Regeneratív gazdálkodás lépésről lépésre: így kezdd el! +VIDEÓ

Napjaink egyik legnagyobb mezőgazdasági kihívása, hogy hogyan őrizzük meg a talaj termékenységét, javítsuk a vízgazdálkodást, és miként óvjuk meg a talaj élővilágát úgy, hogy hosszú távon is hatékonyan tudjunk élelmiszert termelni. Ebben kínálhat hatékony megoldást a regeneratív mezőgazdaság, amely a természetes folyamatokra építve állítja helyre a talaj egészségét, fokozza a biodiverzitást, és segít ellensúlyozni a klímaváltozás negatív hatásait.

A regeneratív gazdálkodási rendszer a fenntarthatóságot helyezi előtérbe. Célja, hogy minimalizálja a vegyszerhasználatot, javítsa a talaj vízmegtartó képességét, és olyan élő talajszerkezetet alakítson ki, amely tartósan képes támogatni a növénytermesztést. Ennek részeként fontos szerepet kapnak a talajbolygatást minimalizáló technológiák, mint például a no-till művelés, amely nemcsak a talaj szerkezetét védi, hanem jelentős mértékben csökkenti a nedvességvesztést is.

Az TalajÉlet – Agroinform webináriumon szakértők mutatták be a regeneratív gazdálkodás lehetőségeit és előnyeit. Kiemelt témánk volt a no-till gazdálkodásra történő átállás, amely bár elsőre kihívásokkal járhat, hosszabb távon jelentős környezeti és gazdasági előnyökkel kecsegtet. Szó esett arról is, hogy miként lehet a vízgazdálkodást a regeneratív módszerekkel hatékonyabbá tenni, ezzel védve a talajt és növelve a termelés stabilitását.

Mint kiderült: a regeneratív gazdálkodás tehát nem pusztán divatos fogalom, hanem a jövő mezőgazdaságának elengedhetetlen gyakorlata, amely lehetővé teszi a hosszú távon fenntartható, gazdaságilag életképes és környezetileg is felelős növénytermesztést.

A TalajÉlet Agroinform webináriumot itt nézheted vissza:

A nézőket Berente Antal, a Talajmegújító Gazdák Egyesülete (TMG) elnökségi tagja köszöntötte. Egyebek közt elmondta: a regeneratív mezőgazdaság központi eleme a talajélet megőzése, erősítése és fejlesztése. E technológia alkalmazásával – például talajbolygatás minimalizálásával, takarónövényekkel, mulccsal, komposzttal, szakaszos legeltetéssel és változatos vetésforgóval – a talajélet serkenthető. Kiemelten fontos, hogy a talaj felülről épül, ezért még az évente egyszeri, sekély talajművelés is gátolhatja a regenerációt. Tartós eredményt a teljes talajbolygatás elhagyásával érhetünk el.

Berente Antal Forrás: TMG

Világszerte több mint 200 millió hektáron alkalmazzák már ezt a módszert, Magyarországon pedig a januárban indult új AKG program keretében 24 ezer hektáron vállalták a gazdálkodók a talajmegújító gazdálkodást. "Ez jelentős eredmény, még akkor is, ha a rendszer feltételeihez való alkalmazkodás komoly kihívás volt" – szögezte le. Hazánkban mintegy tíz éve jelent meg a regeneratív mezőgazdaság, ezért 2026. január 29-30-án Jakabszálláson konferenciát rendeznek a no-till technológia népszerűsítésére, amely a klímaváltozás kihívásaira is megfelelő válaszokat adhat.

Regeneratív gazdálkodás: elvek, gyakorlatok, lehetőségek

Az elmúlt évtizedek időjárási szélsőségei és a talaj állapotának romlása miatt szükségessé vált a gazdálkodási módszerek átalakítása – mondta Molnár Róbert agrárszakember a Talajmegújító Gazdák Egyesülete képviseletében.

Molnár Róbert Fotó: Agroinform.hu

– Így került előtérbe a regeneratív mezőgazdaság, amely a talaj önszabályozó képességének helyreállítására épül. Ez a módszer hosszú távú tervezést, talajközpontúságot, stabilitásra való törekvést jelent. Alapelvei között szerepel a talajművelés minimalizálása vagy elhagyása (no-till), folyamatos talajtakarás (mulcs, takarónövények), növényfaj-diverzitás fenntartása, élő gyökerek jelenléte, valamint az állatok gazdálkodásba integrálása. Célja a természetes folyamatok utánzása, ezzel javítva a talajegészséget és biztosítva a hosszú távú fenntarthatóságot – mutatott rá.

Molnár Róbert prezentációja ITT érhető el.

Értelmezhető-e a talaj élet nélkül? Talajon termesztünk vagy fizikai támasztó közeggé degradáltuk legfontosabb erőforrásunkat?

