Az ukrán baromfiipar „hála” az Európai Unió vámmentes politikájának, szélsebesen terjeszkedik Európában. Bár a jelenlegi keresleti piac miatt az európai feldolgozók kevésbé érzékelik ennek hatásait, szakértők szerint, ha a jelenlegi 33 százalékos kvótaemelést követően tovább bővül az ukrán termékek beáramlása, az drasztikus változásokat hozhat.

A terjeszkedés élén a kenyérgyárból baromfiipari óriássá vált MHP áll, amelynek tulajdonosa, Juri Koszjuk, egyértelműen az uniós piacban látja a jövőt. A cég tervei között szerepel, hogy Európában belpiaci szereplőként is megvessék a lábukat, különösen annak fényében, hogy gyártókapacitásának 30 százaléka orosz kézen lévő területen van, miközben az ukrán fogyasztói bázis a háború és a kivándorlás miatt folyamatosan csökken.

Az ukrán élelmiszeripari cégek számára az EU legfőbb vonzerejét a vámmentes exportlehetőség jelenti. Bár ez korábban is létezett, a háború kitörése óta vált igazán jelentőssé.

Az ukrán baromfiexport 2022-ben már 43 millió dollárt ért el, 2024 első negyedévében újabb 35 százalékos növekedést mutatott, a teljes éves prognózis pedig 220 millió dollár. Ez az ukrán agrárexport leggyorsabban növekvő szegmense, amit még a gazdatüntetések sem tudtak megfékezni, különösen úgy, hogy az engedélyezett ukrán cégek száma is nőtt, ráadásul Ursula von der Leyenék újabb 30 ezer tonnával emelték a vámmentes kvótát.

baromfitelep

Az ukrán baromfiipar „hála” az Európai Unió vámmentes politikájának, szélsebesen terjeszkedik Európában – fotó: pexels.com

Az MHP a vámmentességből származó költségelőnyöket ügyesen visszaforgatta: cégfelvásárlásokba kezdtek az EU több tagállamában. Szlovákiában és Horvátországban már jelen vannak, Szerbiában gyárat építenek, Szlovéniában pedig a Perutnina Ptuj felvásárlásával 38,5 ezer tonnára növelték termelésüket, miközben ukrajnai gyáraik 10 százalékos csökkenéssel csak 168 ezer tonnát állítottak elő a tavalyi év végén.

Az ukrán vállalat legújabb szerzeménye a spanyol UVESA csoport, melynek 92 százalékos tulajdonrészét szerezte meg az MHP, az Európai Bizottság támogatásával. Bár a tranzakció hatalmas volumenű, a magyar szakemberek szerint rövid távon nem jelent veszélyt az uniós piacra, mivel a spanyol baromfihús-termelés elsősorban belpiacra koncentrál. Ugyanakkor a spanyol sertéshús esetében már más a helyzet, hiszen az ország tavaly a világ vezető exportőrévé vált Kína irányába.

Bár az UVESA felvásárlása önmagában még nem rengeti meg az uniós piacot, továbbra is jelen van a kockázat, amit a liberális vámpolitika jelent. A tavalyi 90 ezer tonnás vámmentes kvótát 2025-re 120 ezer tonnára emelte az EU, miközben „az ukrán exportőrök költségelőnye több tíz százalék, ami azért is nagyon fájdalmas európai versenytársaikra nézve, mert ebben a szegmensben a költségek kiugróan magasak”.

Hiába vezetett be Magyarország exporttilalmat bizonyos érzékeny termékekre, az európai piacokon a magyar cégek is érzik a versenytorzító hatásokat. A költségelőny különösen a takarmányozás terén jelentkezik, amely a baromfihús árának 60 százalékát teszi ki.

A fogyasztók szempontjából az olcsó ukrán baromfi akár kedvező is lehetne, ám az egészségtudatos vásárlók számára aggasztó, hogy „az ukrán csirkék, pulykák és víziszárnyasok GMO-s tápon híznak, nem tilos őket az elhullott állatok húsából készült húsliszttel táplálni, és ugyancsak szabad megelőző jelleggel antibiotikummal etetni-itatni őket”.

Mivel a baromfit öt hét nevelés után vágják, az antibiotikumoknak nincs idejük kiürülni a szervezetükből, így azok akár az emberi szervezetbe is bekerülhetnek.

Bár a termelők tiltakozása hatására az EU bizonyos szigorításokat ígért, például Ukrajna megnyitja érzékenyebb piacait és korlátozza a nem engedélyezett termelési módszereket, ezek az intézkedések csak a 2028-as felülvizsgálat után lépnek majd életbe.

Forrás: vg.hu

Indexkép: pexels.com