A klímaváltozás már most is jelentős mértékben fenyegeti a globális élelmiszerrendszereket, de az, hogy a termelők alkalmazkodása milyen mértékben képes enyhíteni a veszteségeket, eddig kérdéses volt.

Megdöbbentő adat, hogy mintegy 120 kalória/fő/napnyi terméscsökkenés tehető minden 1 °C-os globális hőmérséklet-emelkedésre. Egy, a Nature-ben közölt tanulmány most először számszerűsítette 54 ország hat alap-élelmiszernövénye – kukorica, búza, rizs, szója, cirok, manióka – tekintetében, hogy hogyan reagálnak a kihívásokra a gazdálkodók.

Alkalmazkodás

Az elemzés szerint az alkalmazkodás és a jövedelmek növekedése 2050-re a veszteségek 23%-át, 2100-ra 34%-át kompenzálhatják. Ez azonban azt is jelenti, hogy a mezőgazdasági veszteségek – különösen kukorica és szója esetén – mérhetetlenül nagyok maradnak: akár évi 40–50%-kal is növekedhetnek, ha magas kibocsátású pályán maradunk.

Mely régiók a leginkább érintettek?

Miközben sokáig úgy hittük, hogy a legszegényebb trópusi országok fogják elszenvedni a legnagyobb veszteségeket, a kutatás ennek pont az ellenkezőjét mutatja: a kedvező klímájú, fejlett régiók – mint az USA középnyugati térsége vagy Kelet-Kína – számíthatnak a legkomolyabb következményekre, ahol a jelenlegi alkalmazkodás alacsony szinten áll.

Érdekes módon a rizs az egyetlen, ahol egyes régiókban enyhe hozamnövekedés is lehetséges – főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában.

A rizs esetében a hatások regionálisan változnak, míg a búza, manióka és cirok várhatóan súlyos veszteségeket szenved majd el. Különösen aggályos, hogy a manióka, amely a világ legszegényebb régióiban alapélelmiszer, akár 40%-os hozamcsökkenést is elszenvedhet.

A tanulmány szerint ugyan az alkalmazkodás csökkenti a veszteségeket, de a jelenlegi alkalmazkodási szint nem elegendő ahhoz, hogy a klímaváltozás negatív hatásait teljes mértékben ellensúlyozza.

A kutatók arra figyelmeztetnek: új technológiákra, jelentős innovációra és újabb mezőgazdasági területek bevonására lesz szükség.

Továbbá a tanulmány szerzői szerint a döntéshozóknak sürgősen foglalkozniuk kell az alkalmazkodást segítő intézkedések kiterjesztésével, különösen a klíma szempontjából kedvező, de jelenleg alacsony alkalmazkodási szinttel rendelkező régiókban.

Indexkép: Shutterstock