Megtartotta alakuló ülését az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum, amely kulcsfontosságú feladatot vállalt: kidolgozza az Erdészeti Klímaadaptációs Stratégiát és az ehhez kapcsolódó, különösen az Alföldi térségekre fókuszáló Cselekvési Tervet. A cél olyan jövőálló erdők létrehozása, amelyek képesek ellenállni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak, és hosszú távon fenntartható ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak, védve a természetet, a talajt és a vízkészleteket.

Az ülésen Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára rámutatott: az erdők állapotának romlása nem csupán hazai, hanem egész Európát érintő probléma. A jelenség elsődleges oka az időjárási szélsőségek gyakoribbá válása és az ennek nyomán megváltozó talajvíz-gazdálkodás. A magyar erdők sem kivételek: a hosszan tartó vízhiány következtében több erdőállomány legyengült, és ezek megóvása azonnali beavatkozást igényel.



A Dél-Alföldi Erdőgazdaság példáján keresztül világította meg a helyzet súlyosságát: itt elsősorban az erdei fenyő és a kocsányos tölgyesek pusztulása figyelhető meg. Az elhalt erdőállományok helyén erdőfelújítás válik szükségessé, ami komoly erdőgazdálkodási kihívás elé állítja az ágazatot.

Erdészeti klímakutatók előrejelzései szerint

a következő évtizedekben a hazai termőhelyi viszonyok olyan mértékben megváltozhatnak, hogy azok már nem lesznek alkalmasak a jelenlegi erdőtársulások vagy akár általánosságban a fás vegetációk számára.

Ezért az erdők – mint nemzeti kincseink – megóvására és alkalmazkodásuk támogatására kiemelt figyelmet kell fordítani.

A Fórum az Agrárminisztérium Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárságának irányítása mellett, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében jött létre. A munkában szakmai és tudományos szervezetek, állami és magánszereplők, valamint civil szervezetek is részt vesznek. A cél az, hogy közösen segítsék az erdőgazdálkodás klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodását.



Mocz András kiemelte: már rendelkezésre állnak hazai kutatási adatok és nemzetközi jó gyakorlatok, amelyeket értékelni és hasznosítani kell. A NAK vezetésével tematikus munkacsoportok vizsgálják meg a legfontosabb kérdéseket. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (SOE ERTI) gyakorlati, terepi tapasztalatokra épülő tanulási folyamatot javasolt, míg a WWF Magyarország a természetes adaptációs folyamatok, a fokozatosság és a helyspecifikusság szerepére hívta fel a figyelmet. Az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős képviselője pedig hangsúlyozta: az erdők alkalmazkodásánál figyelembe kell venni a természetes szukcessziós folyamatokat is.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az erdők alkalmazkodóképességének javítása sok esetben lehetséges. Ennek egyik kulcseleme lehet az erdők természetes állapotának helyreállítása, illetve olyan új faállományok telepítése, amelyek a megváltozott éghajlati viszonyok mellett is képesek fennmaradni és biztosítani az erdei ökoszisztémák működését.

Indexkép: NAK