SINS: új kihívás a sertéstartásban

A farokharapás vagy -rágás régóta ismert, nem kívánatos viselkedés a sertéseknél, amely komoly állatjólléti problémákat okoz. Azonban az utóbbi években egyre több olyan sérülést figyeltek meg a telepeken, amelyek nem más állatok harapásából származnak. Ezek a sérülések nemcsak a farokra korlátozódnak, hanem megjelenhetnek a füleken, sarkakon, talpakon, körmökön, a koronaszegélyen, emlőkön, köldökön, vulván és akár a pofán is.

A megfigyelések nyomán egy új, gyulladásos és elhalással járó kórképet azonosítottak, amelyet sertések gyulladásos és elhalásos szindrómájaként ismerünk, angol rövidítéssel SINS (Swine Inflammation and Necrosis Syndrome) – (Reiner et al., 2021).

Ez a betegség a sertéseket érinti, és jellemző rá a láz, gyulladásos tünetek, valamint egyes testrészek és szervek szövetelhalása. A pontos kiváltó ok még nem teljesen ismert, de a legfrissebb kutatások több tényezőt is összefüggésbe hoztak vele:

• bélflóra és a bélbarrier állapota, endotoxin-terhelés és gombatoxin terhelés

• genetikai hajlam

• különböző környezeti stresszorok: tartástechnológia, takarmányozási hibák,

• fertőző ágensek

A SINS tünetei – mire érdemes figyelni?

A SINS tünetei az állatok életkorától, a betegség előrehaladottságától és az érintett szervektől függően változatos formában jelentkezhetnek. A leggyakoribb jelek a következők:

• Láz: magas, több napig tartó testhőmérséklet-emelkedés

• Gyulladás: különösen a tüdő, a máj és a lép érintett

• Nekrózis: az érintett szövetek részleges vagy teljes elhalása

• Légzőszervi tünetek: köhögés, nehézlégzés, zihálás

• Hasmenés: különösen a fiatal malacoknál gyakori

• Étvágytalanság: súlyvesztést, fejlődési visszamaradást okozhat

• Letargia: az állatok levertnek, kedvetlennek tűnnek

• Kiszáradás: főként a láz és hasmenés következményeként

Fontos kiemelni, hogy ezek a tünetek más betegségek esetében is előfordulhatnak, ezért a pontos diagnózishoz mindig érdemes a témában jártas szakértőt bevonni, illetve kiegészítő laborvizsgálatokat végezni. (Garcia-Sirera, 2023)

A betegség lefolyása

A SINS általában a sörték elvesztésével kezdődik, ezt követi a bőrpír és duzzanat, majd később akár váladékozás és nekrózis is kialakulhat. A leggyakrabban érintett területek a faroktő és a fülek. Egyes vizsgálatok szerint a sörték elvesztése akár az újszülött malacok 30–90%-ánál is jelentkezhet. A duzzanat és bőrpír valamivel ritkább, míg a nekrózis és váladékozás már súlyosabb állapotot jelez – ezek a tünetek főként a 3 napos vagy idősebb malacoknál fordulnak elő, 2–10%-os gyakorisággal. (Reiner et al., 2021)

Az alábbi ábra a SINS-re jellemző elváltozásokat mutatja be, háromnapos malacokon. A képek Mirjam Lechner munkái, és a (Reiner et al., 2021) tanulmányban jelentek meg.

A SINS-re jellemző elváltozások, háromnapos malacokon – Forrás: Mirjam Lechner

A különböző gyulladásos és nekrózisos elváltozások fokozatai háromnapos malacokon – fentről lefelé haladva, sárga vonalakkal elválasztva: a farok (A–I), a fülek (A–D), a csülkök, sarkak és talpak (A–D), valamint a koronaszegélyek (A–D) elváltozásai.

Az A jelű képek az ép, egészséges testrészeket mutatják be.

Farokgyulladás és nekrózis: (A) Ép farok, duzzanat, bőrpír, lerakódás és váladék nélkül, sűrű szőrrel. (B) Az első elváltozási stádium: szőrhullás és duzzanat. (C) Bőrpír jelenik meg. (D–G)

A farokalap különböző fokú gyulladása és nekrózisa; a (D) képen az epidermisz még ép. (H) Súlyos nekrózis. (I) A farokvégi rész nekrózisa.

A fülalapjának gyulladása és nekrózisa: (A) Ép fül. (B) A fül kipirulása. (C, D) A gyulladás váladékképződéssel járó fokozatai.

A talpak és sarkak elváltozásai: (A) Ép láb. (B) Duzzanat. (C) Vérzés a sarkakon (az oldalsó ujjacskák is érintettek). (D) A talp és sarok részleges leválása.

A koronszegély gyulladása és nekrózisa: (A) Ép koronaszegély. (B) Kipirosodás. (C) Gyulladás. (D) Szövetelhalás.

(Forrás: Koenders-van Gog et al., 2025. Minden fotó: Mirjam Lechner.)

A SINS lehetséges okai

A jelenlegi kutatások szerint a SINS elsősorban endogén eredetű, azaz a szervezeten belül kialakuló betegség. Ezt több megfigyelés is alátámasztja:

• A tünetek egyidejű jelenléte több, egymástól távoli testrészen – például a farokon, csecsbimbókon vagy a körmökön – arra utal, hogy nem kívülről, pl. harapásból származnak a sérülések (Reiner és mtsai, 2021).

