Oligarchák, befektetési alapok, nemzetközi bankok és privatizációs nyomás együttesen alakítják át Európa kenyérkosarának tulajdonosi térképét – nem az ukrán gazdák javára.

Az Oakland Institute 2024 végén publikált jelentése szerint Ukrajna szántóterületének több mint 28 százalékát – mintegy kilencmillió hektárt – már nem ukrán kézben lévő, vagy legalábbis nem ukrán érdekeket szolgáló cégek birtokolják. Az ország földreformját és földpiacának liberalizációját olyan külső szereplők támogatták és finanszírozták, mint az IMF, a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint az Egyesült Államok kereskedelmi intézményei.

Volodimir Zelenszkij elnök 2020-ban, a lakosság többségének ellenkezése dacára, törvénybe iktatta a termőföldpiac megnyitását – ez volt az ára annak a kétmilliárd dollárnyi hitelnek, amelyet az USA garantált az ukrán kormánynak. A következmény: soha nem látott méretű földprivatizáció és a mezőgazdaság feletti irányítás nemzetközi tőke általi kisajátítása.

A nagy agrárbirtokosok és részvényeseik

A legnagyobb ukrán agrárcégek már részvénytársaságként működnek, tőzsdén forognak (Varsóban, Londonban, Párizsban), és részvényeik egy jelentős része külföldi intézményi befektetők tulajdonában van.

A legnagyobb részvényesek között megtalálhatók jelentős amerikai, norvég, ukrajnai és francia pénzügyi alapok.

A legkifinomultabb befektetési konstrukciókat egy amerikai pénzügyi mamut használta, amely a Szovjetunió összeomlása után kezdte meg térségi terjeszkedését. Offshore céghálózatán keresztül 700 000 hektár föld felett szereztek irányítást Ukrajnában és Oroszországban, részben nyugdíjalapok, amerikai egyetemek, és „progresszív” civil alapítványok tőkéjéből.

A pénzszektor nagyhala – noha rendszeresen szembesül törvénytelen földvásárlás, adóelkerülés és pénzmosás gyanújával – az EBRD-től is kapott 100 millió dollárt, sőt még az USA kormányzata is invesztált a cégbe az OPIC-on keresztül.

Gazdák a periférián

Az ukrán agrárszektor fő haszonélvezői tehát nem a helyi gazdák vagy közösségek. Az Oakland Institute szerint az állami és nemzetközi támogatások elsősorban a nagybirtokosokat segítik, miközben a kis- és közepes gazdálkodók érdemi támogatás nélkül maradnak. Ez tovább gyorsítja a földkoncentrációt, csökkenti a termelési önrendelkezést és elmélyíti az egyenlőtlenségeket.

Mi következik?

A jelentés konklúziója egyértelmű: ha a háború utáni újjáépítés Ukrajnában valóban az ország szuverenitását és demokratikus jövőjét szolgálná, az első lépés a földtörvény felfüggesztése és a földügyletek teljes átláthatóságának megteremtése lenne. Mert jelenleg úgy tűnik, miközben az ukrán nép a hazáját védi a fronton, a termőföldje csendben a globális tőkepiacokon cserél gazdát.

Forrás: Oakland Institute

Indexkép: Pixabay