Prof. Dr. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke szerint az intenzív agrotechnológia ugyan rövid távon hatalmas terméshozamokat eredményezett, ám hosszú távon tönkretette a talajok szerkezetét és biológiai sokféleségét. A mezőgazdaságot ma szinte „hidropónikus” jelleggel, műtrágyával tartjuk fenn, miközben a talaj élete háttérbe szorul vagy teljesen eltűnik. Emiatt sérülnek a természetes folyamatok, a talaj elveszíti pufferképességét, szerkezete romlik, nő a gazdák időjárási és gazdasági kitettsége.

Prof. Dr. Dobos Endre Fotó: TMG

Dobos professzor szerint a valódi talajműveléshez elengedhetetlen a talaj életének helyreállítása és a természetes folyamatok visszaállítása, amelynek alapja a műtrágyahasználat mérséklése, talajbolygatás csökkentése, és a regeneratív gazdálkodás fokozatos bevezetése. Ez ugyan több év átállást igényel, és nem hoz rövid távú profitot, hosszú távon azonban a gazdálkodás fenntarthatóságát, gazdasági és környezeti stabilitását szolgálja.

A no-till átállás kockázatainak minimalizálása

Illés Róbert, az Impavidus Trade Zrt. vezérigazgatója szerint hiába van fejlett technológiánk és minőségi növénygenetikánk, ha a talaj biológiai aktivitása nem megfelelő, nem érhetünk el jó eredményt. A regeneratív gazdálkodásban kulcskérdés, hogy a talajéletet, az úgynevezett edafont (gombák és baktériumok közössége) újra aktívvá tegyük. Ehhez minimális talajbolygatásra és a helyi mikrobiális élet stimulálására van szükség.

Az Impavidus által kínált technológia (Neosol) mikroelemek és enzimek segítségével élénkíti a meglévő talajbaktériumokat, ezzel gyorsítja a regenerációt. Így jelentősen csökkenhet a műtrágya-szükséglet (30%-kal kevesebb nitrogén, akár 50-100%-kal kevesebb foszfor és kálium), javul a talaj szerkezete, porózusabbá, víztartóbbá válik, ezzel pedig üzemanyag is megtakarítható a gépi munkák során.

Illés Róbert Fotó: Agroinform.hu

Illés Róbert hangsúlyozta, hogy az átállás során, a Neosol használatával nem kell hozamkieséstől tartani, sőt, akár növekedés is elérhető. A talajélet helyreállítása így gazdaságilag is kifizetődő, fenntartható megoldást kínál a gazdálkodók számára.

Illés Róbert prezentációja ITT érhető el.

Vízmegtartás a regeneratív gazdálkodásban: Vízharmónia a diszharmónia helyett

Máté András természetvédelmi biológus szerint a regeneratív gazdálkodás egyik legfontosabb eleme a hatékony vízmegtartás, amely nemcsak a talaj egészségét javítja, hanem segít helyreállítani a táji ökológiai egyensúlyt is. Az ökológiai alapú gazdálkodás révén csökkenthető az aszály és az elöntések hatása, növelhető a talaj vízmegtartó képessége, és mérsékelhetők a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai.

Ennek kapcsán kiemelte, hogy a gazdáknak egyre inkább adaptálódniuk kell a természeti adottságokhoz, különösen a talajok állapotának és szerkezetének javításával. Példaként említette a Kunpeszér, Kunadacs, Kunbaracs és Tatárszentgyörgy térségében végrehajtott sikeres vízmegtartó tájrehabilitációt, amelyben korábban intenzíven művelt szántókat állítottak át legelővé, csökkentették a belvízelvezetést, így nemcsak a helyi élővilág állapota javult, hanem az állattartás és a mezőgazdaság gazdaságossága is jelentősen nőtt.

Máté András Fotó: Archív

Hangsúlyozta a vízgazdálkodási megközelítés szerepét a talajművelésben: minimalizálni kell a talajbolygatást, növelni kell a takarónövények és mulcs használatát, a folyamatos növényborítottság fenntartását. A rendszeres szervesanyag-visszapótlásnak köszönhetően javul a talaj szerkezete, nő a terméshozam stabilitása, és csökken a műtrágya- és öntözési igény.

Végezetül azt is kiemelte, hogy ahol sikerült a regeneratív elveket követve a természeti adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodási rendszert kialakítani, ott a mezőgazdaság gazdasági stabilitása javult, ami végül pozitív társadalmi hatásokhoz, generációváltáshoz és a vidék népességmegtartó erejének növekedéséhez is hozzájárult.

Máté András prezentációja ITT érhető el.

Takarónövény, a talajmegújító mezőgazdaság kulcseleme

Schumicky Péter növényorvos szerint a regeneratív mezőgazdaság révén a talaj szervesanyag-tartalma rövid idő alatt növelhető. A talaj szerves anyagai három csoportra oszthatók: aktív (élő növények, mikroorganizmusok), labilis (1-10 éves szerves anyagok) és passzív (stabil, lassan képződő humusz). A művelés leginkább a labilis szerves anyagot csökkenti, rövid távú tápanyag-növekedést biztosítva, hosszú távon azonban károsítva a talajt.

