Egyre közelebb kerülünk ahhoz a kritikus ponthoz, amikor a ma még jól kezelhető fertőzéseket sem leszünk képesek meggyógyítani az antimikrobiális rezisztencia következtében – figyelmeztetnek az Állatorvostudományi Egyetem kutatói.

Az antibiotikum nem csodafegyver, hanem célzott gyógyászati eszköz, amelyet kizárólag indokolt esetben szabad alkalmazni

A kezelés félbehagyása, a maradék gyógyszerek találomra történő felhasználása, emberi antibiotikum állatoknak való engedély nélküli beadása, vagy a haszonállatok rutinszerű megelőző gyógyszerezése mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a kórokozók túléljenek és ellenállóvá váljanak.

Az antimikrobiális rezisztencia lényege, hogy egyre több baktériumtörzs nem reagál a korábban hatékony gyógyszerekre – figyelmeztet az intézmény.

A kutatók az úgynevezett "egy egészség" elv alapján hangsúlyozzák: nem tehetünk különbséget az antibiotikumok alkalmazásában a sertéstelepek, a rendelők vagy az otthoni használat között. Azonos hatóanyagokról van szó, amelyek folyamatos körforgásban mozognak az emberek, állatok és a környezet között.

"A WHO az öt legfontosabb egészségügyi kihívás közé sorolja az antibiotikum-rezisztenciát világszerte, és 30 éven belül a jelenlegi predikciók alapján ez lesz a vezető halálok" – hívta fel a figyelmet Jerzsele Ákos, az Állatorvostudományi Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese.

A probléma nem távoli fenyegetés, hanem a mindennapi gyakorlatunk része – legyen szó társállatokról, haszonállatokról vagy az emberi egészségről. Az értékes gyógyszerkincs, amely eddig biztos védelmet nyújtott a bakteriális fertőzésekkel szemben, veszélyben van – hangsúlyozta az egyetem rektora. Sótonyi Péter professzor hozzátette: "az egész biztos, hogy ha sürgősen nem teszünk valamit, akkor körülbelül a középkor szintjére süllyedünk vissza, amikor nem voltak szulfonamidok, nem voltak antibiotikumok, és egy egyszerű műtétben, egy egyszerű tüdőgyulladásban vagy torokfájásban is meghalhatott valaki".

Forrás: infostart.hu

Indexkép: pixabay.com