Halat enni nemcsak egészséges, de élvezetes is. Különösen, ha igazán friss és jó alapanyagból készül el a halas étel. Ehhez pedig rengeteg finom, magyar hal áll rendelkezésünkre. Ráadásul a Balatonban is nagyon sok hal várja, hogy megkóstoljuk őket, sülve-főve. Úgyhogy ideje meghekkelni a hekk népszerűségét, és finom, magyar halakat is enni!
Ne csak hekket egyél a Balatonnál
Ha nyár, akkor Balaton, hiszen nagyon sokan utazunk el ilyenkor a "magyar tenger" környékére. Ha pedig Balaton, akkor fánk, fagyi, lángos és persze hekk. A hekk márpedig, akárki akármit is mond, egyáltalán nem balatoni hal! Persze igazán finoman el lehet készíteni, így aki szereti, azt nem szeretnénk lebeszélni róla, azonban sokkal jobban járunk, ha frissen fogott, magyar halat fogyasztunk a hekk helyett.
A hekk ugyanis az argentin partok közeléből származó, tőkehalak családjába tartozó tengeri csuka, amely csak fagyasztott formában teszi tiszteletét a Balatonnál, így nem a vízben fickándozva, hanem általában panírozott formában néz szembe velünk. A 60-as, 70-es években jelent meg nagy mennyiségben a tányérjainkon, csökkentve akkor a magyar édesvízi halak exportja következtében fellépő készlethiányt. Azonban manapság már nem vagyunk ráutalva, így inkább engedjünk teret a helyi fogásoknak.
Ezeket a halakat ki ne hagyd, ha a Balatonnál jársz
A fogast nem véletlenül nevezte "minden édes vízi halak királyának" Széchenyi már 1846-ban. De számtalan nagyon finom hal várja a Balatonban, hogy kifogják. Érdemes tehát nyitott szemmel járni, és minél többet megkóstolni a Balaton halaiból készült finomságok közül, akár halászlé, akár egyéb formában. Mert a hazai halaknál nincs frissebb.
A Magyar Haltani Társaság javaslatára a Vízügyi Minisztérium 2004 óta minden évben július utolsó hetében rendezi meg a balatoni halak napját, amely idén július 26-ára esik. A célja, hogy felhívják a figyelmet az ország legnagyobb élővizére, melyben körülbelül 50 halfaj él, többek között a kárász, a balin, a csuka, a bodorka, a szivárványos ökle, valamint a különböző keszegfélék és a snecik.
A Balatonban élő halak 80%-át a keszegfélék alkotják, amelyek közül a leggyakoribbak a dévérkeszeg, a karikakeszeg, a bodorka és a vörösszárnyú keszeg. Ökológiai problémákat okoznak a betelepített vagy kiszabadult idegenhonos, inváziós fajok, mint amilyen az azbóra, az amur, a fehér busa, a pettyes busa, az ezüstkárász, a naphal, vagy a fekete törpeharcsa.
2018-ban a Balatonban élő ponty és a fogassüllő is megkapta a „balatoni hal" oltalom alatt álló földrajzi jelzést. A Balatonban élő halfajok közel fele a pontyfélék közül kerül ki. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2009 óta az ökológiai szemléletű halgazdálkodás megvalósítója a tavon, melynek a 2013-ban leállított balatoni halászatot követően az lett a feladata, hogy pótolja a különféle halfajokat. Emiatt rendszeresen telepítenek a Balatonba egynyaras süllőt és pontyokat. Az őshonos nyurga pontyok helyét egyre inkább átveszik a a pikkelymentes, tenyésztett tükörpontyok.
Ezek a legismertebb balatoni halak
- A ponty, ha nem fogják ki, akár 40 évig is elélhet. A leggyakoribb hal a Balatonban, átlagos mérete 25–30 centiméter, de akár a másfél méteres nagyságot is elérheti. A pontyfélék közé tartozik a sneci néven ismert aprócska szélhajtó küsz is. Ez a csapatokban élő hal általában csupán 12–15 centiméteresre nő meg, és sokszor csalihalnak használják, de kiváló olajban átsütve is. A különböző keszegek is a pontyfélék családjának a tagjai, így a Balatonban nagyon gyakran előforduló dévérkeszeg is.
