A hónap utolsó harmadában hullott csapadéknak köszönhetően a múlt hét elejére mérséklődött a mezőgazdasági aszály hazánkban, azonban az azt követő napokban szinte alig hullott eső, így az aszály újból egyre nagyobb területre terjed ki. Az előrejelzések szerint az előttünk álló hét sem hoz országos csapadékot, ami a közelgő kánikulával együtt tovább súlyosbítja a csapadékhiányt. Ez különösen aggasztó lehet a szántóföldi növénytermesztés szempontjából, ahol a vízhiány már most komoly kihívásokat okozhat.
Az elmúlt hét során a Dunántúlon és az ország középső tájain csupán elszórtan fordultak elő záporok, míg keleten több helyen zivatarok is kialakultak. Az ország túlnyomó részén alig néhány csepp eső esett, azonban keleten és északkeleten kisebb térségekben akár 10-30 mm csapadék is hullott (1. ábra). Ennek ellenére a csapadékhiány tovább fokozódott, az elmúlt 30 napban lehullott csapadék mennyisége jellemzően 10-40 mm-rel maradt el a sokéves átlagtól (2. ábra).
A 90 napos csapadékösszeg, amely szinte teljes egészében lefedi a tavaszi időszakot, az ország északnyugati és délkeleti részein mutat hiányt. A középső és északi régiókban viszont többlet figyelhető meg, amely még a csapadékos március következménye (3. ábra). A felszín közeli talajréteg jelenleg már csupán északkeleten és a délnyugati határ közelében nedves, másutt egyre inkább kiszárad (4. ábra). Bár a mélyebb talajrétegekben még található nedvesség, a magas hőmérséklet hatására az gyorsan fogy (5. ábra), így ismét egyre nagyobb területet érint az enyhe mezőgazdasági aszály (6. ábra).
1. ábra 5 napos csapadékösszeg 2025. június 1-ig (mm) – forrás: met.hu
2. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. június 1-ig (mm) – forrás: met.hu
3. ábra Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. május 31-ig (mm) – forrás: met.hu
4. ábra Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. június 1-én (%) – forrás: met.hu
5. ábra Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. június 1-én (%) – forrás: met.hu
6. ábra Mezőgazdasági aszályszint őszi kultúrákra 2025. június 1-én – forrás: met.hu
A hőmérséklet csúcsértéke 25 Celsius fok közelében alakult, kivéve csütörtökön és a Dunántúlon még pénteken is (7. ábra), amikor többfelé 20 fok alatt maradt. Május legutolsó napján pedig megérkezett az igazi nyári meleg 30 fok közeli maximumokkal. A múlt hét még hűvös éjszakával kezdődött, nagy területen hűlt 5 fok alá a hőmérséklet, ezt követően enyhültek az éjszakák is, jellemzően 10 fok köré hűlt éjjel a levegő (8. ábra).
7. ábra Maximum hőmérsékletek 2025. május 30-án (Celsius fok) – forrás: met.hu
8. ábra Minimum hőmérsékletek 2025. május 26-án (Celsius fok) – forrás: met.hu
Az őszi vetések az elmúlt bő egy hónapban csapadékosabb területeken jó állapotban vannak (9. ábra), a repce a magképződés, a búza pedig a virágzás-szemfejlődés fenológiai fázisában jár.
Az áprilisban és május nagy részén csapadékhiányos alföldi részeken azonban gyengébb az állapotuk. A hűvös és csapadékszegény május nem volt optimális ezekre a kultúrákra, de az ezt a hetet jellemző nagy meleg sem.
A kukorica és a napraforgó szereti a nyári meleget, de ehhez megfelelő vízellátottságra is szükség lenne, márpedig ez csak nagyon szűkösen áll rendelkezésre. Ilyen időben a kukorica mélyebbre hatoló gyökérzetet fejleszt.
9. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június) – forrás: met.hu
A múlt hét nagyobb részében csak viszonylag rövid ideig és az országban elszórtan volt tartósan vizes a növények levélének felülete. Szerdán és csütörtökön az északkeleti területeken azonban tartósabban vizes állapot is előfordult (10. ábra), ami kedvező feltételeket teremt a gombás megbetegedések kialakulásához. Hosszabban párás időszak a múlt héten nem volt jellemző.
10. ábra Vizes levél időtartam lágyszárú növényekre a 2025 május 30. 8 órát megelőző 48 órában (óra) – forrás: met.hu
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értékének növekedése hazánk jelentős részén megtorpant a csapadékhiány és a hűvös idő miatt.
Az anomália térképen hazánk területén még mindig többnyire pozitív eltérés mutatkozik, vagyis a vegetáció általában véve zöldebb az ilyenkor szokásosnál, de középhegységeinkben elmaradás is megfigyelhető.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 290 és 350 foknap között alakul, a magasabb értékek a délkeleti országrészben jellemzőek. A növekedés a nyár beköszöntével gyorsult föl újra.
Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 60-100 foknappal vannak elmaradva, és már a sokéves átlaghoz képest is nagy területen mutatkozik 10-45 foknapnyi hiány (11. ábra). Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen, a sokéves átlagtól pedig kis mértékben elmarad.
11. ábra A 2025. április 1-től június 1-ig összegzett, kukoricára vonatkozó hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól (foknap) – forrás: met.hu
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. ábra).
12. ábra Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2025. június 1-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: met.hu
Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények között vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek.
A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok.
December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére.
A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet.
Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált.
Május nagyobb részét hűvös idő jellemezte, de a csapadék elmaradt az átlagtól és a szükségestől, különösen az Alföld középső részén, így arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj. A repce virágzásának végén és a búza virágzásakor, amikor a legtöbb nedvességre lenne szükség, egyre nagyobb terültre kezdett kiterjedni és fokozódni az aszály a keleti tájakon. Május utolsó dekádjában azonban erre a területre is jelentősebb csapadék érkezett, ami a szemképződés fázisában igen jól jött ezen kultúrák számára. A hűvös május után a meteorológiai nyár beköszöntével a meleg is megérkezett, de csapadék alig hullott június elején.
A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimálistól 20-60 mm-rel marad el, de az országon belül nagyok a különbségek: délnyugaton 100 mm-rel több, a délkeleti országrészben viszont ennyivel kevesebb esett.
A halmozott hőösszeg jócskán meghaladja az optimális értéket.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (13. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult.
Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, de az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség jelenleg is sokfelé csak fele-harmada az optimális mennyiségnek.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót. A nyári meleg a júniussal érkezett meg. A hőösszeg jelenleg kissé elmarad az optimális értéktől.
13. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2025. június 1-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: met.hu
Az előttünk álló héten igazi nyári időre van kilátás, csapadék azonban csak elszórtan érkezik. Kedden északon, vasárnap többfelé várhatók záporok, zivatarok, ezen kívül azonban csak elvétve lehet csapadék. Összességében országos kiterjedésű, jelentős csapadék a hét végéig nem valószínű, északon hullhat 5-15 mm.
A talajokra a legtöbb helyen a nedvességvesztés lesz a jellemző, az aszály fokozódni fog. A gombás növénybetegségek terjedéséhez kedvező tartósan vizes levélzet nem valószínű, csak kedden az északnyugati országrészben.
A többnyire délnyugati, nyugati szél napközben nagy területen megélénkül, megerősödik. Tovább fokozódik a meleg, igazi kánikula várható, a hőmérséklet csúcsértéke jellemzően kevéssel 30 fok fölött alakul majd, csak a kedden északnyugaton valószínű sok felhő miatt lehet hűvösebb idő. Lehűlés a hét legvégén érkezhet.
A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket.
Forrás: met.hu
Indexkép: unsplash.com
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
