A közelmúltban részesült állami elismerésben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Gyógy- és Aromanövények Tanszékének nemesítésében létrehozott Marika nevű hibrid levendula (Lavandula x intermedia). A fajta nevét Heltmanné dr. Tulok Mária, a tanszék korábbi oktatója és a Gyógynövény Szakértői Testület egykori tagja emlékére kapta.
Az elismerés apropóján a nemesítők egyike, Prof. Dr. Pluhár Zsuzsanna egyetemi tanár mesélt a fajta megszületéséről, a tanszék működéséről, valamint a hazai levendulatermesztés kihívásairól és lehetőségeiről.
Oktatás, kutatás, nemesítés – mindez egy tanszéken
– A Gyógy- és Aromanövények Tanszék a Kertészettudományi Intézet részeként működik a MATE-n belül. Elsődleges feladatunk az oktatás – BSc, MSc, posztgraduális és felsőoktatási szakképzési szinteken is jelen vagyunk” – mondta el dr. Pluhár Zsuzsanna. Hozzátette: ötfős oktatói csapattal dolgoznak, és négy szaknak is ők a felelősei. – A tanszék működése szorosan kapcsolódik a tudományos munkához is. – PhD-hallgatóink többsége külföldi, de természetesen a BSc-s hallgatók szakdolgozataihoz is kapcsolódnak kutatások. Igyekszünk őket aktívan bevonni a tanszék projektjeibe.
A kutatások fő iránya a gyógynövények termesztéstechnológiájának korszerűsítése, a genetikai háttér feltárása, a biodiverzitás megőrzése – beleértve a beltartalmi értékek, hatóanyagok vizsgálatát is.
Sok gyógynövényt vadon termő állományból kell bevonni a termesztésbe, így gyakran magunk dolgozzuk ki a technológiát is – magyarázta.
Prof. Dr. Pluhár Zsuzsanna egyetemi tanár Fotó: MATE
Miért van külön tanszék a gyógynövényeknek?
Kérdésünkre, miszerint a gyógynövények valóban igényelnek-e külön tanszéket, dr. Pluhár Zsuzsanna elmondta: a magyarországi termőterület ugyan nem hatalmas, jelenleg mintegy 30 ezer hektár, de a tanszék létjogosultsága nem kérdéses.
– Ez egy unikális dolog, Magyarországon egyedülálló módon mi foglalkozunk így ezzel a területtel. A gyógyszerészek más aspektusból közelítik meg a gyógynövényeket – mi a termesztéstechnológia, a fajtakutatás és az alapanyag-előállítás oldaláról tesszük ezt. A tanszék 1980-ban vált ki a zöldségtermesztéssel foglalkozó tanszékből, még a MATE jogelődje, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem idején. Már akkor úgy vélték, hogy ez egy fontos, jövőbe mutató terület – és ma is így gondoljuk – fogalmazott a professzor.
A 'Marika' nevű fajta habitusa Fotó: MATE
Tihany és azon túl – a levendulatermesztés hazai helyzete
A legtöbb ember számára a levendula egyet jelent Tihannyal. "Valóban, az 1920-as években ott telepítettek először levendulát Franciaországból hozott szaporítóanyaggal. Mára inkább bemutató jellegű, turisztikai célpont lett. Ugyanígy Pannonhalma is – ott is helyben történik a lepárlás, de ez inkább helyi identitáshoz kötött.”
A szakember szerint ma országosan
körülbelül 175–180 hektáron termesztenek levendulát,
főként kisparcellákon. Összefüggő nagyobb ültetvények nem igazán jellemzők. Egy-egy gazdaságban 1–5 hektárnyi a termőterület. A levendula ezzel a közepes jelentőségű gyógynövények közé tartozik hazai szinten, de a klímaváltozás és a piaci igények miatt növekvő szerepe lehet a jövőben.
Honnan jött a Marika fajta?
A Marika hibrid levendulafajta nem a semmiből érkezett.
– A nemesítés előzménye a ’Judit’ nevű fajta volt, amelyet kolléganőm, Heltmanné dr. Tulok Mária hozott létre korábban. A most elismert fajta ennek a javított változata – klónszelekcióval értük el a minőségi előrelépést. A ’Marika’ fajta bejelentésére 2021-ben került sor. A vegetatív szaporítás miatt a kedvező egyedek leszaporításával lehet előrelépni. A Marika szárazságtűrő, mészkedvelő, és gyakorlatilag bárhol termeszthető Magyarországon, még a hegyvidékeken is.
Miben más, mint a többi?
A világ vezető hibrid levendulafajtája jelenleg a francia eredetű ’Grosso’, ehhez viszonyították a Marikát is a fajtaelismerés során.
– Illóolaj-tartalmát és annak minőségét tekintve a mi fajtánk megegyezik a Grosso szintjével. A morfológiai különbségek azonban jól érzékelhetők: a Marika virágzata világosabb árnyalatú, hajtásrendszere lazább, bokrosabb megjelenésű – mondta az egyetemi tanár.
A fajta virágzata Fotó: MATE
A növény kifejezetten alkalmas illóolaj-előállításra, és ellenállóbb a fitoplazma fertőzéssel szemben is, amely a valódi levendula (Lavandula angustifolia) egyik komoly ellensége. „A Provence-ban korábban elterjedt valódi levendula-állományokat ez a kórokozó szinte teljesen kipusztította. A hibrid levendula viszont nem érzékeny rá, ezért is termesztik egyre inkább Franciaországban és Bulgáriában is.”
Mikor lesz elérhető a Marika?
„A fajta a MATE tulajdona, az anyaállomány Soroksáron van. Szaporítóanyag előállítását is ott tudjuk végezni – dugványozással. Érdemes előre jelezni az igényt, hogy fel tudjuk szaporítani” – mondta a szakember. A Marika a jövőben így magántermesztők és ipari szereplők számára is elérhető lehet.
Hibrid vagy valódi? – Illóolaj, gyógyhatás, felhasználás
Bár a valódi levendula olaja szerepel a gyógyszerkönyvben, a hibrid levendula olaja is széles körben felhasználható. „Parfümipari alapanyagként, szappanokban, fertőtlenítőkben, háztartási termékekben világszerte jelen van. Az illóolaj mennyisége is jóval magasabb, mint a valódi levenduláé” – mondta Prof. Dr. Pluhár Zsuzsanna.
Indexkép: MATE