Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

Miközben a malomipar a minőségi alapanyag folyamatos ellátásáért aggódik, a termelők egyre élesebb versenyhelyzetben keresik a piacképes, prémium búzafajtákat. A terménykereskedelemre a Fekete-tenger térségének instabilitása, Európa növénytermesztésére pedig az időjárási szélsőségek nyomják rá a bélyegüket. Eközben egyre világosabb: a megszokott technológiák már nem elégségesek, a jövő a tudatos fajtaválasztásban, a minőségorientált termesztésben és az alkalmazkodóképességben rejlik. A kérdés nem az, lesz-e búza – hanem az, lesz-e elég jó búza?

Mindezekről a kérdésekről szó esett Mit mutat a kalász? Mit diktál a piac? című webináriumunkon előadóinknak, Dr. Milics Gábor egyetemi tanár, tanszékvezetőnek (Precíziós Gazdálkodási és Agrárdigitalizációs Tanszék, MATE), Dr. Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgatónak (Hajdú Gabona Zrt.), Bidló Gábor vezérigazgató-helyettes (Első Pesti Malom Zrt.); ügyvezetőnek (Budagabona Kft.), Nagy Zoltán termékfejlesztési igazgatónak (Gabonakutató Nonprofit Kft.), valamint Dr. Varga Zsolt elnök (Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Zala Vármegyei Területi Szervezet); növénykórtani szakértő, ügyvezetőnek (Plant-Treat Kft.) köszönhetően.

A Mit mutat a kalász? Mit diktál a piac? Agroinform kalászos webináriumot itt nézheted vissza:

Kevesebb input, stabil hozam? – Európai válaszok a kalászosok termesztésének jövőjére

Dr. Milics Gábor, a MATE egyetemi tanára, az Agrárdigitalizációs Tanszék vezetője és a Magyar Precíziós Gazdálkodásért Egyesület elnöke betekintést adott az európai precíziós gazdálkodás legfrissebb irányzataiba, különösen a kalászos növények termesztését érintő kutatási és technológiai fejleményekre összpontosítva.

A jelenlegi európai kutatások középpontjában a csökkentett inputanyag-felhasználás melletti hozamfenntartás áll. A szakmai diskurzus legfontosabb kérdései:

Lehetséges-e ugyanazt a termésmennyiséget kevesebb műtrágyával, kevesebb növényvédőszerrel elérni?
Milyen mértékű nitrogén- és foszforcsökkentés fér bele a gazdaságos termelésbe?
Hogyan hat az időjárás, például a hőség vagy az aszály a kalászosokra, és milyen adaptációs lehetőségek vannak?

A válaszok sokszor nem egyértelműek: egy-egy évben a hozamszint gyakran tartható, de hosszú távon csak precíz mérésekre és megbízható adatokra alapozva lehet fenntartható gazdálkodást folytatni. A hangsúly tehát az adatvezérelt döntéshozatalon és a helyspecifikus inputkijuttatáson van – nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is.

webinárium

Dr. Milics Gábor Fotó: MATE

Nemzetközi trendek: azonos kihívások, eltérő válaszok

Dr. Milics Gábor elmondta: a kalászos termesztés kérdésköre egész Európában azonos alapkérdéseket vet fel:

a globális gabonapiacon való versenyképesség,
az inputanyagárak volatilitása,
a klímaváltozás miatti kockázatkezelési stratégiák.

A déli országok – különösen Spanyolország és Olaszország – például már számos aszálytűrő technológiát tesztelnek és fejlesztenek, ezek összehasonlítása a magyar gyakorlattal értékes tanulságokat hordozhat.

A technológia halad, de nem ugrik

Bár a precíziós gazdálkodás fejlődése folyamatos, nagy technológiai ugrás helyett kisebb, integrált fejlesztések jellemzik a szektort. A robotika, automatizált kijuttatási rendszerek, szenzoros adatgyűjtés ugyan látványosak, de a valós gazdasági bevezetés még akadályokba ütközik:

a berendezések ára,
a gazdaságok mérete és teljesítőképessége,
és a megtérülés kérdése továbbra is korlátozó tényező.

Az ezekkel kapcsolatos szkeptikusabb, gyakorlatorientált hozzáállás jellemző a szakértői közegre – ahogy Milics Gábor is megfogalmazta:

szépek ezek a kutatási eredmények, de átjutnak-e a gyakorlatba?

Rekord búzatermés világszinten – de mit jelent ez Magyarországnak?

Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója előadásában előre bocsátotta: a világ 2025-re rekordot jelentő, 808 millió tonnás búzaterméssel számol, miközben a globális felhasználás is hasonló szinten mozog (809–810 millió tonna). A legnagyobb készletekkel továbbra is Kína rendelkezik (a világ tartalékainak fele), de

jelentős termelési növekedés várható az EU-ban, Indiában és Oroszországban is.

Ez a nemzetközi túlkínálat komoly kihívást jelent a magyar búzaexport számára, különösen a logisztikai hátrányok miatt: míg az ukrán gabona olcsón jut el Európa piacaira, Magyarország versenyképességét rontják a magas szállítási költségek (akár 45–50 euró/tonna).

Hazai helyzet: mennyiség rendben, minőség kérdéses

Magyarország 2025-ben 5–5,2 millió tonna búzaterméssel számolhat, ami elmarad a 2023-as 5,9 és a 2024-es 5,4 millió tonnás termésektől. A vetésterület 976 ezer hektárra nőtt ugyan, de az időjárás hátráltatta a kezdeti fejlődést (gyenge bokrosodás, ritkás állomány). A minőségi kilátások vegyesek:

Fuzárium- és toxinterhelés alacsony – ez pozitívum.
Fajsúly és ezerszem tömeg gyenge, a meleg miatt kis, könnyű szemek jellemzők.
Fehérjetartalom (13%) és sikértartalom helyenként megfelelő (étkezési minőség: 60–65% arányban).
A belső felhasználás (malomipar, takarmány, vetőmag, ipari célú feldolgozás) kb. 3 millió tonnát emészt fel, így exportálható mennyiség legfeljebb 2–2,2 millió tonna, szemben a korábbi 2,5–3 millióval.

Malomipar: zsugorodó piac, túlkapacitás, külső nyomás

A hazai malomipar évi 1–1,05 millió tonna búzát használ fel, miközben a lakossági lisztfogyasztás visszaesése, az állami árszabályozás (ársapka, akciózási kötelezettség, GVH-vizsgálatok, adójellegű terhek) és az extrém árkülönbségek rontják a szektor jövedelmezőségét. A feldolgozók versenyhátrányban vannak: Magyarország az egyik legalacsonyabb lisztárral bír Európában – fogalmazott a szakember.

További gondok:

Túlkapacitás: a malomipar kapacitása 1,6–1,7-szerese a szükségesnek – ez ádáz versenyt eredményez.
Infrastrukturális pazarlás: gépesítés pazarló, kisüzemek gyakran túlméretezett gépparkkal dolgoznak.
Szerkezeti kihívások: generációváltás, birtokszerkezet, vetőmagpiac

webinárium

Dr. Lakatos Zoltán Fotó: Agroinform.hu

Dr. Lakatos Zoltán súlyos problémának látja:

A gazdatársadalom elöregedését: az átlagéletkor 57–58 év, miközben a 35 év alattiak csak az üzemek 5%-át viszik.
A családi farmmodell hiányát: a fiatalok nem öröklik a földet, a termeléshez nem kötődnek életvitelszerűen.
A vetőmagpiac szétszórtságát: 150 bejegyzett fajta mellett lehetetlen egységes, piacvezérelt minőségpolitikát kialakítani.

Döntéskényszer előtt az ágazat

A jövő kulcskérdései:

Öntözésfejlesztés nélkül egyes fajták és régiók versenyképtelenné válnak.
A hangsúlyt nem a tömegtermelésre, hanem versenyképes, jó minőségű búzára kell helyezni.
Piacorientált fajtakiválasztás és technológiai fegyelem nélkül Magyarország elveszítheti korábbi exportpiacait (elsősorban Olaszország, Németország, Ausztria).

Összegzés

A malomipar és a hazai gabonaszektor egészének túlélése csak egységes, stratégiai gondolkodással, a fiatal gazdák bevonásával, technológiai korszerűsítéssel és szabályozási racionalizálással képzelhető el. A verseny a nemzetközi piacon kiélezett, az idő pedig fogy: ha most nem születnek döntések, a következő években drámai szerkezeti változások jöhetnek.

Dr. Lakatos Zoltán prezentációja ITT érhető el.

Fekete-tengeri dominancia és magyar lehetőségek a prémium búzapiacon

Bidló Gábor, az Első Pesti Malom Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a globális gabonapiacot továbbra is meghatározza a Fekete-tenger térsége, különösen Oroszország és Ukrajna rendkívüli exportpotenciálja. A két ország együtt több mint 60 millió tonna búzát tud a világpiacra vinni – kétszer annyit, mint az egész Európai Unió.

