A Zagyva 179 kilométer hosszan kanyarog Nógrádtól a Tiszáig, és 22 települést érint. A folyó ökológiai jelentősége kiemelkedő: számos halfaj és védett élőhely fennmaradása függ tőle. Most azonban a szolnoki szakaszon a tartós csapadékhiány következtében a mederből a víz szinte teljesen eltűnt, helyét zöld növényzet foglalja el.

A mezőgazdasági területekről bekerülő bomló szerves anyagok tovább rontják a helyzetet, gyorsítják az eutrofizációt, és a halállomány pusztulását vetítik előre.

Természetvédelmi aggodalmak és kotrásvita

Nem is olyan rég azonban a folyó felső szakaszának kotrása váltott ki nagy vitát. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nógrád megyei csoportja tiltakozott a munkálatok ellen, amelyek során a Zagyva felső szakaszán a mederfenéket tisztították. A szervezet szerint a meder menti növényzet eltávolítása természetkárosítással ért fel, különösen a madarak költési időszakában.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Energiaügyi Minisztérium ezzel szemben azzal érvelt, hogy a kotrás segít a víz visszatartásában, hozzájárul az ivóvízellátás biztonságához és a talajvíz pótlásához. Állításuk szerint a munkálatokat természetvédelmi szakemberekkel egyeztetve, ellenőrzött módon végezték, és a védett fajok számára búvóhelyeket is meghagytak.

A társadalmi vita azonban nem csitult: míg a civilek az élővilág veszélyeztetését hangsúlyozták, a hatóságok a vízbiztonság érdekében szükséges beavatkozásról beszéltek.

Mi segít jobban a víz megtartásában?

A jelenlegi helyzet újra felszínre hozza a dilemmát: mi segíti jobban a vízmegtartást?

  • A tisztára kotort meder gyorsabb vízáramlást és nagyobb áteresztő képességet biztosít, de a víz hamarabb eltűnhet a folyóból, és kevésbé segíti az élőhelyek fennmaradását.
  • A növényekkel benőtt meder lassítja a víz folyását, helyenként megfogja a vizet, és a gyökérzet révén elősegítheti a talajnedvesség megőrzését. Ugyanakkor a túlzott növényesedés elzárhatja a víz útját, és a meder feltöltődéséhez vezethet.

Ez a kettősség jól mutatja, hogy a vízgazdálkodás és a természetvédelem szempontjai gyakran nem összeegyeztethetők.

Vízmegtartás és klímaváltozás

A vízügyi szakemberek jelenleg torlaszok és bedőlt fák eltávolításával próbálják segíteni a víz áramlását, valamint a dombvidéki tározók összehangolt üzemeltetésével mérsékelni a vízhiányt. Emellett újabb tározók építését is tervezik.

A hosszú távú megoldás azonban nemcsak mérnöki, hanem ökológiai kérdés is. 

A legnagyobb kérdés azonban az: egy év múlva ilyenkor lehet-e majd min vitázni? Létezik még a Zagyva?

Indexkép: Wikipedia