Schumicky Péter Fotó: Archív

A regeneratív gazdálkodás alapja a takarónövények alkalmazása, melyek folyamatos élő gyökérzetükkel táplálják a talajéletet és fenntartják a talaj egészségét.

Kutatások szerint a gyökérváladékok játszanak döntő szerepet a talaj szervesanyag-készletének növelésében, nem pedig a felszínen hagyott növényi maradványok.

Schumicky hangsúlyozta, hogy a takarónövényeket hosszú ideig, lehetőleg teljes vegetációs ciklusban kell megtartani, kerülve a felesleges talajművelést. A regeneratív mezőgazdaság fő üzenete: minél tovább van élő növény a talajon, annál jobban fenntartható a talaj egészsége és szénkörforgása.

Schumicky Péter prezentációja ITT érhető el.

Talajvédő művelési rendszerek

Bellai Tamás, a KITE Zrt. kereskedelmet támogató mérnöke előadásában a talajvédő művelési rendszerek jelentőségét és típusait ismertette. Kiemelte, hogy a talaj a növénytermesztés és a gazdasági sikeresség alapja, ezért védelme alapvető feladat.

A talajművelés célja a gyomok irtása, kártevők gyérítése, tápanyagok bekeverése, valamint a talaj fizikai állapotának javítása. A nem megfelelő talajművelés azonban tömörödéshez, porosodáshoz, erózióhoz és a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenéséhez vezethet.

Bellai Tamás három fő talajművelési rendszert különböztetett meg:

• Konvencionális művelés: teljes területű intenzív művelés, 15% alatti talajfedettség jellemzi.
• Redukált művelés: csökkentett műveletszám, 15-30% talajfedettség mellett.
• Talajvédő művelési rendszerek: legalább 30%-os talajfedettség biztosítása, csökkentve az eróziót és deflációt. Ide tartozik a mulcsművelés, vertikális művelés, sávos művelés (strip-till), bakhátas művelés (ridge-till) és a művelés nélküli direktvetés (no-till).

A sávos művelés előnye, hogy csak a vetési sávokat művelik, így energia- és költséghatékony, precíz tápanyaglehelyezést tesz lehetővé.

Bellai Tamás Fotó: Archív

A megfelelő művelési rendszer kiválasztásán túl fontos a gépek optimális illesztése, a taposási károk minimalizálása, illetve a megfelelő járószerkezet és súlyozás alkalmazása. A különböző talajművelő eszközök (pl. kompakt tárcsák, kultivátorok, lazítók, sávművelők) és vetőgépek (sűrű soros, szemenkénti) választása nagyban meghatározza a művelés sikerét.

Összegzésként Bellai Tamás kiemelte, hogy a talajvédő művelési rendszerek hosszú távon javítják a talajszerkezetet, csökkentik a környezeti terhelést és az üzemeltetési költségeket, miközben növelik a jövedelmezőséget.

Bellai Tamás prezentációja ITT érhető el.

Így csinálják a profik: a regeneratív gazdálkodás kulcslépései

Az előadások után kerekasztal-beszélgetésre került sor: Molnár Róbert és Tamási Péter agrárszakemberekkel a regeneratív gazdálkodás gyakorlati megvalósításáról és legfontosabb kérdéseiről Mátyás-Horváth Janka, a webinárium műsorvezetője beszélgetett. Róbert gazdasága, a KeményFarm Romániában, Magyarbükkös községben, Péteré pedig a vasi Uraiújfaluban található.

Tamási Péter Fotó: Agroinform.hu

A résztvevők tapasztalatai szerint a regeneratív gazdálkodásra való átállás hosszú távú folyamat, amely fokozatos szemléletváltást igényel. A beszélgetők, akik 200–400 hektáron gazdálkodnak, hangsúlyozták, hogy a regeneratív módszerekkel (mulcshagyás, minimális talajbolygatás, sokféle takarónövény alkalmazása) a talajélet jelentősen gazdagodik, javul a talaj vízmegtartó képessége, valamint csökken a műveletek száma és költsége. Kiemelték azonban, hogy kezdetben hozamcsökkenésre lehet számítani, a rendszer stabilizálódásához akár 3–4 évre is szükség lehet.

A gyakorlatban elengedhetetlen a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás, mert nincs egy univerzális recept. A talajállapot javulásának legjobb indikátorai a giliszták számának növekedése és a gyomosodás mérséklődése. Bár kezdetben bizonytalanságokat, hibákat is megéltek, a tapasztalatok összességében pozitívak és hosszabb távon költséghatékonyság, stabilitás és jobb talajállapot érhető el. A résztvevők szerint a regeneratív gazdálkodás lehet az egyetlen fenntartható út a mezőgazdaság jövője szempontjából.

Indexkép: Agroinform

Támogató:

Szakmai támogatók: