Sipos József növényorvos, azaz Sipos Gazda és kollégája, Vízi István egész éven át nyomon követték a királyhegyesi határban a növény fejlődését, és aggodalommal figyelik az éghajlatváltozás hatásait – írta Facebook-bejegyzésében a szakember.
A makói vöröshagyma – a magyar konyha egyik legfontosabb alapanyaga – idén is a betakarítási szakaszba ért. A hazai fogyasztás évi átlagban fejenként 10,5–12 kilogramm, ám a termesztési területek drasztikusan zsugorodtak: míg az 1970-es években 11 ezer hektáron termett, ma mindössze 1500 hektáron folyik hagymatermesztés. Makó és környékén a termőterület a korábbi tizedére esett vissza – közölte a szomorú tényt Sipos Gazda.
Rámutatott: a sikeres termesztéshez ma már a hagyma esetében is nélkülözhetetlen az öntözés, mivel a vöröshagyma nem fejlődik jól tartósan 25–27 °C feletti hőmérsékleten. Az őszi forróság ráadásul megnehezíti az áttelelő hagyma egyenletes kelését.
Sipos Gazda és kollégája, Vízi István egész éven át nyomon követték a királyhegyesi határban a növény fejlődését, és aggodalommal figyelik az éghajlatváltozás hatásait Fotó: Facebook
– Ha az időjárás tovább melegszik, a vöröshagyma helyzete hasonlóan alakulhat, mint a burgonya vagy a málna esetében: a klíma egyszerűen alkalmatlanná válhat az eredményes termelésre – figyelmeztet Sipos Gazda.
A szakember hangsúlyozza: a hazai, jó minőségű vöröshagyma nemcsak gasztronómiai értéket képvisel, hanem a magyar termőföld és a termelők munkájának szimbóluma is.
– Fogyasszunk minél több, magyar földben termett, zamatos hagymát! – biztat végül Sipos Gazda.
Forrás és indexkép: Facebook/Sipos Gazda
_fill_540x300_0.jpg)
