Ez a forradalmi megközelítés szakít a hagyományos, teljes táblát egységként kezelő módszerekkel, és helyette a termőterületen belüli különbségek felismerésére és célzott kezelésére fókuszál. Ennek a forradalomnak a két legfontosabb technológiai motorja a globális helymeghatározó rendszer (GPS) és a pilóta nélküli légi járművek, vagyis a drónok. Ezen eszközök együttes alkalmazása soha nem látott pontosságot és információgazdagságot ad a gazdálkodók kezébe, lehetővé téve a beavatkozások optimalizálását és a termelékenység maximalizálását.

drón

Míg a GPS a földön teremt rendet, a drónok a levegőből szolgáltatnak felbecsülhetetlen értékű információkat – fotó: pexels.com

A precíziós gazdálkodás alapja a pontos helymeghatározás. A mezőgazdasági erő- és munkagépekre szerelt nagy pontosságú GPS-vevők, különösen az RTK (Real-Time Kinematic) korrekciós jelet használó rendszerek, forradalmasították a szántóföldi munkavégzést. Ezek a rendszerek lehetővé teszik a gépek számára, hogy 2-3 centiméteres pontossággal navigáljanak a táblán. Az automata kormányzás révén a traktor vagy a kombájn emberi beavatkozás nélkül, tökéletesen egyenes vagy előre megtervezett íves nyomvonalakon halad. Ez kiküszöböli a felesleges átfedéseket és a kihagyott területeket, ami a vetés, a permetezés és a betakarítás során is jelentős inputanyag- (vetőmag, vegyszer, műtrágya) és üzemanyag-megtakarítást eredményez.

A GPS azonban nem csupán a kormányzást segíti, hanem a helyspecifikus adatgyűjtés alapját is képezi. A modern kombájnokba integrált hozamtérképező rendszerek a GPS-koordinátákhoz rendelve rögzítik, hogy a tábla mely pontján mennyi terményt takarítottak be. Az így kapott hozamtérkép pontosan megmutatja a gyengébben és jobban teljesítő zónákat, felhívva a figyelmet a talajhibákra vagy egyéb problémákra. Ez az információ aranyat ér a következő szezon tervezésekor, hiszen a hozamtérkép alapján a gazdálkodó differenciáltan, a táblarészek potenciáljának megfelelően tervezheti meg a tápanyag-utánpótlást vagy a tőszámot.

A szárnyaló adatgyűjtés: Drónok a növényállomány-értékelésben

Míg a GPS a földön teremt rendet, a drónok a levegőből szolgáltatnak felbecsülhetetlen értékű információkat. A mezőgazdasági célra fejlesztett drónok messze túlmutatnak a hagyományos RGB kamerákon; a legfontosabb eszközeik a multispektrális szenzorok. Ezek a kamerák a látható fény tartományán túl, az infravörös közeli (NIR) tartományban is képesek "látni", olyan információkat rögzítve a növényzetről, amelyeket az emberi szem nem érzékel. A levelekről visszaverődő fény elemzésével különböző vegetációs indexek (pl. a legismertebb az NDVI, a Normalizált Differenciál Vegetációs Index) számíthatók.

Az NDVI térkép gyakorlatilag a növényállomány "egészségtérképe". A magasabb indexértékek erőteljes, egészséges növényzetet jeleznek, míg az alacsonyabb értékek stresszre, tápanyaghiányra, vízhiányra, betegségre vagy kártevő-fertőzésre utalhatnak, gyakran már napokkal azelőtt, hogy a tünetek szabad szemmel is láthatóvá válnának. A gazdálkodó a drónfelvétel alapján pontosan beazonosíthatja a problémás foltokat, és célzottan avatkozhat be, ahelyett, hogy feleslegesen kezelné az egész táblát. A drónok emellett kiválóan alkalmasak a vadkár felmérésére, a belvizes területek lehatárolására, vagy akár a növények tőszámának megszámlálására is.

Az adatfeldolgozástól a precíziós kijuttatásig

A GPS-eszközök és a drónok által gyűjtött hatalmas adatmennyiség önmagában még nem elég a sikerhez; az adatok értelmezése és gyakorlati felhasználása a kulcs. A modern farmmenedzsment szoftverek itt játszanak központi szerepet. Ezek a platformok képesek feldolgozni a hozamtérképeket, a talajvizsgálati eredményeket és a drónok által készített vegetációs index térképeket, majd ezeket együttesen elemezve segítenek a döntéshozatalban. A szoftverek segítségével a gazdálkodó kijuttatási vagy más néven applikációs térképeket hozhat létre.

Ezek a digitális térképek pontosan meghatározzák, hogy a tábla melyik részére mennyi műtrágyát, növényvédő szert vagy vetőmagot kell kijuttatni.

A térképet feltöltve az erőgép fedélzeti számítógépére, a gép a GPS-pozíciója alapján automatikusan, valós időben szabályozza a kijuttatás mértékét. Ez a változó dózisú kijuttatás (VRA - Variable Rate Application) a precíziós gazdálkodás csúcsa. Segítségével a tápanyagot oda juttatjuk, ahol arra a legnagyobb szükség van, a vetőmagot pedig a talajadottságoknak megfelelően, optimális sűrűségben vethetjük el, maximalizálva a terméspotenciált és minimalizálva a felesleges inputanyag-felhasználást és a környezeti terhelést.

Permetező drónok a gyorsaságért és a pontosságért

A dróntechnológia legújabb generációja már nemcsak adatgyűjtésre, hanem aktív beavatkozásra is képes. A permetező drónok egyre nagyobb teret hódítanak, különösen azokban a kultúrákban vagy olyan terepviszonyok között, ahol a hagyományos földi gépek nehezen vagy egyáltalán nem használhatók. A drónok rendkívül alacsony magasságból, minimális elsodródással képesek kijuttatni a permetlevet, a propellerek által keltett légörvény pedig segíti, hogy a szer a levelek fonákjára is eljusson. A multispektrális felvételek alapján létrehozott kijuttatási térképekkel kombinálva a permetező drónok a foltkezelés tökéletes eszközei lehetnek, drasztikusan csökkentve a felhasznált vegyszerek mennyiségét.

A GPS-technológia és a drónok fejlődése egyértelműen az egyre nagyobb fokú automatizáció és a robotika felé mutat. Az önvezető traktorok és a gyomláló robotok már nem a távoli jövő részei. A precíziós gazdálkodás eszközei lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy ne csak reagáljanak a problémákra, hanem proaktívan, adatokra alapozva hozzanak döntéseket. Ez a technológiai váltás elengedhetetlen a globális élelmiszer-termelés előtt álló kihívások – a növekvő népesség, a klímaváltozás és a szűkülő erőforrások – leküzdéséhez.