A Kukorica Kör Egyesület elindította harmadik „Kukoricázz velünk!” termelési versenyét: a hangsúly a szakmai megmérettetésen hagyományosan nem azon van, mennyi kukoricát termelnek a gazdák egy hektáron, hanem azon, hogy a lehető legsikeresebben, legjövedelmezőbben műveljék azt – részletezte a verseny célját Dr. Körösi Katalin szakmai és operatív igazgató.
– A verseny nem a termés mennyiségére, hanem a jövedelmezőségre fókuszál: a gazdálkodók minden inputot – műtrágya, növényvédő szerek, vetésforgó, talajművelés –, valamint a betakarított mennyiséget megadják. Az adatokból számítják, hogy egy hektáron mekkora profit realizálható – magyarázta Dr. Körösi Katalin, aki kijelentette:
„Gazdaságosan kell kukoricát termeszteni, nem csak sokat.”
Az idei verseny immár harmadik éve zajlik és egyedülálló hazánkban – mondta az igazgató –; idén 32 gazda mérlegelhet két kategóriában: öntözött és öntözetlen területeken.
– A korábbi évekkel ellentétben idén kevesebb kukoricát vetettek, de az érdeklődés nem csökkent – éppen ellenkezőleg. Ez jó jel az egyesület számára – értékelte Dr. Körösi Katalin –, hiszen azt mutatja, hogy a gazdák igénylik a szakmai háttérrel alátámasztott tudásmegosztást és benchmarkingot.
Gazdalátogatások és első tapasztalatok
A versenyhez kapcsolódó gazdalátogatások most indultak el, és már az első fordulókban is változatos képet mutatnak a táblák. „A vetések nem homogének: egyes területeken a kukorica dús és zöld, máshol pedig a hőség és aszály miatt elmarad a fejlődés” – mondta a szakember. Vannak helyek, ahol már kezdenek fejlődni a csövek, míg más táblákon komoly aggodalomra ad okot a talajnedvesség hiánya.
Az időjárási körülmények nagyban megnehezítik a gazdák dolgát és a tavasszal több helyen jégeső okozott kárt – emiatt néhány gazda esetében kérdéses, lesz-e egyáltalán termés. „Kértem a gazdákat, hogy maradjanak versenyben, vizsgáljuk meg a jégverés utáni fejleményeket is – lehet, hogy ott is tanulságos eredmények születnek” – mondta az igazgató.
Precíz szemlélet és tudatos gazdálkodás a siker kulcsa
A verseny egyik fő üzenete a precíz szemlélet erősítése. Azok a gazdák, akik ismerik talajaik adottságait és ehhez igazítják a vetéstechnikát, sokkal előnyösebb helyzetbe kerülhetnek – hangsúlyozta a Kukorica Kör Egyesület szakmai és operatív igazgatója. A kukoricatermesztés sikerét az is nagyban befolyásolja, hogy a vetést megelőzően érzékelik-e az időjárási mintázatokat, és az inputokat ennek megfelelően alkalmazzák-e.
Különösen nagy segítséget jelent az egyesület által szervezett szakmai események sora: többek között a közelgő öntözési webinárium, ahol a gazdák megtudhatják, hogyan kell tudatosan, a talajnedvesség megőrzésére fókuszálva végezni az öntözést. Ugyanis
„Az öntözés nem csak technikai kérdés – el kell dönteni, mikor és hogyan alkalmazzuk!”
Mi várható még a versenytől?
A Kukorica Kör Egyesület céljai közt szerepel a versenyek során összegyűlt benchmarking-adatok, gazdák közötti tapasztalatok megosztása és tudásépítés is. A remények szerint mindezzel a gazdák a tudatosabb, precízebb termelés révén hosszú távon is eredményesek lesznek.
– A vetésterületek csökkenése ellenére az érdeklődés nem csillapodik – ez biztatás számunkra, és megerősíti, hogy a gazdák felkészülnek, reagálnak, és képesek adaptálni tudásukat a változó környezethez – summázta Dr. Körösi Katalin, aki azt is hozzátette: a gazdalátogatások és az idei eredmények tükrében remélhetőleg néhány hónapon belül már világosabb kép rajzolódik ki arról, kiket díjaz majd a verseny – mindazokat, akik nem csak sokat termelnek, hanem fenntarthatóan, takarékosan és precízen dolgoznak a kukoricáért.