Míg Ukrajna gyorsan, a betakarítást követő hónapokban értékesíti gabonáját, Oroszország gyakran kivár, és az ukrán kínálat kifutása után lép be a piacra. Ez a stratégiai időzítés komoly árnyomást gyakorol az európai piacokra, különösen úgy, hogy ezek az árualapok olcsón, hajón vagy vasúton könnyedén eljutnak a Földközi-tenger kikötőibe.

webinárium

Bidló Gábor Fotó: Agroinform.hu

Magyarország kiszolgáltatottsága és a prémium út

A magyar búzaexport több mint fele Észak-Olaszországba irányul. A magyarországi átvételi árak azonban messze meghaladják a versenytársakét: míg Ukrajnából hajóval 227 dollárért, Romániából 218 dollárért szállítható a búza, a magyarországi fuvarköltség Észak-Olaszországba 40 dollár körül mozog, így az exportárak versenyképessége kérdéses. Reálisan legfeljebb 70 000 forintos tonnánkénti ár tartható – ennél magasabb árszint nem bírja el a piac.

A kiút: a prémium minőség. A magyar búza akkor tud helytállni az olasz, német vagy osztrák piacon, ha 13,5–14% fehérjetartalmú, magas sikér- és hektolitersúly-paraméterekkel rendelkező homogén tételeket tud felmutatni. Ezekkel szemben nem Ukrajna, hanem Észak-Amerika (Kanada, USA) lehet a valódi konkurens – mondta.

Bidló Gábor szerint

a magyar gazdák akkor tudnak versenyben maradni, ha kiszámítható, homogén minőséget, piaci célirányosságot és termelési hatékonyságot tudnak felmutatni – az „olcsó tömegáru” szegmensben ma már esélytelen a hazai termelés.

Bidló Gábor prezentációja ITT érhető el.

Aszály, minőség, kórtan: így válasszunk búzafajtát 2025-re

A globális gabonapiaci kihívások és kereskedelmi nehézségek után Nagy Zoltán, a Gabonakutató Nonprofit Kft. termékfejlesztési igazgatója a hazai termesztők számára legfontosabb kérdésre kereste a választ: milyen szempontok alapján érdemes 2025-re búzafajtát választani, hogy hosszú távon is eredményes gazdálkodást folytathassunk?

Elmondta: a Gabonakutató több éghajlati térségben, Délkelet-Magyarországon és az Alpokalján dolgozik azon, hogy a megváltozott környezeti viszonyok között is sikeres, versenyképes fajtákat állítson elő. A kalászos nemesítés hagyományos 12–15 éves folyamata mára biotechnológiai módszerekkel (dihaploid technológia) akár 8 évre is lerövidíthető, ugyanakkor a fajtaszelekció komplex, többdimenziós követelményrendszer alapján történik.

Aszálytűrés, gyökértömeg, levélviasz: a 2025-ös szelekció kulcsszavai

A Gabonakutató már 15 éve elindította szárazságtűrési nemesítési programját. Az ennek keretében épített esőárnyékoló rendszer és szabályozott öntözéses kísérletek lehetővé teszik a fajták pontos vízhasznosítási vizsgálatát. Kiderült: az igazán jó aszálytűrő fajták nagy gyökértömeggel, viaszolt levélzettel és erős zászlóslevél-aktivitással rendelkeznek – a vízhiány ellenére is a kalászba juttatják a tápanyagokat.

A kutatóintézet fajtáit évről évre ökológiai gazdaságokban is tesztelik. Itt különösen fontos a gyomelnyomó képesség, tápanyag-hatékonyság és a betegségtűrés – ezek a jövő mezőgazdaságának is kulcstényezői.

Malmi minőség – nem csak a fehérjetartalom számít

A valós sütőipari érték meghatározásához nem elegendő a fehérje- és sikértartalom. A Gabonakutató évente 300–350 fajta lisztjeit vizsgálja extenzográfos módszerekkel, így csak azokat sorolják a „minőségi búza” kategóriába, amelyek valóban kiváló technológiai tulajdonságokat mutatnak.

webinárium

Nagy Zoltán Fotó: Agroinform.hu

Konkrét fajtaajánlat 2025-re: a Gabonakutató kiemelt fajtái

GK Szereda: kiváló aszálytűrés, szálkás kalász – vadkár ellen hasznos
GK Hortobágy korai érés, magas termőképesség, rozsda- és levélbetegségeknek jól ellenáll
GK Torontál megbízható malmi minőség, aszálytűrés, középérésű, szálkás – új, ígéretes fajta
GK Pilis kiemelkedő sütőipari minőség, fagytűrő, lisztipari partnerek kedvence

„A jó fajta fél siker” – hangsúlyozta Nagy Zoltán. Mint rámutatott, a mai, kihívásokkal teli mezőgazdasági környezetben a tudatos fajtaválasztás döntő tényező lehet a jövedelmezőség szempontjából.

