A homeothermia azáltal tartható fenn, hogy a hőtermelés és a hőleadás egyensúlyban van, amit a hypothalamusban elhelyezkedő hőszabályozó központ irányít (Bárdos és mtsai., 2007). A szabályozó mechanizmust a test belső hőmérséklete indukálja. Abban az esetben, ha a hypothalamuson áthaladó vér magasabb hőmérsékletű a normálisnál, akkor a bőrerek tágulnak, a légzésszám emelkedik és a nyálelválasztás fokozódik. Abban az esetben, ha a hypothalamuson áthaladó vér alacsonyabb hőmérsékletű, akkor a bőrerek összehúzódnak, a szőr borzolódik, az állat didereg, növekszik a pajzsmirigy- és mellékvesehormonok termelődése, mobilizálódnak a testben raktározott glikogén- és zsírkészletek.

bonafarm

A homeothermia azáltal tartható fenn, hogy a hőtermelés és a hőleadás egyensúlyban van – fotó: Bonafarm Zrt.

A szarvasmarha számára a legkedvezőbb hőmérsékleti tartomány az ún. termoneutrális zóna. Ebben a zónában tud a tehén a leghatékonyabban termelni. A termoneutrális zónának van egy alsó és egy felső kritikus hőmérséklete. Holstein-fríz tehenek esetében a felső kritikus érték 25-26 °C, az alsó határ pedig 5 °C.  Abban az esetben, ha az állat hőtermelése és hőleadása között felborul az egyensúly, akkor hőstresszről beszélünk. Először emelkedik a légzésszám, a rektális hőmérséklet és a szívverések száma, amik kihatnak a takarmányfelvételre, a tejhozamra és a szaporodási teljesítményre.

Az alábbiakban néhány szakirodalmi megállapítást gyűjtöttünk össze, ami azt taglalja, hogy a hőstressz során a tehenek élettani paraméterei, termelési eredményei és szaporodásbiológiai teljesítménye miként változik.

  • A tejhasznú tehenek sokkal érzékenyebbek a hőségre, mint húshasznú társaik, illetve a tejtermelés szempontjából magasabb genetikai képességű állatok jobban ki vannak téve a hőstressz veszélyének, mint a kevesebb tejet termelők (Spiers és mtsai., 2004; Bernabucci és mtsai., 2010).
  • Hőstressz hatására már rövid távon kimutatható a rektális hőmérséklet, a légzés- és szívfrekvencia emelkedése. Már 1 °C rektális hőmérséklet-emelkedés esetén kimutatható a termeléscsökkenés, ezért a paraméter önmagában is egy nagyon érzékeny hőstresszindikátornak tekinthető (Silanikove, 2000).
  • A légzésszám és a rektális hőmérséklet sokkal érzékenyebb indikátora a hőstressznek, mint a szívverés (Lemerle és Goddard, 1986; Ganaie és mtsai., 2013).
  • A termoneutrális zóna felső határa felett a levegő hőmérsékletének minden 1 °C-kal való emelkedése a napi szárazanyag-felvétel 0,85 kilogrammal való csökkenését okozza. Ugyanazon hőmérsékleten, de eltérő páratartalom mellett még szembetűnőbb a különbség. 29 °C-on és 40% relatív páratartalom mellett egy holstein-fríz az ideális termelési szint 97%-át, míg 90%-os páratartalom mellett már csak 69%-át produkálja (West, 2003).
  • A THI (Temperature Humidity Index = Hőmérséklet-páratartalom index) 68-ról 78-ra emelkedésekor a szívverésszám 6 ütéssel, a légzésszám 5 belégzéssel történő növekedését, valamint a rektális hőmérséklet napi 0,5 °C-kal való emelkedését tapasztalták (Bouraoui és mtsai., 2002). Továbbá megfigyelték, hogy 25 °C alatt csak enyhén, 25 °C felett viszont jelentősen megemelkedett a rektális hőmérséklet (Berman és mtsai., 1985).

bonafarm

THI-táblázat – Forrás: Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.

