Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) napjaink egyik legsúlyosabb globális közegészségügyi fenyegetése, amely egyaránt érinti az emberek és az állatok egészségét. A WHO a három legnagyobb egészségügyi kockázat közé sorolja ezt a problémát, melynek fő oka az antibiotikumok felelőtlen, szakszerűtlen alkalmazása.

A rezisztens kórokozók évente közel 5 millió ember haláláért felelősek világszerte. A mezőgazdaságban használt antibiotikumok hatására kialakuló rezisztens baktériumtörzsek és rezisztenciagének zoonózisos úton – azaz állatról emberre terjedő betegségek révén –, illetve közvetetten, például szennyvíz, trágya vagy a talaj révén is bekerülhetnek az emberi szervezetbe.



Több tanulmány is megerősíti, hogy az állattartással foglalkozó emberek jelentős kockázatnak vannak kitéve ezekkel a kórokozókkal szemben. Ráadásul az egészséges állatok húsában is kimutathatók lehetnek multirezisztens törzsek, amelyek az élelmiszerláncba bekerülve további veszélyt jelentenek. Ezért az antimikrobiális szerek alkalmazására az állattartásban különös gondossággal kell figyelni annak érdekében, hogy a hatékony gyógyszerek minél tovább elérhetők maradjanak mind az állategészségügy, mind a közegészségügy számára.

Szabályozás, oktatás és ellenőrzés az AMR ellen

Az AMR elleni küzdelem hosszú évek óta kiemelt szerepet kap a nemzetközi, uniós és hazai szakpolitikákban egyaránt. 2021-ben szigorították az állatgyógyászati készítmények felhasználásának szabályozását: például bizonyos, humán szempontból kiemelten fontos hatóanyagok csak rezisztenciavizsgálat után alkalmazhatók. Az állatorvosok számára kötelező képzést vezettek be, amely feljogosítja őket az élelmiszer-termelő állatok antibiotikumos kezelésének engedélyezésére. Eddig már több mint 1300 szakember végezte el ezt a képzést. A Nébih 2022-től speciális ellenőrzéseket indított az állattartó telepeken, az új jogszabályok szerint frissített ellenőrzőlisták segítségével. 2022, 2023 és 2024 októberében összesen 65 telepen vizsgálták a gyógyszerfelhasználási szabályok betartását, az antibiotikum-csökkentési tervek meglétét, valamint a felhasználás bejelentésének teljesülését.



Járványvédelmi fejlesztések támogatása

A fertőzések megelőzése érdekében nagy jelentőséggel bír a járványvédelmi rendszerek fejlesztése. Ezt szolgálja a „Szarvasmarha-, juh- és kecsketartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztése” című pályázati lehetőség, amely 5 milliárd forintos keretösszeggel járul hozzá a telepi beruházásokhoz. Tenyészetenként akár 30 millió forintos támogatást is igényelhetnek az állattartók mind építéssel járó, mind anélkül megvalósítható fejlesztésekre. Az idei évben tapasztalt száj- és körömfájás járvány is rávilágított a kérődző telepek higiéniai fejlesztésének fontosságára. A következő két beadási időszak 2025. július 9–22. és október 1–14. között esedékes.

Közös felelősség: az állatorvos és az állattartó együttműködése

Az állattenyésztés területén elengedhetetlen az antibiotikumok használatának további optimalizálása. Kiemelt cél az emberre veszélyes készítmények alkalmazásának visszaszorítása, valamint a csoportos kezelések arányának csökkentése. A felhasználási adatok pontos gyűjtése és értékelése kulcsfontosságú. A tenyészetek pontos adatainak ismerete segíti mind az állattartókat, mind az állatorvosokat abban, hogy hatékony antibiotikum-csökkentési tervet dolgozzanak ki és kövessenek nyomon. Fontos, hogy az állattartók is felelősen viszonyuljanak a jelentési kötelezettségekhez: a felhasználási adatoknak pontosnak, naprakésznek és a valóságnak megfelelőnek kell lenniük, főként ott, ahol az állatorvos telepi megbízott útján végzi a jelentést.



A fertőző betegségek megelőzését szolgáló intézkedések bevezetése, a telepi higiénia javítása és a működés optimalizálása nemcsak az emberi egészség védelmét szolgálja, hanem hozzájárul a telepek jövedelmezőségének és az állatállomány egészségének megőrzéséhez is.

Forrás: allattenyesztok.hu

Indexkép: Shutterstock