben zajlott, ami az időjárási kiszámíthatatlanság és a szezonális kereslet kiszolgálása miatt egyre fontosabb termesztéstechnológiai irány.
20 milliárd forintos piac – a faiskolai termékek viszik a prímet
A dísznövényágazat nettó árbevétele 2024-ben elérte a 20,1 milliárd forintot. Ebből:
- a faiskolai termékek értékesítése 11,4 milliárd forintot (57%),
- a cserepes, balkonra szánt növények 6,6 milliárd forintot (33%),
- míg a vágott virágok és zöldek 2,1 milliárd forintot (10%) tettek ki.
A hektáronkénti árbevétel egyértelműen a fedett termesztés felé billen: míg a faiskolai termelés 8,4 millió forint/hektáros hozamot mutatott, addig a cserepes és hagymás növényeknél ez 101,1 millió forint/hektárra rúgott.
Szűkülő mozgástér, növekvő költségek
A 2024-es termesztési időszakban a termelőket sújtották az alábbi körülmények:
- az időjárás térbeli és időbeli egyenlőtlensége,
- az infláció által hajtott alapanyag- és munkaerőköltségek,
- a fűtött termesztésű gazdaságokat érintő megugró energiakiadások.
Ezek következtében több kertészet kénytelen volt rövidíteni a termesztési időszakot, vagy alacsonyabb hőmérsékleten nevelni a növényeket, ami a piaci érték csökkenéséhez vezetett.
Munkaerőhelyzet: kulcsszó a szezonális foglalkoztatás
Az ágazat 2024-ben 2202 főt foglalkoztatott, közülük:
- 1262 fő teljes,
- 225 fő részmunkaidőben dolgozott,
- és több mint 700 fő alkalmi munkavállalóként vett részt a munkában.
A kertészetek jelentős része vidéki térségekben működik, ahol a szakképzett munkaerő hiánya, a magas betanítási költségek és a nagy fluktuáció továbbra is súlyos problémát jelent.
Exportpiac: Románia az első számú célország
A dísznövényexport 97,6 százaléka öt országba irányult:
- Románia,
- Szlovákia,
- Németország,
- Szlovénia,
- Csehország.
Románia önmagában az export értékének közel 50 százalékát képviselte. A szűk célpiaci koncentráció azonban sebezhetővé teszi az ágazatot a külkereskedelmi sokkokkal szemben.
Kiemelt támogatások 2024-ben
Két jelentős pályázat segítette a szektor fejlesztését:
- KAP-RD09b-1-24 – akár 36,5 millió forintos, 65%-os intenzitású támogatással, épületfejlesztésre, gépbeszerzésre, energiahatékonyságra,
- Dísznövénykertészeti vállalkozások fejlesztése – akár 100 000 eurós forrás, 50%-os támogatással, beruházásokra, tanácsadásra, technológiaváltásra.
Összegzés
A hazai dísznövényágazat továbbra is kis szereplő az európai piacon, ám a faiskolai termelés stabil hátteret biztosít. A cserepes növények iránti kereslet bővülése, a technológiai fejlesztések és a célzott támogatások lehetőséget kínálnak az intenzívebb, jövedelmezőbb növekedéshez – mindezt egy nehéz, de alkalmazkodásra sarkalló piaci környezetben.
Indexkép: Shutterstock
