A gyümölcs- és zöldségfogyasztást övező modern "szabályrendszerek" sokszor inkább hasonlítanak mítoszokra, mint tudományosan megalapozott ajánlásokra Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem szakrendelő intézetének dietetikusa szerint. Kihangsúlyozta: sok esetben nem is világos, hogy bizonyos étrendek miért preferálnak egyes zöldségeket vagy gyümölcsöket, míg másokat szigorúan tiltólistára tesznek.

Mint mondja: „Teljesen természetes, hogy a gyümölcsfogyasztás megemeli a vércukorszintet, mivel egy egészséges embernél az később visszaáll a kiindulási szintre." Ez a folyamat nem káros, sőt az egészséges anyagcsere működésének szerves része. Hozzátette: „Az az egészséges, ha a vércukorszint először megemelkedik, majd pedig visszatér a kiindulási pontra. Vagyis a cél nem egy teljesen lapos cukorgörbe."

Sok tévhit forrása, hogy a gyümölcsöket és zöldségeket mereven különválasztjuk. „Sok esetben a gyümölcsöket tiltják, a zöldségeket viszont engedik, holott vannak olyan növények, amiket konyhatechnológiailag zöldségként használunk, holott rendszertanilag gyümölcsnek minősülnek, például a paradicsom. Ezzel nincs is semmi baj." – mondja.

Szabó Adrienn szerint nem szabad pálcát törni például a görögdinnye felett sem, mely az egyik legalacsonyabb szénhidráttartalmú gyümölcs. „Az olyan bogyós gyümölcsöket ellenben, mint a szeder, áfonya, ribizli, még a gyümölcsöket tiltók is meg szokták engedni, holott igen magas a szénhidráttartalmuk."

A gyümölcsök antioxidáns-tartalma is figyelemre méltó, és bár a vércukorra gyakorolt hatásuk különbözhet, a dietetikus szerint nem kell mindenáron rangsorolni őket. „Sok esetben pont az efféle összehasonlítások vezetik félre az embereket..."

Szabó Adrienn a szezonális vásárlás fontosságát is hangsúlyozza: „Ha éppen van például szilva, és megkívánja az ember, akkor azt kell venni, nem pedig almát vagy banánt." A változatosság a kulcs – főként, mert a magyarok amúgy is túl kevés gyümölcsöt esznek.

A dietetikus szerint az sem megalapozott érv, hogy a mai gyümölcsök tápanyagtartalma csökkent volna a régiekhez képest: „Egyes mérések igazolják, más kutatások cáfolják, hogy lenne szignifikáns különbség."

Épp ezért érdemes hazai, lehetőleg kistermelői gyümölcsöt választani. A bio sem mindig drágább, mint az import, és a hosszú szállítás sem feltétlenül jelent kevesebb vitamint. „Pár nap szállítás és megfelelő raktározás mellett nem fog olyan mértékben csökkenni a tápanyagtartalmuk, hogy az ne támogatná a szervezetünket."gyümölcs

"Az egészséges élet kulcsa a minél változatosabb gyümölcsfogyasztás" – fotó: Shutterstock

A tartósított gyümölcsök sem ördögtől valók. Befőzés, fagyasztás vagy aszalás esetén egyes vitaminok mennyisége csökkenhet, de az antioxidánsok és ásványi anyagok megmaradnak – és ezek is kulcsfontosságúak egészségünk szempontjából.

„A lényeg, hogy minél színesebben, változatosabban fogyasszuk őket" – zárja gondolatait Szabó Adrienn.

Forrás: infostart.hu