Szabó István – hányan szeretnének ilyen kukoricát! Fotó: Kukorica Kör Egyesület
A minap Szabó István olcsvaapáti gazdálkodót keresték fel az egyesület szakemberei Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A gazda saját elmondása szerint a józan paraszti ész alapján építette fel nyereséges kukoricatermesztését – hitel és támogatás nélkül.
„A kukorica még mindig a legjövedelmezőbb növényünk”
A gazda immár második alkalommal vesz részt a Kukorica Kör Egyesület termelési versenyén. Gazdasága 240 hektáron működik, három falu határában, tagolt, de tömbösített táblákon. A fő növényei az őszi búza, a napraforgó és a kukorica, utóbbi minden évben a területek felét teszi ki. „Nálunk a kukorica még mindig a legnagyobb jövedelmet hozza, az adottságaink miatt – a Tisza, a Szamos és a Túr folyók ölelésében párásabb a levegő és vastagabb a termőréteg” – mondta el.
Saját megfigyelések és technológiai racionalitás
A gazdálkodó nemcsak saját tapasztalatai, hanem környező termelők gyakorlata alapján alakítja ki technológiáját. A kukoricánál például egyszerre juttatja ki a teljes mennyiségű nitrogén műtrágyát vetéskor – nem látja hátrányát, mert nincs annyi csapadék, ami kimosná a tápanyagot. "Amennyire bolygatnám a talajt, annyira szárítanám is – ez pusztán költségnövelés és vízpazarlás lenne" – vallja.
A gazdálkodó szerint a mély, forgatásos alapművelés a kukorica és napraforgó előtt elengedhetetlen. Kalászosoknál ugyanakkor elegendő a nehéztárcsás sekély művelés, mivel azok nem igénylik a mélyművelést. Mint mondja, a forgatás nemcsak a szármaradványok beforgatása miatt fontos, hanem azért is, mert ha csak talajlazítás történik, a talaj tavasszal túlságosan nedves maradhat, ami akadályozza a vetést. Tapasztalatai szerint a tömörödött magárok jelentősen hátráltathatja a kelést, mivel a kukorica csírájának extra energiára van szüksége a megkeményedett talajréteg áttöréséhez. Szabó szerint ellentmondásos, hogy egyesek a sorközműveléssel levegőt akarnak juttatni a kapásnövények talajába, miközben alapműveléskor elhagyják a mélyművelést pont azzal a céllal, hogy ne legyen levegős a talaj. A termelő évek óta használ őszi kijuttatású szárbontó baktériumokat, melyeket speciális eszközzel közvetlenül a szántásba juttat be. Ehhez a traktor orrára szerelt kijuttató és egy egyedi váltószelep segít, így egyszerre csökkenti a menetszámot és biztosítja az anyag hatékony beforgatását. A rendszer használatával csökken a szármaradvány mennyisége, javul a talajszerkezet, és tavaszra a gyökérmaradványok is lebomlanak.
Startertrágya, tőszámcsökkentés és saját fajtakísérletek
Az egyre hűvösebb, változékonyabb tavaszokra reagálva folyékony starter trágyát használ, és saját összehasonlító fajtakísérleteket végez.
– Tavaly 68 ezres tőszámmal vetettünk, idén ezt 65 ezerre csökkentem, mert nem látok terméscsökkenést – viszont vetőmagban komoly megtakarítás keletkezik – tette hozzá. A fajtaválasztásnál szerinte nem a prémium kategória a legjobb mindenhol:
„A homokosabb, kockázatosabb területeken sokszor az olcsóbb vetőmag hoz jobb eredményt.”
Precízió helyett precíz gazdálkodás
Szabó István nem hisz a precíziós mezőgazdaság „divatos” megoldásaiban, sokkal inkább a „precíz gazdálkodásban”. Úgy véli, sokszor a technológiai fejlesztések mögött nincs megtérülés – a nyírségi homokon például teljesen más gazdálkodási logika szükséges, mint mint jó adottságú öntés- és mezőségi területeken.
– A jó talaj kihozza magából a többletet, de a gyengének hiába adunk többet, nem térül meg – hangsúlyozza.
Várakozások az idei évre
Az idei tavaszra vonatkozóan óvatosan optimista: „Még három-négy hét is eltelhet, mire látjuk, lesz-e egyáltalán cső a kukoricán és ha igen az milyen lesz. Most az UV-sugárzás az, ami erősen károsítja az állományt a csapadékhiány mellett” – fogalmazott.
Indexkép: Kukorica Kör Egyesület/Dr. Körösi Katalin
_fill_540x300_0.jpg)
