Dr. Gergácz Zoltán, a PREGA X 2025 konferencián a talajélet pusztulásának következményeire, a mikrobiom és az emberi egészség kapcsolatára hívta fel a figyelmet.


A fenntarthatóság fogalmán túl: bizalom és felelősség

A fenntarthatóság fogalmát ma már gyakran emlegetjük, néha túl sokszor is, de lényege változatlan: nem szabad elpusztítanunk a bolygót, meg kell őriznünk az utánunk következők számára. A mezőgazdaságban ez különösen felelősségteljes tevékenységet jelent. Amikor egy család vacsorázik, tejet iszik, kenyeret vajaz, vagy tojást eszik, bizalommal van az iránt, hogy ezek az élelmiszerek biztonságosak. Ez azonban nem mindig teljesül maradéktalanul. Az egészséges élelmiszer ugyanis csak egészséges talajból származhat, a talajélet védelme pedig kulcskérdés. Dr. Gergácz Zoltán előadása éppen a talajélet pusztulásának következményeiről, és annak megelőzéséről szólt.

A szűkülő diverzitás veszélyei és a környezeti terhelés

A környezeti terhelés minimalizálása, valamint a biodiverzitás megőrzése ma már elengedhetetlen. Az azonban nem fenntartható, hogy három növényfaj fedi le a hazai vetésterület 80%-át.

Ez a fajtaszegénység a kórokozók felszaporodását eredményezi – legyen szó gyomokról, gombákról vagy rovarokról –, és csökkenti a gazdálkodók megélhetési biztonságát. A Somogy megyei gazdaságokban már most érzékelhetők az erózió és az időjárási szélsőségek hatásai. A 100 km/h feletti széllökések száma háromszorosára nőtt, ami nemcsak a mezőgazdasági munkát nehezíti, de a termőréteg elhordását is előidézi.

A humusztartalom vészes csökkenése és annak következményei

Már az irodalmi adatok is alátámasztják, hogy 8-10 év alatt akár 1%-kal is csökkenhet a talaj humusztartalma, ha a megszokott technológiákat alkalmazzuk. Egyes mintaterületeken 0,45-0,7% közötti értékeket mérnek, ami vészjóslóan kevés. Az ilyen szinten degradált talajokon a termelés biztonsága kérdésessé válik. A domboldalakon és erózióval sújtott területeken elengedhetetlen a takarónövények alkalmazása, hiszen ezek biztosítják a talaj folyamatos takarását, amely nélkül nem tud kialakulni az egészséges mikrobiom.

A mikrobiális közösségek szerepe a talajban

A szervesanyag mennyisége szoros összefüggésben áll a mikrobiális közösségek élettani állapotával és összetételével – erre a tudományos irodalom is felhívja a figyelmet. A fotoszintézis folyamata révén intenzív növénytermesztéssel, illetve 365 napos zöldborítással akár a légköri szén-dioxid egy részét is megköthetnénk. Az egészséges talaj tehát nemcsak a termelés alapja, hanem a klímavédelem szempontjából is kritikus.

A táplálkozás és a talaj összefüggései

Német táplálkozási szakértők szerint a betegségek 80%-a visszavezethető a helytelen táplálkozásra. A mezőgazdaságnak alapvető felelőssége, hogy olyan alapanyagokat állítson elő, amelyek nem csak táplálnak, de gyógyítanak is. A mikrobiális diszbiózis – az emberi mikrobiom egyensúlyának felborulása – egyre több betegség előidézője. A diszbiózist okozhatja az urbanizáció, az iparosítás, de a talajok alacsony biodiverzitása is, amit a jelenlegi mezőgazdasági technológiák tovább súlyosbítanak.

A talaj-mikrobiom–növény–ember láncolat

Ha pusztul a talajélet, az kihat a növényre, az állatra és végső soron az emberre is. A legyengült talajon nevelt növény stresszesebb, fogékonyabb a betegségekre, ami gyakoribb permetezést eredményez. A rizoszférában – a növényi gyökér és a talaj találkozásánál – a növény képes olyan anyagokat kiválasztani, melyek elősegítik a számára kedvező baktériumok elszaporodását. Így például a foszformobilizáló baktériumokat cukrokkal és aminosavakkal táplálja. A gombafonalak pedig megnövelik a gyökér felszívó felületét, ami javítja a tápanyag- és vízellátást.

