A Közös Agrárpolitika kezdettől fogva hangsúlyos eleme az uniós költségvetésnek, a jelenlegi ciklusban például annak 1/3-át teszi ki. Ez a támogatás azonban nem ingyen pénz, ezért cserébe a gazdáknak szigorú élelmiszerbiztonsági előírásoknak kell megfelelniük, nem is beszélve azokról a zöld előírásokról, amelyek rendkívüli módon megdrágítják a termelést.

A problémát azonban nem ezek a követelmények jelentik, hanem az, hogy ezek az uniós szabályok nem vonatkoznak az EU-n kívülről érkező termékekre. "Így fordulhat az elő, hogy Ukrajnából olyan növényvédőszerekkel kezelt gabonák érkeznek be, amelyeket az EU-ban már évtizedek óta betiltottak." Ugyanez igaz a brazil szója vagy az egyiptomi paprika esetére is.

Az uniós költségvetésben bejelentett közel 100 milliárdos elvonás azonban olyan versenyhátrányba taszítaná az európai termelőket, amely már az élelmiszerpiacainkra is komoly kihatással lenne – olvasható a MAGOSZ szakmai összeállításában.

A családi gazdaságokat is súlyosan érintenék az elvonások

Az Európai Bizottság tervei szerint a jövőben sávos elvonást vezetnének be a területalapú támogatások esetében, ami már a kisebb és közepes birtokokat is komolyan sújtaná. A szakértői számítások szerint már a 100-150 hektáros birtokmérettől kezdve akár a támogatások közel 25%-át is megvonhatják, míg egy 300-350 hektáros gazdaság esetében ez az arány elérheti az 50%-ot is. Ez rendkívül súlyos következményekkel járna a magyar mezőgazdaság számára: gyakorlatilag ellehetetlenítené a családi gazdaságokra építő rendszert, amely az elmúlt évtizedben az agrár-középosztály megerősödését hozta el.

Magyarországon a mezőgazdasági termelők többsége családi gazdasági formában működik, jelentőségüket jól mutatja, hogy a hazai termőföldek több mint felét az 50 és 500 hektár közötti méretű, jellemzően családi kézben lévő gazdaságok művelik. Az elmúlt tíz év során a legdinamikusabb fejlődést épp a 100 és 300 hektár közötti gazdaságok mutatták: számuk 47%-kal nőtt ebben az időszakban.

Ez a termelői réteg az új költségvetési ciklusban komoly forrásokat veszítene, ami – az aszályos időjárás és a piaci nehézségek mellett – oda vezethet, hogy sokan kénytelenek lesznek felhagyni a mezőgazdasági tevékenységgel.

ukrajna

A Közös Agrárpolitika kezdettől fogva hangsúlyos eleme az uniós költségvetésnek, a jelenlegi ciklusban például annak 1/3-át teszi ki – fotó: pexels.com

Megszüntetnék a nyugdíjaskorú gazdák támogatását

További jelentős csapást jelentene, ha az Európai Bizottság megszüntetné a nyugdíjas korú gazdák támogatását, arra hivatkozva, hogy ezek a termelők rendelkeznek állandó jövedelemmel, azaz nyugdíjjal. Ez a javaslat különösen érzékenyen érintené a magyar agráriumot, hiszen minden harmadik termelő nyugdíjaskorúnak számít.

Miközben a fiatal gazdák támogatásáról beszél a Bizottság, az idősebb generáció teljes kizárása nehezen értelmezhető a generációváltás támogatásaként. Ráadásul a gazdatársadalom elöregedése nem egy magyar jelenség, az Európai Unióban ugyanezek a tendenciák figyelhetők meg, ahogy például az is, hogy a 40 év alatti termelők aránya Európában a 10 százalékot is alig éri el. Hiába beszél tehát a Bizottság a fiatal gazdák támogatásáról, ha egyúttal a család idősebb tagjaitól pedig megvonná a teljes támogatást. "Hát ennyit arról, hogy a Bizottság mit ért generációváltás alatt…"

Megnyitnák a piacokat a harmadik országok előtt

A forráskivonással egy időben az Európai Unió új szabadkereskedelmi megállapodásokat kíván kötni többek között Ukrajnával és a Mercosur államokkal. A Bizottság tervezete jelentős engedményeket tenne ezeknek az országoknak.

A háború előtti kvótákhoz képest például

  • hatszorosára növekedhet a méz behozatala,
  • ötszörösére a cukoré és
  • háromszor akkora mennyiség érkezhetne az ukrán tojásból is
  • nem is beszélve a gombaimport teljes liberalizásáról.

Nem kevésbé kockázatos a többek között Brazíliával és Argentínával kötendő Mercosur megállapodás sem, hiszen a dél-amerikai piacról érkező élelmiszerek 4/5-ében megszüntetnék vagy csökkentenék a vámtételeket.

Milyen veszélyeket rejt mindez a fogyasztók számára?

A fogyasztók sem maradnának érintetlenek: már most is jelentős mennyiségű élelmiszer érkezik harmadik országokból, például Dél-Amerikából és Ukrajnából. Az európai állattartáshoz szükséges takarmány-alapanyagok kétharmada, köztük a kukorica és szója is, ezekből a régiókból származik. Az európai élelmiszerpiacra már jelenleg is nagy mennyiségben áramlik be a harmadik országokból származó import.

Különösen drámai adatok láttak napvilágot:

  • Az állattartás alapjául szolgáló takarmány-alapanyagok – elsősorban kukorica és szója – kétharmada Dél-Amerikából származik
  • A Brazíliából érkező kukorica mennyisége egyetlen év alatt megháromszorozódott
  • Marokkó a paradicsomexportban dönt rekordokat: az elmúlt évtized során több mint 60%-kal növelte az Európai Unióba irányuló kivitelét
  • Az ukrán gabona 2022-ben példátlan mértékben áramlott be Magyarországra, a háború előtti szinthez képest ötvenszeresére nőtt a behozatal – ezt végül csak a határok egyoldalú lezárása tudta fékezni

A támogatások elvonásával ezek a folyamatok gyorsulnának majd fel, bizonytalan eredetű élelmiszerekkel árasztva el az európai boltokat. Így tehát már érthető, hogy ez ugyanúgy a fogyasztók ügye is, nem csak a gazdáké. Az Európai Bizottság tervét minden eszközzel meg kell akadályoznunk! – írja a MAGOSZ.

Forrás: MAGOSZ

Indexkép: pexels.com