"Olcsó beruházási hitellel támogatjuk a magyar kkv-k megerősödését és termelékenységük növekedését, háromhavi csúcsra futott fel a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hitelek igénylése" – közölte Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára az NGM csütörtöki közleménye szerint.
Miközben Brüsszel a háborút támogatja a béke helyett és az uniós forrásokat Ukrajnának adja, addig a kormány Magyarország forrásait a magyar családokra és vállalkozásokra fordítja. Versenyképes, erős és beruházó magyar kkv szektorra van szükség.
A Demján Sándor Program több mint 1400 milliárd forintot mozgat meg a hazai kis-, és középvállalkozások versenyképességének és termelékenységének növelése, exporttevékenységük ösztönzése és méretugrásuk elősegítése érdekében. A kedvezőbb finanszírozási feltételek új lendületet adtak a hazai vállalkozásoknak: egyre többen élnek a lehetőséggel, bátrabban terveznek és nagyobb összegű beruházásokba vágnak bele.
A kamatcsökkentések és a kedvező feltételek hatására háromhavi csúcsra futott fel a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hitelek iránti kereslet. A hazai kkv-kban tehát van potenciál, a kormány hatékony eszközökkel segíti a fejlődésüket – írták.
.jpg "vállalkozás")
A kisebb kamatteher lehetővé teszi, hogy a vállalkozások nagyobb hitelösszeget vállaljanak – fotó: Pixabay
A Demján Sándor Programban megvalósuló Széchenyi Kártya Program a beruházási hitelek növekedését célzott támogatni. A Széchenyi Kártya Max Plusz indulása óta még nem fordult elő, hogy három egymást követő hónapban 1500-nál több beruházási típusú hiteligénylés érkezzen – idén tavasszal ez is megtörtént.
2025. február 17-i kamatcsökkentést követően - amikor a kamatszint 3,5-ról 3 százalékra mérséklődött - a banki partnereken keresztül benyújtott hitelkérelmek száma meghaladta az 5500-at. Március és május között 28 százalékkal több igénylés érkezett be, mint egy évvel korábban. A kamatcsökkentés élénkíti a kkv-k beruházási kedvét
– tették hozzá.
A Demján Sándor Programban tavaly novemberben végrehajtott kamatcsökkentés hatására a havi átlagos beruházási hitelfolyósítás 38 milliárd forintra ugrott, ami 54 százalékkal haladja meg az előző időszak 24,8 milliárdos szintjét.
Az idei március-május időszakban már 50 milliárd forint feletti havi átlagos folyósítás történt – ami újabb közel egyharmadnyi növekedés. A vállalkozások nemcsak élnek a lehetőséggel, de egyre nagyobb volumenű fejlesztéseket terveznek, ha a feltételek kedvezőek – állapította meg Szabados Richárd az NGM közleményében.
A kisebb kamatteher lehetővé teszi, hogy a vállalkozások nagyobb hitelösszeget vállaljanak. Az egy igénylésre jutó átlagos hitelösszeg az elmúlt három hónapban 31,4 millió forint körül alakult, szemben a kamatcsökkentés előtti 30,9 milliós átlaggal.
A klasszikus Széchenyi Beruházási Max Plusz konstrukcióban még látványosabb volt az emelkedés: a kamatcsökkentések előtt egy-egy igénylés 102 millió forintra szólt, ez először 107 millióra, majd idén márciusra csaknem 114 millió forintra nőtt - ami 12 százalékos növekedés.
Szabados Richárd szerint a kereslet további élénkülésére lehet számítani a következő hónapokban. A Demján Sándor Programban kiírt további támogatások – például az 1+1 KKV Beruházásélénkítő Támogatási Program vagy a Demján Sándor Tőkeprogram – is fokozhatják az érdeklődést.
A kormány az 1+1 program keretét további 82 milliárd forinttal emelte meg, így a Demján Sándor Program kisvállalkozásokat támogató keretösszege 130 milliárd forintra nőtt – olvasható az NGM közleményében.
Forrás: MTI
Indexkép: pixabay.com
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