A művelés hatása a talaj egészségére

A túlzott vagy helytelen talajművelés – például a gyakori szántás, tárcsázás – károsítja a mikrobiomot. Ha viszont helyreáll a talajélet, az azon termelt növények is gazdagabbak lesznek mikrobiális szempontból, ezáltal javítva az emberi táplálkozás minőségét. Dr. Márai Géza kutatásai szerint a savanyúvá vált talajokban csökken bizonyos mikroelemek – például a kalcium – felvehetősége, ami kapcsolatba hozható az emberi oszteoporózissal is. A genetikai higulás és a hozamfókuszú termesztés ugyancsak rontotta az élelmiszerek beltartalmi értékeit.

TalajpH, mikroelemek és tápelemek kölcsönhatása

A talaj pH-ja alapvetően befolyásolja a tápanyagok felvehetőségét – ezt már 1946 óta tudjuk. A savanyító vagy lúgosító hatású műtrágyák túlzott használata komoly egyensúlytalanságokat idézhet elő. A Mulder-féle tápelemkör egyértelműen mutatja, hogy mely elemek felvételét segíti vagy gátolja egy másik. Az egyoldalú mikroelempótlás tehát komoly élettani következményekkel járhat, ezért komplex szemléletre van szükség.

Aflatoxinok és mikrotoxikózisok a mezőgazdaságban

Az Aspergillus fertőzések miatt egyre gyakoribbak az aflatoxinos évek. Egyes gazdaságokban, ahol nem szántanak, sokkal kevesebb gondot tapasztaltak. Egy közeli területen viszont, ahol évtizede nem változtattak a technológián, 160 ppb aflatoxint mértek. A klímaváltozás tovább súlyosbítja a helyzetet, különösen, ha fogékony növényeket termesztünk monokultúrás rendszerben. A természetes mikrobiális közeg pusztítása tovább csökkenti a talaj öntisztuló képességét.

Az aflatoxin hatásai az állat- és humánegészségre

Az aflatoxin nemcsak az állatokban okoz kárt, de ma már az orvosi irodalom is egyértelműen rákkeltő, immunszupresszív, sőt teratogén anyagként tartja számon. 2013-ban például torzszülött borjak születtek aflatoxinnal szennyezett takarmány hatására. Olasz kutatások májrákkal is összefüggésbe hozták az aspergillus gombát. Ezek a tapasztalatok megerősítik, hogy a talajpusztítás következményei messze túlmutatnak a földeken.

Mit tehetünk? Konkrét lépések a gyakorlatból

A gyakorlatban a szántás visszaszorítása, rezisztens fajták termesztése, a vetésforgó megújítása, a rovar- és gombabetegségek megelőzése mind szükséges lépések. A szármaradványok aprítása, a cellulózbontó baktériumok használata, valamint a megfelelő raktározási hőmérséklet szintén fontos szerepet játszanak a kórokozók visszaszorításában.

A glifozát problémája és következményei

A glifozát hatóanyaga, a glicimetilfoszfát 2010 óta ismert antimikrobiális szerként. Hatását a sikiminsav cikluson keresztül fejti ki, amely a baktériumok számára létfontosságú. Bár az emberi és állati szervezetben ez a ciklus nem működik, a mikrobiomra gyakorolt hatás jelentős. Amerikai és német lakossági vizsgálatok is kimutatták a glifozát jelenlétét a vizeletben. Az orvosi irodalom ma már összefüggésbe hozza a glifozátot számos krónikus egészségügyi problémával.

Dr. Gergácz Zoltán előadása végén hangsúlyozta: a talajra való odafigyeléssel az emberi egészség megőrzéséhez is hozzájárulhatunk. Ezért fontos, hogy ne tapossuk, ne forgassuk feleslegesen a talajt, juttassunk vissza szervesanyagot, alkalmazzunk takarónövényeket, és minden döntésünket adat- és laboreredmény-alapon hozzuk meg. A fenntarthatóság nemcsak a bolygó, hanem saját jövőnk záloga is.

Indexkép: shutterstock.com