A Gabonakutató célja, hogy a gazdákat olyan, gyakorlatban is bizonyított, környezeti stresszeket jól viselő, jó minőségű búzafajtákkal lássa el, amelyekkel valóban stabil hozamot és piaci pozíciót érhetnek el.

Nagy Zoltán prezentációja ITT érhető el.

Gyomok, kártevők, kórokozók: mit tanulhatunk a 2025-ös kalászos szezon növényvédelmi tapasztalataiból?

A 2025-ös szezonban a kalászosok növényvédelme kiegyensúlyozott, de tanulságos évként vonulhat be a termelők emlékezetébe. Dr. Varga Zsolt növénykórtani szakértő szerint az időjárási szélsőségek – különösen a hűvös tavasz és a hirtelen beköszöntő nyári meleg – alapvetően befolyásolták a gyomosodási dinamikát, a rovarkártételt és a betegségek fellépését.

Őszi gyomirtás nélkül ma már nincs biztonságos indulás

A tavaszi enyhe telek után már márciusban agresszíven jelentek meg az ún. „szőnyeggyomok” – Veronika-félék, tyúkhúr, pásztortáska, árvacsalán –, főként ott, ahol nem történt őszi gyomirtás. Ezek a fajok víz- és tápanyagelvonással komoly versenyhátrányt okoztak a búzának. A mezei aszat egyre több helyen vált újra problémává, míg az egyszikűek közül a nagy széltippan, az olaszperje, a parlagi ecsetpázsit és a különféle rozsnok fajok idéztek elő lokális termésveszteségeket.

Varga hangsúlyozta: az őszi gyomirtás jelentősége megnőtt, főleg a széltippanos és rozsnokkal terhelt táblákon. A nem megfelelő hatóanyag vagy időzítés az idei évben is komoly következményekkel járt.

Kártevők: az előrejelzés alapú imágógyérítés fontossága

A vetésfehérítő bogarak korán betelepültek, ám a hűvös tavasz visszavetette a tömeges kártételt. Ugyanakkor helyenként jelentkeztek lárvakártételi gócok, különösen ott, ahol nem történt idejében rovarölő szeres kezelés. A levéltetvek (gabona- és meggylevéltetű) terjedése egyre nagyobb figyelmet követel: a kalászra húzódó telepek már szem- és hektoliter-tömegcsökkenést is okozhatnak.

Varga szerint a felszívódó rovarölő szerek korai alkalmazása segíthet a tojásrakás megakadályozásában, ezáltal a populációk csökkentésében.

webinárium

Dr. Varga Zsolt Fotó: Agroinform.hu

Kórokozók: idén nem tombolnak, de ne bízzuk a szerencsére

2025-ben a sárgarozsda és vörösrozsda nem okozott komoly gondot, köszönhetően az időben végzett, technológiaszerű védekezésnek. A termelők láthatóan tanultak a 2014-es járványból, és a legtöbb táblában megelőző védekezéssel sikerült megőrizni a felső levélemeletek egészségét.

A lisztharmat és szeptória az alsó leveleken jelentkezett, de felfutásuk elmaradt, ahol időben beavatkoztak. Varga a fajtaválasztásnál is hangsúlyozta a betegségekkel szembeni genetikai ellenállóság szerepét.

Kalászfuzáriózis: az időjárás optimális volt, a védekezés döntött

A védekezési ablakban gyakori volt az egybeesés a kukoricagyomirtásokkal, ezért több termelőnek kellett gyors döntést hoznia. Varga egyértelműen azt tanácsolta: először a kalászokat védjük, utána jöhet a kukorica. Ahol megtörtént a kezelés, ott nem volt jelentős fuzárium-megjelenés.

Külön említést érdemel a Sartori-féle fuzáriózis (korai elhalás, korompenész, léha kalászok), amely néhol megjelent – ezt agrotechnikai oldalról (elővetemény, forgó, fertőzési források) is kezelni kell.

Összefoglalás: 6 növényvédelmi tanulság a jövőre

Vízgazdálkodás kulcskérdés – tápanyag és növényvédelem csak megfelelő vízellátottsággal hatékony.
Betegség-ellenálló genetika előtérben – különösen rozsdák, lisztharmat és fuzárium ellen.
Őszi gyomirtásra épülő stratégia – főleg egyszikű dominanciájú területeken.
Előrejelzésen alapuló rovarvédelem – imágógyérítéssel, időzített hatóanyaggal.
Megelőző fungicides blokkok szükségessége – ne az időjárás döntsön a védekezésről.