  • A napi szárazanyag-felvétel változás a 2 nappal korábbi átlaghőmérséklettel áll szoros összefüggésben. A holstein-fríz tehenek tejhozama 0,88 kilogrammal csökkent THI egységenként, a DMI (szárazanyag-felvétel) pedig 0,85 kilogrammal csökkent THI egységenként, a DMI pedig 0,85 kilogrammal esett vissza az átlagos levegőhőmérséklet minden 1 °C-kal való emelkedése esetén (West és mtsai., 2003).
  • A hőstresszre védekezésül a napi szárazanyag-felvétel csökkenésével reagálnak a tehenek, ezáltal jelentősen csökken a tejtermeléshez szükséges energia és tápanyagok rendelkezésre állása (Polsky és Keyserlingk, 2017).
  • A magas környezeti hőmérséklet közvetlen negatív hatást gyakorol a hypothalamus étvágyközpontjára. 25-26 °C-on már kimutatható a takarmányfelvétel csökkenése, ami 30 °C felett igen jelentős mértékűvé válik (Das és mtsai., 2016).
  • Hőstressz során a laktáló tőgy szekréciós epitheliumának glükózigénye megnövekedik, miközben az más kulcsfontosságú funkciókhoz szükséges (hőszabályozás), így végeredményben a csökkent takarmányfelvétel és a megnövekedett glükózigény a tejtermelési mutatók romlásához vezet (Giesecke, 1985).
  • Hőstresszes időszakban megnövekedik az ivóvízigény. A napi ivóvízigény akár 2-szeresére is emelkedhet (West, 2003). A könnyen hozzáférhető, jó minőségű ivóvíz biztosítása az egyik legfontosabb feladat forróság idején.
  • Kisebb energiabevitel, illetve a hőszabályozás megnövekedett energiaszükséglete negatív energiamérleget eredményez (Bajagai, 2011).
  • Sokkal gyakoribb a klinikai és a szubklinikai ketózis előfordulása a nyári időszakban ellett tehenek esetében, valamint nagyobb az esélye a zsírmáj szindróma kialakulásának is (Bernabucci, 2011).
  • A hőstressz csökkenti az ivarzás hosszát és intenzitását, valamint növeli az anösztrusz és a csendes ivarzás gyakoriságát. Az ivarzási ciklus hosszának vizsgálata azt mutatta, hogy a nyári időszakban szignifikánsan hosszabb volt a ciklus (23,4 nap), mint télen (21,5 nap). A csökkent ivarzási aktivitás, illetve a csendes ivarzás megnehezíti az ivarzásfelismerést, és ezáltal csökken az állományban a vemhesülési arány, mivel gyakoribbá válnak a nem megfelelő időben végzett termékenyítések (Ahmed és mtsai., 2015; Das és mtsai., 2016).
  • A hormonok visszafogott termelődése mellett a petefészek gonadotrop hormonok iránt való érzékenysége is csökken hőstressz esetén (Ahmed és mtsai., 2015).
  • Az FSH koncentrációja a vérben nő a nyári preovulációs időszakokban, ami a csökkent inhibin koncentrációval állhat összefüggésben. Ennek hátterében feltehetően a petesejtek csökkent fejlődési erélye áll (De Rensis, 2003).
  • A korai embrióelhalás egyik oka lehet, hogy a hőstressznek kitett tehenek méhének vérellátottsága romlik és emelkedik a hőmérséklete, ami kedvezőtlen az embrió fejlődése szempontjából (Mellado és mtsai., 2012).

bonafarm

Forrás: Bonafarm Zrt.

Hőstressz ellen a tehén az ún. termoneutrális zóna két szélső értke (5 °C és 26 °C) között, valamint az adott két érték alatt és felett egy szűk tartományban még képes védekezni, ami nem más, mint az állat saját védekezési mechanizmusa, azaz a homeothermia fenntartása. Ezen értékek alatt vagy felett emberi beavatkozásra van szükség. Az emberi beavatkozás két csoportra bontható:

  • A környezet fizikai befolyásolása tartástechnológiai módszerekkel.
  • Az étvágy fenntartását szolgáló és az anyagcserehőt mérséklő takarmányozás alkalmazása.

Az étvágyat fenntartó takarmányozási megoldások

A termoneutrális zóna legfelső pontján (25-26 °C) a telepi menedzsmentnek a takarmányos szakemberrel karöltve takarmányozási oldalról ezt feltétlenül le kell követnie annak érdekében, hogy az állomány tejtermelése és reprodukciós képessége minél kisebb mértékben szenvedjen kárt. Ebben az időszakban a teljes takarmánymixben nagyobb részarányban kell szerepeltetni olyan tömegtakarmányokat, amelyeknek a rostjához a bendőbaktériumok könnyebben hozzáférnek és ezáltal a bendő kevesebb hőt termel. A szárazanyag-felvétel mérséklődésével az adag fehérje- és energiakoncentrációját növelni szükséges.

