A betakarítási szezon közepén sok gazda próbálja megbecsülni a hozamokat – gyakran pusztán a pótkocsik számolásával. Ez a gyakorlat kényelmes, de jelentős hibákat rejthet. Maciej Sacha, lengyel agrártechnológiai szakíró és egykori nagyüzemi gazdálkodó arra hívja fel a figyelmet: a hozamok pontos becsléséhez nem elég tudni, hány pótkocsit töltünk meg – azt is tudnunk kell, mit és mennyit szállítunk.

Pótkocsis becslés: népszerű, de pontatlan

A pótkocsi-alapú hozambecslés egyik legnagyobb buktatója, hogy ritkán veszik figyelembe a rakomány sűrűségét. Egy „teli” pótkocsi teljesen más tömegű lehet búzával, zabbal vagy repcével megrakva. Sok gazdálkodó egyszerűen a pótkocsi teherbírásából indul ki – például egy 4 tonnás pótkocsinál 4 tonnányi terméssel kalkulálnak – pedig ez könnyen félrevezető lehet.

A kulcsszó: térfogat és sűrűség

A termények sűrűsége jelentős eltéréseket mutat. Egy tonna búza például átlagosan 1,3–1,4 m³ térfogatot foglal el, míg ugyanennyi zab akár 2,5 m³-t is elfoglalhat. Így ugyanabban a pótkocsiban teljesen más tömegű rakomány fér el – fajtától és töltési módtól függően.

Példa:

  • Egy 4,1 m³-es rakfelületű pótkocsiba átlagosan csak 3,1 tonna búza vagy 2,9 tonna repce fér, nem pedig a névleges 4 tonna.
  • Ugyanígy, ha trágyával vagy földdel rakjuk meg, a sűrűség akár 1,7–2 t/m³ is lehet – ez könnyen túlterhelést és szerkezeti károkat okozhat.

Sűrűségadatok termények szerint (közelítő értékek):

  • Búza: 700–850 kg/m³
  • Árpa: 600–750 kg/m³
  • Zab: 400–530 kg/m³
  • Repce: 600–720 kg/m³
  • Kukorica: 650–800 kg/m³
  • Borsó: 650–850 kg/m³


Hogyan becsüljünk pontosabban – mérleg nélkül?

Sacha szerint a megoldás egyszerű, és nem igényel nagy beruházást:

  • Mérjük le a pótkocsi rakfelületének térfogatát (hossz × szélesség × magasság).
  • Ismerjük a szállított termény sűrűségét.
  • Számítsuk ki, hány tonna fér el valójában a pótkocsiban.

A méréseket akár rá is festhetjük az oldalfalra – így mindig kéznél lesz az adat.

Példa: Egy 4,1 m³-es pótkocsi búzával rakva ≈ 3,1 tonna rakomány. Ha 4 pótkocsit vittünk be egy hektárról, az nem 16, hanem valójában kb. 12,4 tonna összhozam, azaz 6,2 t/ha.

És ha mégis mérlegelni akarunk?

Ha pontosabb adatra van szükség, de nincs saját mérleg:

  • használjunk hídmérleget más gazdánál vagy telephelyen,
  • mindig mérjük le a üres járművet is, különben a számítás torzul.

Miért számít ez ennyire?

  • Pontosabb hozamadatok → jobb döntések vetéskor, tápanyag-tervezéskor
  • Túlterhelés elkerülése → hosszabb élettartamú gépek, pótkocsik

Tisztább rálátás a gazdaság teljesítményére

Ma minden kiló, minden centiméter és minden adat számít. Aki nem mér – csak becsül. Aki mér – pontosabban tervez.

Forrás: Farmer.pl

Indexkép: Pixabay