Csökken a kukorica vetésterülete, miközben egyre nagyobb figyelmet kap a napraforgó, a tritikálé, a rozs és az árpa, mint alternatív takarmányforrások.

Korábban, a 2022-es történelmi aszályt megelőző időszakban még több mint egymillió hektáron termesztettek kukoricát Magyarországon, míg idén csupán 700 ezer hektár körüli területről szólnak a híradások. Ennek a változásnak a következtében a napraforgó termőterülete várhatóan meghaladja a kukoricáét, ami azért különösen figyelemre méltó, mert a kukorica évekig a legnagyobb jövedelmet biztosító kultúrának számított az agráriumban.

Az elmúlt évek komoly kihívásokat hoztak, amiben nemcsak az időjárásnak, hanem a toxinok megjelenésének is nagy szerepe volt. Bár korábban voltak sikeres évjáratok, a toxinos években nehézkessé vált a termékek értékesítése.  A problémák pedig egyre tovább gyűrűznek: a termés mennyisége messze elmarad az elvárttól, ráadásul a kártevők és kórokozók is megjelennek.

árpa

Csökken a kukorica vetésterülete, miközben egyre nagyobb figyelmet kap a napraforgó, a tritikálé, a rozs és az árpa, mint alternatív takarmányforrások – fotó: pixabay.com

A kukoricaszilázs kiemelkedő jelentőségű a tejelő szarvasmarhák takarmányozása szempontjából, de mivel csökken a vetésterület és a minőségi alapanyag korlátozottan elérhető, alternatív megoldásokra van szükség.

Az elmúlt években ezért egyre inkább előtérbe került a fű-, tritikálé- és rozsszenázsok használata, amelyek nemcsak jobb emészthetőséget kínálnak, hanem a takarmányozás nyári nehézségeinek enyhítésében is segítenek.

A novenyvedoszer.hu Perczel Pétert, az Isterra Közép-Európa Kft. cégvezetőjét idézte:

"Tehát most már nem csak az időjárási tényezőket kell figyelembe venni. Bízunk abban, hogy a szarvasmarha állományt további fenyegetés nem sújtja és a tejelő tehénlétszám vagy megmarad, vagy tovább is növelhető, hiszen a tejtermékekben jelentős importja van Magyarországnak. Ezek olyan termékek, amelyek idehaza tökéletesen elkészíthetők".

A szakember kiemelte, hogy a tritikálé és a rozs mellett az árpa is jó alternatívát jelenthet.

"Ha a végtermék toxinos lesz, akkor a felhasználhatósága kérdésessé válik a tejelő szarvasmarháknál. Ezért alternatív irányként megjelenik a tritikálé és a rozs mellé az árpa."

Hozzátette: az árpa előnye, hogy kevésbé érzékeny a toxinokra, így szenázsként vagy szemestakarmányként is hasznosítható.

Annak ellenére, hogy az árpa vetésterülete az elmúlt években csökkent, a jelenlegi 290 ezer hektár bőven elegendő lehet a különböző felhasználási célokhoz. Korán betakarítható, a vetésváltásban jól beilleszthető,  egyes fajták ráadásul kiváló beltartalmi értékekkel és betegségekkel szembeni ellenálló képességgel rendelkeznek, így a toxinmentes takarmány előállítása minimális vegyszerhasználattal is biztosítható.

Forrás: novenyvedoszer.hu

Indexkép: pixabay.com