A napi fejadag kiosztását két részletben kell megvalósítani, lehetőleg úgy, hogy annak 60-65%-a az esti órákban kerüljön a tehenek elé, a többi pedig a reggeli etetés során. A két részletben történő kiadagolással csökkenteni lehet a TMR (Total Mixed Ration) túlzott kiszáradását és nem utolsó sorban annak bemelegedését. Fontos, hogy a tehenek előtt legyen mindig takarmány, azaz kifejezetten törekedjünk arra, hogy a kiosztott takarmányt időről időre a tehenek elé vissza kell tolni. Nyáron a visszatolások számát etetés és etetés között növelni kell, hiszen ez ugyanúgy felkelti a tehén figyelmét, mint a takarmánykiosztás, sőt mérsékli a takarmány felmelegedését is.

bonafarm

A napi fejadag kiosztását két részletben kell megvalósítani, lehetőleg úgy, hogy annak 60-65%-a az esti órákban kerüljön a tehenek elé – fotó: Bonafarm Zrt.

Hőstressz során érdemes olyan takarmánykiegészítőt alkalmazni, amely azt hivatott szolgálni, hogy a tehenek takarmányfelvétele kisebb mértékben csökkenjen, miközben a fokozott vizeletürítés miatt megnövekedett Na- és K-veszteséget pótoljuk, így megtartva a szervezet elekrolit egyensúlyát. Ez hatványozottan igaz a laktáció elején, valamint a laktáció perzisztáló szakaszában lévő tehenek esetében.

Ennek érdekében kifejlesztettünk egy olyan hőstressz ásványianyag- és vitamincsomagot, amelyben kiváló minőségű alapanyagok vannak egymással megfelelő arányban ötvözve abból a célból, hogy az a teljes takarmánykeverékhez adagolva csillapítsa a hőstressz okozta termeléskiesést, valamint segítse az állomány reprodukcióját. Termékünk, a TermoMin nevet örökölte a Bábolna termékcsaládból, hiszen a korábbi változat adta a megújult termék alapját, csak szintetizálásra kerültek benne az adott témában született nemzetközi és hazai kutatási és kísérleti eredmények következtetései, valamint a szarvasmarha-divízió szakembereinek gyakorlati tapasztalatai.

A TermoMin jellemzői röviden: jelentős mennyiségben tartalmaz A-, D3-, E-vitamin kiegészítést, valamint olyan mennyiségben makro- és mikroelemeket (részben organikusak), amelyek a csökkent táplálóanyag-felvétel miatt segítik a hőstressz okozta káros hatások mérséklését. On top módon a kalkulált nyári teljes takarmánykeverékekkel úgy működik, hogy a nagytejű fejadag DCAD (anion-kation arány az adagban) értékét megfelelő szintre emeli.

A szervezetben a hőstressz okozta oxidatív stressz csillapítására magas polifenol tartalmú, erős antioxidáns hatású növényi kiegészítőkkel is el van látva, valamint a termékben lévő élőélesztő segíti a rostbontó baktériumok élettevékenységét, illetve az étvágy fenntartását a kiegészülő aromával együtt.

Alábbiakban összefoglaltuk termékünk táplálóanyag-tartalmi paramétereit és alkalmazásának előnyeit:

bonafarm

TERMOMIN kiegészítő takarmány, táplálóanyag-tartalom – forrás: Bonafarm Zrt.

  • Pozitív hatással bír az étvágy és a szárazanyag-felvétel alakulására, ezáltal nyáron is megvalósítható a harmonikus makro- és mikroelem-, illetve a vitaminellátás.
  • Magas termelésű takarmányadag esetében tökéletes anion-kation arányt biztosít.
  • Számos bendőpuffer ötvözése által támogatja a bendő működését és stabilitását, ezáltal javítja a rostemésztést és a fehérjehasznosulást.
  • Csökkenti a szaporodásbiológiai zavarokat, mérsékli a termelési paraméterek romlását (tej kg, tejzsír %, tejfehérje %).
  • Organikus foszfatidilkolin tartalma támogatja a máj működését, csökkenti az anyagcsereforgalmi rendellenességek előfordulásának valószínűségét és mérsékli a tőgygyulladások előfordulásának valószínűségét.

Halász Róbert
szaktanácsadó

Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. 2942 Nagyigmánd,
Burgert Róbert Agrár-Ipari Park 03/25 hrsz.

Telefon: +36 34 557 050

Fax: +36 34 557 060

Email: info@babolnatakarmany.hu

Ez a cikk a Takarmányozás innovatívan Agroinform TechMag-ban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni, az előző számokat itt olvashatod el.

Agroinform TechMag 2025/6