A webinár célja, hogy a vetési időszakban bemutassa, milyen megoldásokkal segíthetjük a kalászos kultúrákat a sikeres indulásban, mit tehetünk, hogy növényeink a legjobb eséllyel induljanak neki a szezonnak. Kiemelt hangsúlyt kap a gyomirtás, a tápanyag-utánpótlás és a stresszkezelés, amelyek mind kulcsfontosságúak a maximális hozam és a minőség eléréséhez. A szakmai előadások gyakorlati példákkal, kutatási eredményekkel és technológiai ajánlásokkal segítik a gazdálkodókat. A program célja, hogy a résztvevők komplex képet kapjanak a szezonkezdéshez szükséges beavatkozásokról és a hozzájuk illeszthető termékekről, technológiákról.

JELENTKEZZ MOST!


S habár nagy vonalakban a termesztéstechnológia ugyanaz, nüansznyi eltérések voltak, vannak és lesznek is – akár termőtájanként, akár gazdánként. Ennek okán két gazdát kérdeztünk, hogyan csinálják ők? Egyikük az Alföldön, másikuk pedig a jóval kedvezőbb (?) adottságokkal rendelkező Dunántúlon termel.

Kalászos termesztés a végletek földjén – Dévaványáról nézve

Dévaványa és környéke nem csupán az Alföld szívében fekszik, hanem az ország egyik legszárazabb, legszélsőségesebb időjárású területén is – nem véletlenül hívják helyben csak „aszályháromszögnek”. Itt, Észak-Békésben gazdálkodik Bartha Sándor, a Bartha Agrár Kft. ügyvezetője, aki szerint ebben a térségben a kalászos gabonák termesztése mára valódi túlélőművészetté vált.

A talajok zöme erősen kötött réti talaj, 60–70-es Arany-féle kötöttséggel, alacsony, 13–15 aranykoronás értékkel (a ványai határban sehol nem éri el a 17 aranykoronát.) Mégis, a gazdaság kalászosokra épülő vetésszerkezete tartja életben a növénytermesztést.

– A területeink fele, kétharmada őszi vetésű, és ezeknek is a gerincét a kalászosok adják – mondja Bartha. – Őszi búza, őszi zab, őszi tritikálé, durumbúza – ezek nálunk alapkultúrák.

A repce már évekkel ezelőtt kikerült a portfólióból az augusztusi csapadékhiány miatt, de az őszi kalászosok még mindig tartják magukat – ha szerencsével is.

A cél: minél nagyobb biztonsággal elvetni, majd a tél végéig megalapozni a fejlődést, hiszen a tavaszi csapadék gyakran elmarad. Az alapműtrágyázást ezért már február végéig elvégzik, amint a körülmények engedik.

– A kalászosok ma az utolsó biztos pontjai a vetésszerkezetnek – állítja Bartha. – A kukorica például az idei évben gyakorlatilag megbukott. Egyes táblákon 6–700 kilós hozamokat takarítottunk be, máshol már lekaszáltuk, és a marhákkal etettük le. A helyére is őszi kalászos kerül majd, de félő, hogy országos szinten túltermelés alakul ki.

A piaci helyzet sem biztató. A fénymag nehezen értékesíthető, az export kiszámíthatatlan.

– Már a fénymag sem alternatíva, túl sok termelő fordult ebbe az irányba – magyarázza. – A kalászostermelés pedig önmagában nem biztos, hogy elegendő a gazdaság fenntartásához. Én 35 éve vagyok a pályán, és most először gondolkodom azon, hogy abba kellene hagyni a növénytermesztést.

A megoldás kulcsa az öntözés lehet, amely nélkül egyre kevésbé képzelhető el a kalászosok termesztése sem. Ehhez olyan támogatási konstrukciót keresnek, amellyel legalább egy részterület öntözését meg tudják valósítani.

– Egy öntözött durumbúza például versenyképes lehet, és a kalászos kultúrák egy része is meghálálná a biztonságos vízellátást – mondja Bartha. – A cél az, hogy a jövőben is fenn tudjunk maradni, de ehhez a kalászosok biztonságát is újra kell gondolni.

Kuti Csaba

A kalászosok az utolsó bástyát jelentik a Bartha-Agrár Kft.-nél, a kukorica megbukott Fotó: Bartha-Agrár Kft.

