Az utóbbi években Magyarország gyümölcsimportja folyamatosan meghaladja az export mennyiségét. A behozatal elsősorban a szomszédos országokból, illetve a déli, hagyományosan gyümölcstermelő régiókból érkezik, míg a kivitel – például alma, körte, meggy, szőlő és más bogyós gyümölcsök – leginkább a környező országok felé irányul.

Az import túlnyomó része olyan országokból származik, amelyek globális szinten is jelentős szereplők: például Iránból gyakran érkezik gránátalma, de a magyar boltokban megjelennek a török, tunéziai, spanyol, holland és német áruk is.

A globális gyümölcstermelési rangsort a 2023-as adatok alapján Kína vezeti, közel 270 millió tonnányi betakarított mennyiséggel, ami a világ zöldség- és gyümölcstermesztésének 50 százalékát adja. Ezt követően tapasztalható a mennyiségben, majd India, Brazília, Törökország és végül Irán következik a tízes élmezőnyben.

Kína sikere mögött a technológiai sokszínűség kiemelkedő szerepet játszik. A kínai termelők hatékonyan használják ki a rendelkezésre álló lehetőségeket annak érdekében, hogy kielégítsék a belső keresletet, illetve világelsők legyenek a termelésben is.

gyümölcs

Hazánkban 2023-ban az alma és a szőlő vezette a gyümölcstermesztés rangsorát – fotó: Pixabay

A folyamatos technológiai fejlesztések – például az üvegházi termelés, ellátásilánc-menedzsment és e-kereskedelem – is kulcsszerepet játszanak a kínai eredményekben. A 2015-ös adatokhoz képest 2023-ra 35 százalékkal nőtt meg Kínában az online gyümölcs- és zöldségeladásoknak az aránya éves szinten, ami arra ösztönzi a belső termelőket, hogy még többet termeljenek.

A modern kínai mezőgazdaság tempójával a világ többi része nehezen tud lépést tartani. Az ország minden területén alkalmazható technológiai megoldások révén Kína szinte megdönthetetlen pozíciót vívott ki magának. Földrajzi változatosságuk lehetővé teszi, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak az éghajlati viszonyokhoz is.

Hazánkban 2023-ban az alma és a szőlő vezette a gyümölcstermesztés rangsorát: szőlőt 57 528 hektáron, almát 22 786 hektáron takarítottak be. E két fajta mellett a meggy mennyisége is jelentős volt, különösen az exportérték szempontjából

– derül ki a friss kutatási adatokból.

Az alma és körte mellett a dinnye, kajszi- és őszibarackexport is jelentős lehet, amennyiben a termés megfelelő. A kivitel jellemzően Ausztriába, Szlovákiába, Szlovéniába, Csehországba és Németországba irányul, de magyar gyümölcsöket már Egyiptomban, Szaúd-Arábiában vagy Kuvaitban is lehet találni.

Az almatermesztés múltbeli sikereit is érdemes felidézni, azt az időszakot, amikor még a szabolcsi alma az amerikai piacokra is eljutott, selyempapírba csomagolva mint prémium termék. Bár ez a piac mára visszaesett, a szakemberek szerint ennek oka többek között a megváltozott időjárás, kártevők elszaporodása és a munkaerőhiány. Mindezekre világszinten is megoldást kell találni a következő évtizedekre.

A vásárlási szokásokat jelentősen befolyásolja a közösségi média is: olyan gyümölcsök, mint az avokádó, durián, licsi vagy a sárkánygyümölcs korábban ritkán, ma már azonban gyakran megtalálhatók a hazai kínálatban: az influenszerek példamutatása erősen hat a keresletre.

A globalizáció is hozzájárul a változó fogyasztási igényekhez, különösen az utazásokon szerzett élmények által. A fenntarthatóság jegyében azonban fontos lenne előnyben részesíteni a szezonális, helyi termékeket, hogy nem utaznának tízezer kilométert, ugyanakkor az elemző reálisan látja, hogy ez nem mindig megvalósítható. Mindezek ellenére a hazai termelők támogatása elsődleges cél marad.

Forrás: infostart.hu

Indexkép: pixabay.com