A Bokod melletti legelő mára igazi madárparadicsommá alakult át, ahol különleges madárfajok találtak otthonra – közülük is kiemelkedik a színpompás gyurgyalag, amely több mint száz fészket vájt a homokos rézsűkbe. A visszavaduló terület egyre inkább a természetbarátok kedvencévé válik, ahová nemcsak a madarak, hanem a madármegfigyelők is szívesen visszatérnek.

Az egykor gyomosodó, felhagyott homokbányákból kiszorult gyurgyalagok mára az utak mentén húzódó homokrézsűkbe költöztek át. A madarak kiválóan alkalmazkodtak az új körülményekhez, és a legelők homokos partfalait is sikeresen fészkelőhelyül használják.



A múlt század során a gyurgyalag állománya jelentősen megcsappant, a 2000-es évek elejére csak elszórtan volt jelen Komárom-Esztergom térségében. Mára azonban fordult a kocka: több száz példányt figyeltek meg a Bokodi-legelőn, ami jól mutatja, mennyire kedvezővé vált számukra az élőhely. Az út menti homokos rézsűk különösen vonzók számukra, hiszen itt könnyedén ki tudják alakítani fészkeiket.

A gyurgyalag gyönyörű tollazatáról ismert, gyakran a jégmadárral és a szalakótával együtt említik a legszínpompásabb hazai madarak között. Ám nemcsak szépsége, hanem alkalmazkodóképessége is figyelemre méltó. Eredetileg folyók menti, omladozó partfalakba, homokbányák meredek rézsűibe fészkeltek, de az élőhelyek csökkenésével új terepet kellett találniuk.


gyurgyalag

Fotó: Shutterstock


A gyurgyalag természetvédelmi értéke 100 ezer forint, mivel fokozottan védett faj. A kilencvenes évek végén még ritkaságszámba ment jelenléte a térségben, ma azonban egyre több helyen bukkan fel, hála annak, hogy sikeresen alkalmazkodott az ember alakította tájhoz is.

A gyurgyalag a természethez való rugalmas alkalmazkodás mintapéldája. Ma már nemcsak a klasszikus, meredek partfalakban, hanem szinte bármilyen homokos rézsűben képes fészkelni – akár mezőgazdasági utak szélén, legelőkön, vagy tehenek által kitaposott mélyedésekben is. Amennyiben a talaj megfelelő és van elegendő táplálék, bárhol megtelepedhetnek.



A bokodi gyurgyalagok különösen kedvelik a földutak melletti részeket, ahol nincs sűrű növényzet, így könnyedén tudnak manőverezni. Az ott közlekedő járművek sem zavarják őket, sőt, kifejezetten előnyös számukra, hogy ezek a sávok egész évben nyíltak maradnak. A madaraknak fontos, hogy akadálytalanul juthassanak el fészkeikhez – ezt a feltételt tökéletesen biztosítja számukra a bokodi táj.

A gyurgyalagok májusban térnek vissza afrikai telelőhelyükről, és azonnal nekilátnak új üregeik kialakításának, vagy a régiek kitisztításának. A friss homokkupacok árulkodnak arról, hogy mely üregek lakottak – ezek alapján tavaly például 117 aktív fészket azonosítottak.



A Natura 2000-es védettséget élvező bokodi legelőn a madarak jelenléte jól mutatja, hogy a természetközeli gazdálkodás – hasonlóan a téeszesítés előtti időkhöz – képes fenntartani az élővilág sokszínűségét. Ha engedjük, hogy a táj természetes módon fejlődjön, számos különleges élőlény térhet vissza, mint ahogy azt a gyurgyalagok példája is igazolja.

Forrás: kemma.hu

Indexkép: Shutterstock