Kisújszállás határában, a Nagykunság egyik legkülönlegesebb mezőgazdasági területén idén is beindultak a lánctalpas kombájnok: megkezdődött a rizsaratás. A vizes táblákon dolgozó gépek látványa ritkaságszámba megy Magyarországon, hiszen a rizstermesztéshez nemcsak egyedi éghajlati és talajadottságokra, hanem különleges technológiára is szükség van.
A helyszínen a Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. szakemberei dolgoznak, akik több mint ezer hektáron termesztik ezt a vízigényes, ám egyre keresettebb növényt.
A víz és a talaj sajátos világa
A rizs nem a szárazföld növénye. A vetéstől egészen az aratásig vízborítás alatt fejlődik, ami különösen nehézzé teszi a művelést és a betakarítást. A Nagykunságon a földek laza szerkezetű, agyagos-homokos talaja alkalmas arra, hogy a víz hosszabb ideig megmaradjon a felszínen. Ezért a termelők árkolással és zsiliprendszerrel szabályozzák a vízszintet, amelyet folyamatosan igazítani kell az időjárási viszonyokhoz.
A lánctalpas kombájnok használata nem véletlen: a hagyományos kerekes gépek elsüllyednének a vizes talajban. A lánctalpak nagyobb felfekvőfelülete lehetővé teszi, hogy a gépek egyenletesen haladjanak a sárban anélkül, hogy tönkretennék a vetésterület szerkezetét.
A munkát gyakran nehezíti a nedvesség ingadozása: ha túl sok a víz, a gépek beragadnak; ha túl kevés, a föld kiszárad és kemény kérget alkot, ami szintén megnehezíti az aratást.
Magyarországon a rizstermesztéshez nemcsak egyedi éghajlati és talajadottságokra, hanem különleges technológiára is szükség van – fotó: pexels.com
A rizs útja a földtől az asztalig
A Nagykun 2000 Zrt. teljes körű feldolgozási rendszert működtet. A termelés minden szakasza – a vetéstől a csomagolásig – egy vállalaton belül történik.
A betakarított „kombájntiszta” rizs először a saját szárítóüzembe kerül, ahol a szemeket szárítják és tisztítják. Ezután a feldolgozóüzemükbe szállítják, ahol hántolják, osztályozzák és csomagolják a terméket. Innen kerül a hazai boltok polcaira és az exportpiacokra.
„A termőföldtől az asztalig elv szerint dolgozunk” – mondta Nagy Illés István, a vállalat rizstermesztési agronómusa. – „Fehér és barna rizst, valamint puffasztott termékeket gyártunk, amelyeket nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is forgalmazunk. A vetőmag egy részét magunk állítjuk elő, és minden évben igyekszünk új fajtákat kipróbálni – magyar és olasz rizseket egyaránt.”
A vállalat célja, hogy biztonságos, nyomon követhető és kiváló minőségű alapanyagot kínáljon. Az általuk termelt rizs egy részét a gyermekélelmezésben is felhasználják, ezért különösen fontos a szigorú élelmiszer-biztonsági kontroll.
Egy növény, amely víz nélkül nem él
A rizs termesztése hazánkban még mindig kuriózumnak számít, hiszen nem sok hely van, ahol megvannak a megfelelő feltételek. A növény különlegessége, hogy fejlődéséhez folyamatos vízborítás szükséges, amit a gazdák gondosan szabályoznak.
A vetés a tavasz egyik legmunkásabb időszaka. A Nagykunságon hagyományosan a talajba vetnek, majd a területet elárasztják vízzel. Ezt nevezik futóárasztásnak: a vízréteget időről időre leengedik és újra felengedik, hogy a csírázáshoz megfelelő oxigén és nedvesség álljon rendelkezésre. Csak akkor állandósul a vízborítás, amikor a növény eléri az öt-hat leveles állapotot – ez általában június végén vagy július elején történik. Onnantól a rizs gyakorlatilag „vízben áll”, a növény magasságának egyharmadáig.
A magyar rizsföldek látványa ezért is különleges: a nyári hónapokban a horizonton víztükrök csillognak, köztük zöldellő növényekkel – olyan kép ez, amit sokan csak Ázsiában látnának.
Ezernyi hektár, háromféle rizs
A Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. ma Magyarország legnagyobb rizstermesztője. Kisújszállás határában mintegy ezerhatszáz hektáros rizstelep működik, ebből több mint ezer hektár van bevetve.
Az ültetvényen három fő típus terem: indián rizs, bio rizs és konvencionális rizs. Az egyes fajtákhoz eltérő termesztési módszereket alkalmaznak – a bio rizs például vegyszerek nélkül, természetes tápanyagpótlással nő, míg az indián rizs sötétebb, hosszabb szemű és magasabb beltartalmi értékű, elsősorban exportpiacokra kerül.
A rizs nemcsak élelmiszerként értékes, hanem a vízgazdálkodásban is szerepet játszik. Az árkok és gátak rendszere hozzájárul a térség talajvíz-visszatartásához, ami különösen fontos a kiszáradásnak kitett Homokhátság térségében.
Kihívások az idei szezonban
Az idei betakarítást változó időjárási viszonyok előzték meg. A májusi és júniusi hideg visszavetette a növekedést, a gyomok – köztük a kakaslábfű és a zsióka – pedig komoly nehézségeket okoztak. A szakember elmondta, hogy a betakarítás kezdetén nagyon heterogén volt az érés, a szemek nedvességtartalma helyenként túl magas, sok a zöldszem, így csak most, október elején tudtak érdemben hozzáfogni az aratáshoz.
A rizs tehát nemcsak vízben él, hanem időjárásfüggő növény is – a gazdáknak minden évben újra kell tanulniuk, hogyan alkalmazkodjanak a természet ritmusához.
Forrás: szoljon.hu
Indexkép: shutterstock.com