Magyarország vízgazdálkodása fordulóponthoz érkezett – hangsúlyozta V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízügyi államtitkára a hajósi duzzasztónál tartott sajtótájékoztatón. A „Vizet a tájba!” program révén egy új korszak veszi kezdetét, amely már nem kizárólag az árvízvédelemre koncentrál, hanem a víz megtartására és visszajuttatására is a táji rendszerekbe.



Az államtitkár kiemelte: az elmúlt évtized során mintegy 170 milliárd forint értékű beruházás valósult meg e céllal, például a Mosoni-Duna, az Ős-Dráva és a debreceni Civaqua-program keretében. A Homokhátság szempontjából azonban a legjelentősebb projekt a Kvassay-zsilip felújítása és az új szivattyútelep építése, amely alapjaiban változtathatja meg a régió vízgazdálkodását.

Régi álom válik valóra

Bányai Gábor kormánybiztos szerint a Homokhátság hosszú ideje szenved a vízhiánytól, amit az utóbbi évek felgyorsult klímaváltozása tovább súlyosbított. A Kvassay-zsilip átadása az első lépés ahhoz, hogy a Duna vize elérje ezt a magasabban fekvő térséget. A cél, hogy a Duna és a Tisza vízrendszerei össze legyenek kapcsolva, így pótolva a csökkenő felszín alatti vízkészleteket.

A fejlesztés Hajós, Császártöltés, Kéleshalom, Kunfehértó, Harkakötöny és Kiskunhalas térségét érinti, ahol különösen fontos az ökológiai vízigény kielégítése. A kormánybiztos reményét fejezte ki, hogy a döntéssel és a meglévő forrásokkal – első ütemben 67 milliárd forintból – megvalósulhat a 11 ezer négyzetkilométeres terület vízpótlása.

Műszaki részletek és előkészületek

Font Sándor országgyűlési képviselő elmondta, hogy a vízhiány problémája már a kilencvenes évek óta napirenden van, de eddig nem született végleges megoldás. Most viszont rendelkezésre állnak a szükséges engedélyek is.

Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint a projekt során egy kilométerre a hajósi duzzasztótól szivattyútelepet építenek, ahonnan a víz 45 méterrel magasabban fekvő Kéleshalomba kerül. Ott egy egymillió köbméteres tározóban gyűjtik majd, és onnan osztják szét a térségben.



A terveket folytatva a Duna-völgyi-főcsatornán egy újabb duzzasztó is épül majd, amely a vízszint emelését szolgálja. A korábban belvízveszélyes területek, mint az őrjegi térség, immár a víz visszatartását és elosztását szolgálják.

Az előzetes modellezések szerint a homokhátsági vízpótlás első ütemében másodpercenként 3 köbméter víz juthat a térségbe, később akár 18 köbméter is, ha megvalósul a Fajsz térségében tervezett vízkivételi mű.

Indexkép: illusztráció/Pixabay