Az orosz vezetésű BRICS szövetség – amely mára már tizenegy országot tömörít – bejelentette, hogy hamarosan véglegesíti saját gabonatőzsdéjének tervét. Az elképzelés célja, hogy a szövetségen belüli mezőgazdasági együttműködést szorosabbá fűzze, egyúttal csökkentse a nyugati kereskedelmi platformoktól való függőséget. De vajon milyen hatása lehet ennek a magyar agráriumra?



A BRICS – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – nemrég olyan új tagokkal bővült, mint Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Etiópia, Indonézia és Irán. A blokk célja a gazdasági multipolaritás és az alternatív gazdasági struktúrák kiépítése, beleértve a globális mezőgazdasági piac újraszabályozását is.


gabonapiac

Fotó: Shutterstock


Új tőzsde, új szabályok?

Az orosz mezőgazdasági minisztérium szerint a gabonatőzsde lehetővé tenné, hogy a BRICS-országok saját árszabályozási mechanizmust hozzanak létre. Az orosz álláspont szerint ez segítene a jelenlegi, nyugati árutőzsdék által dominált piac torzító hatásainak kiküszöbölésében.

Jelenleg a világ gabonaáraira legnagyobb hatással a chicagói és londoni tőzsdék vannak, ahol jellemzően a spekuláció is befolyásolja az árakat. Az új BRICS gabonatőzsde célja ezzel szemben a „tisztességes árak” biztosítása – állítják az orosz tisztviselők.



Gabonakartell a láthatáron?

Azonban nem mindenki tekint az új tőzsdére pozitívumként. Több szakértő – köztük az Orosz Tudományos Akadémia képviselői – arra figyelmeztetnek, hogy a tőzsde valójában egy gabonakartell szerepét tölthetné be. Az OPEC mintájára működő platform az árak mesterséges magasan tartásához is vezethet, ami hosszú távon hátrányosan érintheti az élelmiszer-importőr országokat.

Ez a kérdés a BRICS-on belül is feszültséget okoz: míg Oroszország és Brazília jelentős gabonaexportőrök, a többi tagország – például India, Kína vagy Egyiptom – inkább importra szorul. Nem világos tehát, hogy ezek az országok miért támogatnának egy olyan rendszert, amely potenciálisan megdrágítja számukra az alapvető mezőgazdasági termékeket.



Mit jelent mindez Magyarországnak?

Hazánk ugyan nem tagja a BRICS-nek, de mezőgazdasági exportja egyre inkább a globális árakhoz igazodik. Egy új, független gabonatőzsde megjelenése hatással lehet a hazai termelők exportlehetőségeire is – különösen, ha az új ármeghatározási mechanizmus versenyképesebb árat kínál a világpiacon.

Ugyanakkor egy kartellszerű árképzés – ha valóban megvalósul – felfelé nyomhatja a világpiaci árakat, ami a hazai fogyasztók számára is érzékelhető drágulást hozhat.



Kiszámíthatóbb kereskedelem vagy politikai játszma?

A BRICS szerint az új tőzsde stabilabb hozzáférést kínálna a gabonafélékhez a tagországok számára, miközben erősítené az élelmiszer-önrendelkezést. Ez különösen fontos lehet Kína, India vagy Egyiptom számára, ahol az élelmiszer-ellátás stratégiai jelentőséggel bír.

Az viszont továbbra is kérdéses, hogy a politikai célok mennyire kerülnek előtérbe a valódi piaci racionalitással szemben. Egy ilyen volumenű tőzsde működtetése nemcsak technikai, hanem jelentős geopolitikai kihívást is jelent majd.

Forrás: dairyglobal.net

Indexkép: Shutterstock