A technológiai kihívások közül kiemelkedik a vírusvektor kártevők megjelenése, amely már az őszi hónapokban veszélyt jelent, valamint az elővetemények gyomirtószer-maradványai, amelyek a csökkenő csapadék miatt toxikus hatással lehetnek a következő kalászos kultúrákra. Egyes területeken ez a hozamokat akár a felére is visszavetheti.

A klímaváltozás és a csapadékhiány miatt Bartha Sándor szerint ma a legfontosabb kérdés az, hogy a vetés idején és az azt követő hetekben megérkezik-e az a minimális csapadék, amely lehetővé teszi a kelést. Ennek hiányában hiába minden előkészítés.

– A kalászosok nálunk még mindig az utolsó bástyát jelentik – fogalmaz Bartha. – De ha az éghajlati trendek folytatódnak, és nem tudunk vizet adni nekik, akkor ezek is elbukhatnak. A növénytermesztés jövője a víz és az időjárás kegyelmétől függ, és aki ezt nem veszi komolyan, az pár év múlva már nem lesz a pályán.

A kalászos gabonák, különösen az őszi búza, még mindig stabil pillérét jelentik a vetésszerkezetnek Zalában is – igaz, csak tudatos és körültekintő technológiával. Kuti Csaba nagykanizsai gazdálkodó tavaly ősszel 130 hektáron vetett kalászosokat, és bár az időjárás sok bizonytalanságot hordoz magában már ezen a vidéken is, a helyes termesztéstechnika sokat segíthet a biztonságos hozam elérésében.

– Azt, hogy milyen alapművelést végzünk a vetés előtt, nálunk elsősorban az elővetemény és a talaj nedvességi állapota határozza meg – foglalja össze Kuti Csaba. – Vetünk búzát repce, napraforgó, szója és kukorica után is. A repce különösen jó elővetemény, mert korán lekerül, így időben lehet magágyat készíteni, ami a korai vetés lehetőségét is megteremti – teszi hozzá.

A korai, szeptember végi–október eleji vetésidőt kulcsfontosságúnak tartja, hiszen

a kalászosok őszi bokrosodása nagyban meghatározza a terméspotenciált.

Ehhez azonban aprómorzsás, megfelelően tömörített magágyra van szükség. A vetést Rapid vetőgéppel végzik, amely tárcsás előmunkát és tömörítést is biztosít, ezzel is javítva a kelés esélyeit.

A gyomok elleni védekezésről szólva Kuti kiemeli az őszi gyomirtás fontosságát.

– Ha már ősszel tisztán tudjuk tartani az állományt, tavasszal a növénynek nem kell a gyomokkal versenyeznie az induláskor – magyarázza. – Különösen fontos ez olyan területeken, ahol gyakori például a nagy széltippan-fertőzöttség.

A tápanyag-utánpótlást talajvizsgálat alapján végzik, a vetőgéppel alaptrágyát is kijuttatnak, majd november végéig – még a tilalmi időszak előtt – 25–30 kg/ha nitrogén hatóanyagú fejtrágyát is kijuttatnak a bokrosodás elősegítésére.

A talajnedvesség állapotát Csaba a legkritikusabb, mégis legkevésbé befolyásolható tényezőnek nevezi.

– Ezt nem tudjuk irányítani, de a jól előkészített magágy és a korai vetés nagyban kompenzálhatja a hiányát – mondja.

Kuti Csaba

Kuti Csaba szerint a jól elkészített, aprómorzsás magágy és a korai, szeptember végi–október eleji vetésidő kulcsfontosságú, hiszen a kalászosok őszi bokrosodása nagyban meghatározza a terméspotenciált Fotó: Kuti Csaba


A betegségek elleni védekezés kapcsán a gazdálkodó levélbetegségekkel szemben toleráns fajtákat vet, így csökkenteni tudják a kezelések számát és a fertőzési kockázatot.

– Ma már vannak olyan fajták, amelyek jól ellenállnak a sárgarozsdának, szeptóriának. Így akkor sincs terméskiesés, ha esetleg nem sikerül időben permetezni – mondja.

Összegzésként elmondható, hogy Kuti Csaba termesztéstechnológiájában a kalászosok biztonsága a korai vetés, jó elővetemény, talajállapothoz igazított talajművelés, őszi gyomirtás és a tápanyagok megfelelő időzítésének összjátékán múlik. A technológiai fegyelem és a fajtaválasztás döntő szerepet játszik abban, hogy az őszi kalászosok a változó éghajlati és piaci környezetben is megállják a helyüket.

Indexkép: Shutterstock