- A Balaton másik nagy tömegben előforduló hala a garda, melynek még fesztivált is rendeznek a Tihanyi-félszigeten.
- A legismertebb balatoni ragadozóhal a harcsa. A lesőharcsa akár a 100 éves kort is megélheti, és akár 150 kilogramm is lehet a súlya. A harcsák éjjel aktív állatok, nappal rejtekhelyükön pihenik ki az éjszakai vadászatot.
- A hazai süllő- vagy fogasállomány legnagyobb részét a Balatonból fogják ki. A hal hivatalos elnevezése a fogas süllő.
- A Balaton legismertebb betelepített hala a kígyó kinézetű angolna. Habár már az 1890-es években is találtak angolnát a Balatonban, tömeges betelepítésére először 1961-ben került sor. A hal nem csak a szúnyoglárvákat, de a kisebb halakat és azok ikráit is megeszi. 1991-ben egy féregbetegségnek köszönhetően tömeges angolnapusztulás volt a tóban, és azóta megszűnt az angolna betelepítése is.
A balatoni halgazdálkodás
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2009. augusztus 25-én alakult meg az egyik legrégebbi agrárgazdasági vállalatának, a Balatoni Halászati Zrt.-nek a jogutódjaként. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 100 %-ban a Magyar Állam tulajdona. A Társaság fő feladata a Balaton ökológiai szemléletű halgazdálkodásának megvalósítása. A leggyakoribb halfajok a Balatonban az alábbiak.
Őshonos halfajok:
- Ponty
- Süllő
- Bodorka
- Keszeg
- Csuka
- Kárász
Betelepített halfajok:
- Busa
- Harcsa
- Amur
Idén is szükség volt beavatkozásra
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. július első két hetében kezdi meg több halastó lehalászását a tartós csapadékhiány miatt - tudjuk meg a sonline.hu írásából. A talaj felső rétegéből már 50-100 milliméternyi csapadék hiányzik, ami kritikus vízszintet eredményezett számos tónál.
"Vannak olyan halastavaink, amelyek jelenleg is kritikus vízszinttel küzdenek, ezért az elkövetkező hetekben el kell kezdenünk a lehalászást, és a vizet átengedni olyan tavakba, amelyeket most nem tudunk lehalászni – legalább ott emelni tudjuk a vízszintet. A halállományt részben értékesítjük, részben áthelyezzük olyan tavakba, ahol még megfelelő a vízmélység, egy részét pedig – várhatóan – a Balatonba telepítjük" – mondta Fodor Ferenc haltermelési igazgató.
A szakember rámutatott a probléma gyökerére: "A kimutatásokból is jól látszik, nagy a szárazság, a talaj felső, körülbelül egy méteres rétegéből 50–100 milliméternyi csapadék hiányzik. Az ilyenkor lehulló, 5–10 milliméteres záporokat a talaj azonnal elnyeli, a növények pedig elpárologtatják. Ez már érdemben nem hoz vizet a halastavainkba."
A ponty igazán kedvelt hal, akár rántott formában, akár halászléként. Fotó: Shutterstock
A jelenlegi helyzet emlékeztet a 2022-es történelmi aszályra, amikor a társaság több mint 60 hektárnyi területet nem tudott vízzel feltölteni. A vállalat jelenleg több mint 1100 hektárnyi halastavat kezel a Balaton déli partján, amelyek egy részénél már most is 50-60 centiméterrel alacsonyabb a vízszint az optimálisnál. Különösen súlyos a helyzet a Kőröshegyi-séd által táplált 20 hektáros balatonföldvári halastónál, amely tavaly augusztus közepére teljesen kiszáradt. Az idei lehalászást július végére tervezik, mert várhatóan ismét elpárolog a víz. Hasonló problémákkal küzdenek a balatonszárszói halastónál is, amelynek vízutánpótlása gyakorlatilag megszűnt, mivel a Büdösgáti-vízfolyás vízhozama nullára csökkent.
Fodor Ferenc kiemelte, hogy a társaság előrelátóan készült a vízhiányos időszakra, mivel már a tavalyi ősz is rendkívül száraz volt, és a téli hónapokban sem volt elegendő csapadék a talaj nedvességtartalmának és a tavak vízszintjének helyreállításához. Ezért a most lehalászandó tavakba olyan méretű halállományt telepítettek, amelyet a nyári időszakban, a piaci igényeknek megfelelően értékesíteni tudnak.
A piaci igények kielégítése azért is fontos, hiszen a rendszerváltoztatás után hosszú időnek kellett eltelnie, amíg a tavi vendéglátás helyreállt, és a régi, regionális hagyományokra építve, modern, 21. századi köntösben igyekezett a vendégek igényeit kielégíteni. A helyi halból készült halételek napjainkban újfent meghatározók a Balaton környékén. A balatoni gasztronómia mára már visszatért a gyökerekhez, helyi alapanyagokat igyekszik használni és a régi ízvilágot őrizve a 21. századi konyha elvárásainak megfelelni.
Ezért érdemes gyakran halat enni
Sajnos, mi magyarok, nem állunk élen a halfogyasztás terén. A legtöbben karácsonykor eszünk halat, illetve a nyaralás alatt fogyasztunk el pár tányér finom halászlevet, és pár adag rántott halat. A lakosság 8,7%-a évente egyszer, 44%-a évente néhány alkalommal eszik halat, pedig igazán ízletes és nagyon egészséges fogások készülhetnek belőle.
A Balaton esetében a pontyot fogják ki legnagyobb mennyiségben, majd a keszegfélék és a süllő a következő a listán. A hekk azért tudja felvenni velük a versenyt, mivel szálkamentes, így a gyerekeknek is szívesen adják. Azonban számtalan nagyon finom, szálkamentesített fogás kapható a Balaton-parti halsütödékben és vendéglőkben, amely a helyi halakból készül. A hazai eredetvédelem elfogadta a balatoni hal mint oltalom alatt álló földrajzi jelzést, így kizárólag azt a halat lehet balatoni hal jelzővel illetni, amelyik közvetlenül a főmederből, illetve a Balaton kiöntésterületein létesült édesvízi kultúrákból származik.
Így egyre több étterem és büfé asztalán jelenhetnek meg a balatoni halak. De nem csak a vendéglátóiparban érdemes fogyasztani azokat, hanem bárki vásárolhat otthonra is az oltalom alatt álló halakból.
A halféléknek nagyon magas a tápértéke, és a jó minőségű halak könnyen emészthető, komplex fehérjeforrásnak számítanak. Ráadásul a legtöbb hal húsa alacsony zsírtartalmú, így a fogyókúrázók étrendjébe is könnyen beilleszthető.
Víztartalma jelentős, izomrostjai között pedig laza kötőszövet található, melyek miatt könnyen emészthető élelmiszer. Energiatartalma szorosan összefügg a zsírtartalmával, így az olajos húsú halak több, a fehér húsúak kevesebb energiát adnak. A hal az izomépítéshez és az immunrendszer zavartalan működéséhez is szükséges jó minőségű fehérjét is tartalmaz.
A halak értékes zsírtartalma hasznos élettani hatással bír. Az omega-3-zsírsavaknak jótékony hatása van szervezetünkre, hiszen csökkentik a vérrögképződést, növelik a "hasznos", és csökkentik a "káros" koleszterin szintjét, így fogyasztásukkal jelentősen csökkenthetjük a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
A halhús bővelkedik A- és D-vitaminban, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet zavartalan működéséhez. Ezen kívül még sok B-vitamin, és ásványi anyag is található bennük, mint például a szelén, a vas, a kalcium, a fluor vagy a jód.
Az ásványi anyagok közül a halakban megtalálható foszfor hozzájárul a csontok és fogak egészséges felépítéséhez, a szálkástól elfogyasztott halak pedig kalcium szintünket növelik. A halfilék és a halkonzervek nagy mennyiségben tartalmaznak emellett fluoridot is, amely segít a fogszuvasodás és csontritkulás megelőzésében is.
Éppen ezért érdemes minél gyakrabban halat fogyasztani.
_fill_540x300_0.jpg)
