A precíziós és digitális átállást támogató pályázat 2025-ös fordulója elmarad – a hír futótűzként terjedt el az agrárszektorban az elmúlt napokban. A jelentős változást Viski József államtitkár jelentette be egy sajtótájékoztatón. A csak precíziós géppályázatként emlegetett támogatási forma keretében a nagygazdaságok projektenként akár 1 millió eurós támogatáshoz is juthattak volna. Mint kiderült, ezeket a forrásokat részben az állattartók és a feldolgozók számára kiírt pályázatok felé csoportosítják át.


A gazdák és a szektor többi, inputokban érdekelt szereplői érthető módon csalódottak, de a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület három prominens személyiségének van ötlete a kedvezőtlen helyzet részleges kezelésére. Prof. Dr. Milics Gábor elnök, Varga Péter általános alelnök (nem utolsósorban a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára) és Bolyki Bence gazdasági alelnök, az Agroinform portált fejlesztő Agroinform Média Kft. ügyvezetője előremutató javaslattal élnek: ha nincs pénzügyi támogatás, legalább az adatokat tegyék elérhetővé a precíziós mezőgazdasági szolgáltatók számára.

Egy elmaradt pályázat, amire sokan készültek

Varga Péter az Agroinform érdeklődésére elmondta: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az MPGE közös munkája során már értékelés is készült a korábbi pályázatokról, valamint javaslatokat fogalmaztak meg a lehetséges szakmai minimumokról, amelyeket a jövőbeli kiírásoknál figyelembe lehetne venni. A digitalizációs pályázat idei fordulójának várható kiírására mindenki készült, így az elmaradása érezhető űrt hagy maga után.

Mint azt hangsúlyozta: az agrárszereplők nyilvánvaló módon elfogadják, hogy az állattenyésztés vagy az élelmiszeripar most prioritást élvez, de úgy vélik, hogy az agrárdigitalizáció támogatása más formában is történhetne – mégpedig az adatok révén, mint arra már évek óta több alkalommal is rávilágítottak előadásaikban a tudományterület szakértői a PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállításon.

traktor

A cikk alapjául szolgáló beszélgetés résztvevői, balra fent a szerző, mellette Prof. Dr. Milics Gábor, bal oldalon alul Varga Péter, mellette Bolyki Bence – forrás: Agroinform

Az adat, mint új támogatási forma

Varga Péter szerint, ha anyagi forrás most nem áll rendelkezésre, akkor is van lehetőség a digitális átállás ösztönzésére: a már létező állami adatbázisok – mint a Nébih, a Magyar Államkincstár, a NAV vagy a HungaroMet – adatait kellene a szolgáltatók számára szabályozott, biztonságos keretek között hozzáférhetővé tenni.

Az elképzelés nem újdonság: a Mesterséges Intelligencia Stratégia 1.0 alapján született meg az 1573/2020 számú kormányhatározat, amely többek között egy Agráradat Keretrendszer létrehozását írja elő. Ez a rendszer összefogná a különböző állami adatokat, lehetővé téve azok használatát a szaktanácsadók, szolgáltatók és kutatók számára. A cél: egységes, naprakész és digitálisan hozzáférhető adatokkal támogatható legyen a precíziós mezőgazdaság.

Adat = hatékonyság

Azt már Prof. Dr. Milics Gábortól hallottuk: az adatok elérhetősége jelentősen csökkentené a szolgáltatók adminisztratív terheit és költségeit. "Ma a termelőknek kell az adatokat manuálisan megosztani szolgáltatóikkal – ha egyáltalán megosztják. Egy központi, digitális platformmal – az egészségügyben ismert EESZT mintájára – automatizált adatáramlás valósulhatna meg. Ez nemcsak kényelmesebb, hanem biztonságosabb és pontosabb is lenne.

Emellett kutatási és fejlesztési szempontból is kulcsfontosságú lenne az adatok egyesítése. A mesterséges intelligencia alkalmazása csak úgy lehet hatékony, ha megfelelő minőségű, strukturált és interoperábilis adatok állnak rendelkezésre. Az agrárinnovációs szolgáltatások, döntéstámogató rendszerek fejlesztése mind erre épülne" – fogalmazott.

Szlovák példa és a magyar realitás

Mint arra Varga Péter felhívta a figyelmet: Szlovákiában már működik hasonló agráradat-rendszer, amelyet ugyan nem olyan rég kibertámadás ért, de az adatközpontúság előnyei így is nyilvánvalóak. Magyarországon jelenleg az adatok „adatsilókban" vannak – külön-külön a Nébihnél, MÁK-nál, NAV-nál, Lechner Központnál –, s ezek nem kapcsolódnak egymáshoz. Az Agráradat Keretrendszer megvalósítása ezen változtathatna.

Technológia, adat, intelligencia – a fejlesztés következő lépcsőfoka

A szakértők úgy fogalmaztak: a gépesítési fejlesztések (traktorok, szenzorok, stb.) már lezajlottak. A következő lépés az adatok mozgósítása, hogy ezekre alapozva „intelligens" szolgáltatások fejlődhessenek. Ebben az adat az új tőke, az „új olaj", amely gazdasági értéket teremthet, ha elérhetővé válik azok számára, akik dolgoznak vele.

Gesztusértékű lépés lehet

Bolyki Bence hangsúlyozta: nem többmilliárdos támogatást kérnek – csupán azt, hogy az állami szinten már létező, strukturált adatokhoz hozzáférhessenek azok, akik a digitalizáció motorjai lehetnek az ágazatban. Ez egyszerre lenne olcsó, gyorsan megvalósítható és látványos előrelépés.

Indexkép: Pixabay