A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nógrád Megyei Helyi Csoportja szerint a kotrási munkálatok a part menti élővilág súlyos károsodásával járhatnak. A szervezet szakmai alapokon nyugvó érvei mellett konkrét javaslatokat is megfogalmazott a térség vízügyi problémáinak hosszú távú megoldására.


Miért aggályos a kotrás?

A civil szervezet tagjai döbbenten tapasztaltak, hogy a kotrás során teljes egészében eltávolították a vízparti növényzetet is. Az MME szerint a munkálatok célja az lehet, hogy a Maconkai-víztározó vízpótlását előkészítsék a mátraterenyei Tóaljai tavakból és a Mizserfai-víztározóból. Ugyanakkor az eljárás kapcsán három fő problémát emelnek ki:

1. Súlyos természetkárosítás

A kotrási időszak jelenleg különösen érzékeny a természet szempontjából: a vízpartokon fészkelő madarak – például nádirigók, nádi tücsökmadarak, foltos nádiposzáták – fiókái veszélyben vannak. Emellett védett rovarok, kétéltűek, halak és a mocsári teknős is érintett. Az élőhelyek megsemmisülése még azoknak az egyedeknek is végzetes lehet, akik a munkálatokat túlélik.

2. Aszálykezelés helyett vízvesztés

Az MME szerint a kotrás – a vízfolyás mélyítése és gyorsítása, az árnyékoló növényzet eltávolítása – éppen hogy hozzájárul a táj kiszáradásához. Az aszályos időszakokban létfontosságú talajvizek így még gyorsabban távozhatnak a területről.

3. Aggályos vízpótlási megoldások

A vízutánpótlásra szánt tavak egy része bányavízből táplálkozik, így a mélységi vízkészletek megcsapolása újabb ökológiai kockázatot jelent. A Zagyva menti vízmegtartó képesség csökkenésével a problémát nem kezelik, hanem súlyosbítják – véli a szervezet.

Javasolt megoldások

A szervezet nemcsak kritikát fogalmazott meg, hanem konstruktív javaslatokat is tett:

  • Hosszú távú vízügyi koncepció kidolgozását sürgetik, amely a természetes vízmegtartás elvén alapul.
  • Széles körű fórum létrehozását javasolják, ahol a vízügyi szakemberek, hatóságok, gazdálkodók, civilek és a lakosság együtt kereshetnek megoldásokat.
  • Árasztásos rendszerek vizsgálata: a Bátonyterenye–Nádújfalu közötti szakasz gyepjei, nádasai és ártéri erdei szerintük alkalmasak lennének időszakos vízvisszatartásra, amely a talaj vízkészleteinek feltöltését segítené.

Az MME hangsúlyozza: nem a konfliktus szítása a céljuk, hanem a fenntartható és ökológiailag megalapozott megoldások előmozdítása – együttműködésben minden érintett szereplővel.

Forrás és indexkép: Facebook