Miközben az állattenyésztéshez kapcsolódó beruházások számára már elérhetőek támogatások, a szántóföldi növénytermesztők többsége ezekből kimarad, így beruházásaikat halogatják – annak ellenére, hogy gépparkjuk egyre inkább elavul.

Beruházások főként az állattartásban

Az állattartó gazdaságok számára már megérkeztek az első pozitív támogatói döntések, amelyek nyomán gépbeszerzések is elindulhatnak, például rakodógépek vagy takarmánykiosztó kocsik terén - erről beszélt a sajtóban Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Megfosz) elnöke, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője.


Az agrártárca két külön pályázati lehetőséget is biztosított: az egyik a kisebb, a másik a nagyobb gazdaságokat célozza, 50 és 150 milliárd forintos keretösszeggel. Az utóbbi, amely a telepek korszerűsítését szolgálja, jelentős túligényléssel zárult – a beadott kérelmek összértéke meghaladta a 765 milliárd forintot, ebből mintegy 150 milliárd forintot gépbeszerzésekre szánnának.

A növénytermesztők kimaradtak a pályázati körből

A növénytermesztők helyzete jóval bizonytalanabb. A számukra eredetileg 2025-re tervezett, mintegy 100 milliárd forintos precíziós pályázatot elhalasztották, hogy az állattartó és élelmiszeripari pályázatok forrásigényeit kielégíthessék. Ennek következtében a szántóföldi ágazatban jelenleg rendkívül alacsony a géppiaci aktivitás.

A gazdák kivárnak, és sokan még csak fontolgatják a beruházásokat.

Ugyanakkor a jobb nyugat-magyarországi terméseredmények, valamint a kedvezőbb hitellehetőségek – például a KAVOSZ által kínált agrárhitelek – még adhatnak lendületet az őszi beruházási hullámnak.

Az agrárgép-piac mélyponton

Az agrárgépek értékesítése az idei évben tovább csökkent, folytatva az elmúlt évek negatív trendjét. A gazdák az utóbbi időszakban kevés új erőgépet, főként traktort vásároltak, és sok esetben már elöregedett járművekkel dolgoznak. Az idei első félév során a nagyobb teljesítményű traktorokból mindössze 380 darab kelt el, míg 2022 azonos időszakában még közel 1950 darabot értékesítettek, beleértve a könnyebb típusokat is.



A modern erőgépek 6-8000 üzemóra után megbízhatóságukban jelentősen gyengülnek, ezért cseréjük elkerülhetetlenné válik. Ha ez nem történik meg időben,

a karbantartási költségek megugranak, és a gépek alkalmatlanná válnak a hatékony munkavégzésre.

Ez különösen veszélyes a jelenlegi éghajlati viszonyok mellett, amikor a növénytermesztők számára egyre szűkebb időintervallumban lehet megfelelően elvégezni a talajmunkákat.

Technológiaváltás előtt áll a mezőgazdaság

A klímaváltozás hatására a gazdák kénytelenek átgondolni a művelési módszereiket is. Az új, vízmegtartó talajművelési technológiák olyan speciális gépek alkalmazását kívánják meg, amelyek jelentős beruházást igényelnek. Az elmúlt években e trend hatására látványosan csökkent az ekevásárlás, ugyanakkor nem nőtt olyan mértékben a korszerű, talajkímélő eszközök iránti kereslet, mint ahogy azt sokan várták.

Bár egyre többen érdeklődnek ezek iránt a gépek iránt, a kisebb gazdaságok gyakran nem képesek egyedül megvásárolni őket.

Az együttműködés, a gépek közös használata elvileg megoldás lehetne, de hazánkban a gépkörök rendszere nem elterjedt, és nem is látszik, hogy ez a közeljövőben változna.



A halogatás ára egyre magasabb

A jelenlegi géppark folyamatosan amortizálódik, és ha nem történik meg időben a csere, annak súlyos következményei lehetnek a mezőgazdasági termelésre. Bár a gazdák gyakran a támogatásokhoz kötik beruházásaikat, előbb-utóbb kénytelenek lesznek önállóan dönteni, különösen, ha versenyképesek akarnak maradni az egyre gyorsabban változó környezetben.

Forrás: Világgazdaság

Indexkép: Pixabay