Kotrógép
Ez mostanság sokaknak jól jönne: hómaró a hét hirdetése +VIDEÓ
Nem egyszerű kiegészítő eszköz, hanem komplex, önálló hóeltakarító megoldás.
Kubota minikotrók Magyarországon is – új fejezet a Két-KATA Kft. kínálatában (x)
A japán Kubota a világ egyik legelismertebb márkája a mezőgazdasági és ipari gépek piacán.
Lopott rakományt akart átvinni a határon
Röszkén buktattak le egy férfit, aki egy nyolcmilliót érő lopott munkagépet próbált átcsempészni. Német körözés volt érvényben a gépre.
Mit csinál ez az óriási kotrógép az erdő közepén? +VIDEÓ
A hatalmas lánctalpas egy fontos művelethez kell, a lényeg, hogy az erdő fái ellenállóbbak lesznek a klímaváltozással szemben.
MME Nógrád: Természetkárosítás a Zagyván? +VIDEÓ
Nem így képzelik el a kotrást.
Fórum hozzászólások
Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás »
Na remélem jön 1 felhőszakadás, hogy 1általán ne érdekeljen most már a vetés! 
Van olyan faja földem ami csak itt ott látszik ki a vízből
Kíváncsi vagyok hogy satyesz, és jd/valahányas kolléga milyen megoldást tudna ezekre a földekre csupán kotrógéppel, hogy lefolyjanak az áradó körösbe! 
Víztársulatok hozzájárulási díja »
Az utóbbi egy-két hónapban számos, főleg negatív vélemény hangzik el a vízgazdálkodási társulatokról. Ezek a megnyilatkozások, melyek gazdák, politikusok, netán szakemberek részéről elhangzanak rengeteg kérdést vetnek fel. Ezek közül teszek fel néhányat. Ugyan tudják-e, hogy a társulatokat nem kommunista rendszer és nem a rendszerváltás hozta létre hanem az idén ünnepelte 200 éves fennállását? Tudják-e, hogy a háború után 8 évig nem voltak társulatok és az állam próbálta megoldani a vízgazdálkodási feladatokat, majd rájött, hogy az érdekeltek (földtulajdonosok, használók) közreműködése, együttműködése és finanszírozása nélkül nem ment? Tudják-e, hogy a társulatokat a tagok által választott Intézőbizottság és Elnök irányítja és a tagok által választott Ellenőrző Bizottság ellenőrzi? Tudják-e, hogy az elvégzett munkákat a taggyűlés vagy küldöttgyűlés hagyta jóvá évenként és szavazta meg az érdekeltségi hozzájárulás összegét? Tudják-e, hogy arról, hogy munkaszervezettel vagy anélkül működjön a társulat a küldöttgyűlés az Alapszabály elfogadásával dönt? Tudják-e, hogy az elmúlt 8 évben az állam túlnyomó többségben állami tulajdonú művekre, csak a kimaradt költségvetési forrásból jelképes összeget biztosított? Tudják-e, hogy a tagi bejelentések túlnyomó része arról szól, hogy miért kell fizetni? A parlament ez évben a tíz kis adó között megszüntette a társulati hozzájárulást, módosítva a tavaly elfogadott önálló társulati törvényt, meghagyva (egyelőre) a társulatok szervezetét. Tudja-e valaki, hogy mennyi összeget fog biztosítani az állam a területi vízgazdálkodási feladatra? Tudja-e valaki, hogy a társulatok által benyújtott ÚMVP pályázatok végrehajtása folytatódnak-e(10 milliárd Ft összegben)? Megoldhatók lennének-e a tagok kisebb-nagyobb bejelentései az állam által biztosított összegből? Hogyan változik meg a társulatok és a tagok viszonya? Mi lesz az ún. volt üzemi de önkormányzativá vált táblaszintű csatornák sorsa, hiszen a társulatok kedvezőtlen híre elsősorban abból származott, hogy ezeken a műveken az önkormányzatok szinte az elmúlt 20 évben alig-alig végeztek fenntartást vagy fejlesztést (tisztelet néhány kivételnek)? Mi lesz azzal az 1200 dolgozóval aki a társulatnál dolgozik? Átveszi-e azt az államilag irányított vízügy vagy csak a kotrógépeket és a vagyont? Miből lehetne a dolgozók elbocsátását finanszírozni? A vagyonból? A fenti kérdésekre néhány kérdéssel is lehetne válaszolni: Mi lenne, ha a társulatok üzemeltetnék az ún. üzemi önkormányzati műveket is? Mi lenne, ha minden társulat saját meglévő eszközével és mintegy 1500 fős dolgozói – nem vezetői -létszám növelésével komplexen ellátná ezt a feladatot? Nem lenne jobb, ha egy magasabb állami finanszírozás és ellenőrzés mellett egységes vízgazdálkodási gazdabarát szervezetté válnának a társulatok? TALÁN EZT AZ UTAT KELLENE JÁRNI. És végül mi lenne, ha a másik, a társulatok tevékenységét elismerő oldal is hallatné a szavát? TALÁN MINDENKI JOBBAN JÁRNA!
Víztársulatok hozzájárulási díja »
Válasz #186 hozzászólásra Az önkormányzatok tarthatnának egy kotrógépet,és megcsinálnák,vagy kiadni alvállalkozóknak,akik hajlandók lennének beruházni ilyen gépekbe.
S.O.S. »
Nekem ezt ajánlották: PARTS-INFO MÉRNÖKI KFT 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ, KENÉZY UTCA 17. NAPI AJÁNLAT www.parts-info.5mp.eu Tel/fax: 52/365-140, mobil: 30/219-8861 VIDALLOY V33 6x457 kopásálló felrakó elektróda Cikkszám WP1756045 Műszaki információ Ez az ötvözet mangánacélra történő közvetlen feltöltésre szolgál, és nagy kopás- és ütésállóságot biztosít. Az alacsonyan ötvözött szénacélok 33-as minősége igen nagy kopásállóságot biztosít. Összetétel:C 5,5 %, CR 40 %, Mn 1,5 % Alkalmazási terület :ekevasak, forgóborona fogak, kotrógép kanalak és kotrógép fogak Mechanikai keménység: egyrétegű 50 - 55 RC Többrétegű 55 - 60 RC A Vidalloy elektródákhoz szükséges alacsony munkaáramok kisebb hőt hoznak létre, és kevésbé mély a behatolás az alap szerkezeti anyagba. Ez csökkenti az átégés veszélyét, és mérsékeli a páncélötvözetek elvékonyodását az alap szerkezeti anyaggal. Az eredmény egy tiszta kemény feltöltő ötvözet, optimális mechanikai tulajdonságokkal. Az amperszámnak minimum 80 A - 130 A között kell lennie. A maximális feltöltési vastagság Vidalloy V 33 esetén max. 10mm, és 3-4 réteg lehet. Különleges jellemzők: - nagy feltöltési sebesség - nagyon kiadós - nincs száradás - nincs salaktalanítás Egység Kg Mennyiség kerekítés 0,01 Hosszúság (mm) 457 mm Átmérő (mm) 6 mm Csomagolás (db) 12 db / Kg Csomagolási egység KG (12 elektródának felel meg) ÁR: 16 120 Ft+ÁFA/KgVálasz #811 hozzászólásra
Budapest időjárása
Fórum témák
Videók
Ilyen nincs: kotrógépet lopott, hogy elérje a repülőt
Az 53 éves férfi úgy gondolta, egy kotrógép éppen megfelel neki a repülőtérre való eljutáshoz.
Víztársulatok hozzájárulási díja »
Az a baj, hogy ha jól tudom pár éve változott a törvény, és az Apeh-en keresztül behajthatók ezek a pénzek. Egyébként szerintem alapjában véve jó dolog lenne ez. Mert ha csak a főbb csatornákra költenék, a kisebbeket nem is bántanák, akkor is megérné befizetni a lét. Csak sajnos nem ez a jellemző. Egyik ismerősöm mesélte, hogy pár éve egy kemény fagy utáni hirtelen olvadáskor az eldugult átereszek miatt kilépett egy főcsatorna a "medréből" elárasztotta a disznóólat, és megfulladt egy csomó süldője. Mikor 2005 augusztusában kb. 100 mm-eső hullott le pár óra alatt, akkor nagyon sok helyen kilépetek a csatornák. Volt olyan hely, ahol a tiltó be volt rohadva és körbe kellett ásni, mert a két oldalán 1,5 m-es vízszintkülönbség volt. Akkor eljöttek az ide tartozó társulatok emberei, és elkezdtek magyarázkodni, hogy ők mindent megtesznek, amit lehet, csak az az érdekes, hogy akkor miért 10 évente 1x látunk errefelé kotrógépet. Elmondták, hogy a beszedett díj harmada annak, amibe a csatornák kotrása kerülne. Nade akkor is 3- évente ki lehetne kotorni minden csatornát. Nem értem én ezt.