• A gyulladás jelei kórszövettani eszközökkel már a születés előtti időszakban kimutathatók az erekben, ami szintén az endogén eredetet támasztja alá. Bizonyos korai klinikai tünetek már az újszülötteknél is megfigyelhetőek, így feltételezhető, hogy a betegség már a születés előtt jelen lehet. (Garcia-Sirera, 2023).

A SINS kialakulása többtényezős folyamat, amelyben genetikai, környezeti, fiziológiai és gyulladásos tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az endotoxinok (pl. LPS) központi szerepe megerősíti azt az elméletet, hogy a SINS kialakulásának egyik kulcstényezője az immunológiai válasz.

Az endotoxinok szerepe

A betegség kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, ezek közül az egyik legvalószínűbb az endotoxinok jelenléte. Az endotoxinok a Gram-negatív baktériumok sejtfalának alkotóelemei, amelyek normál esetben is jelen vannak a bélmikrobiótában. Azonban stressz, takarmányváltás vagy más emésztőrendszeri megterhelés hatására ezek a baktériumok felszaporodhatnak vagy elpusztulhatnak, így nagy mennyiségű endotoxin szabadulhat fel (Garcia-Sirera, 2023).

Ezek az antigén természetű molekulák MAMP (microbe associated molecural pattern) stimulálják az immunrendszert, különösen a lipopoliszacharidok (LPS) emelkedett mennyisége gyulladásos választ vált ki a szervezetben. A gyulladásos választ ún. citokinek: TNF-alfa, IL-1β és IL-6 koordinálják, amelyek felelősek a tünetek kialakulásáért. A tünetek általános elesettség, láz, bélsárpangás, urogenitalis tractus renyhesége, szöveti áteresztőképesség növekedése, súlyos esetben a keringés heveny összeomlása „sokk” is kialakulhat, amely elhullást okozhat.

A SINS tehát részben a szisztémás gyulladásos válasz szindróma egyik megnyilvánulása lehet, amely tartós fennállása szövetkárosodással és a perifériák tartós keringési zavarával járul hozzá az elhalásos tünetek megjelenéséhez.

A folyamatot tovább súlyosbíthatják a mikotoxinok, például a DON (deoxinivalenol), amelyek károsítják a bélfal védőrétegét, így elősegítik az endotoxinok felszívódását a véráramba.

Kísérletesen a tenyészkocákkal DON-t etetve a mikotoxin önmagában is képes volt előidézni a SINS tüneteit újszülött malacoknál. (Van Limbergen et al.2017.)

Genetikai hatások a SINS kialakulásában

A SINS genetikai háttere egyre nagyobb figyelmet kap a szindróma megelőzése és csökkentése szempontjából. A kutatások szerint a genetikai hajlam mind a kanok, mind a kocák esetében érdemben befolyásolja az utódok SINS-érzékenységét. (Reiner és mtsai, 2021; Leite és mtsai, 2023)

Kanok genetikai hatása

Reiner és munkatársai (2021) kutatása kimutatta, hogy a különböző kanvonalak jelentősen eltérő mértékben hajlamosítják az utódokat a SINS kialakulására. A vizsgálatban 19 különböző kannal (köztük 4 Duroc és 15 Pietrain) végzett megtermékenyítések során 39 koca 646 malacát értékelték a harmadik életnapjukon. A malacok több mint 70%-ánál megfigyelhetők voltak SINS-re utaló jelek a farok tövén, füleken, sarkakon és körömperemeken – jellemző tünetként jelentkezett szőrhullás, duzzanat, bőrpír, vénás pangás és vérzés.

Az eredmények szerint a Duroc kanok utódainak SINS pontszámai szignifikánsan alacsonyabbak voltak (átlag: 4,87 ± 0,44), mint a Pietrain kanok utódaié (átlag: 10,13 ± 0,12). Sőt, a Pietrain fajtán belül is jelentős különbségek mutatkoztak az egyes egyedek között, ami a genetikai variabilitásra utal. A Duroc kanokra való átállás az adott tenyésztési körülmények között akár 59%-os csökkenést eredményezett a SINS pontszámokban.

A háromnapos Duroc utódoknál a SINS jelek előfordulási aránya 43,5% volt, míg Pietrain utódoknál ez az arány jóval magasabbnak bizonyult. Ez rávilágít arra, hogy a megfelelő kanvonal kiválasztása hatékony, célzott genetikai eszköz lehet a SINS kontrollálásában. A gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják, hogy az egységes kocaállomány mellett is jelentősen eltérhet az utódok SINS pontszáma attól függően, melyik kannal történik a megtermékenyítés.

A kocák genetikai hatása

A koca genetikai állománya szintén befolyásolja az utódok érzékenységét a SINS-re. Leite és munkatársai (2023) kimutatták, hogy a koca örökítőanyaga is meghatározó a szindróma előfordulásának gyakoriságában, bár a hatása általában kisebb, mint a kanoké.

Öröklődési háttér és szelekció lehetőségei

A SINS öröklődési hányada 0,08 és 0,34 közé esik, ami azt jelzi, hogy genetikai szelekcióval érdemi előrelépés érhető el a szindróma előfordulásának csökkentésében.

Az alacsony SINS-hajlamú egyedek célzott kiválasztása nemcsak a betegségre való fogékonyság csökkentését szolgálja, hanem pozitív hatással lehet a születési és választási súlyra is. Fontos kiemelni, hogy a SINS genetikai tényezői nincsenek korrelációban olyan gazdaságilag fontos tulajdonságokkal, mint a húsréteg vastagsága vagy a hátszín mélysége. Ugyanakkor a SINS-re kevésbé hajlamos malacok genetikailag kisebb eséllyel szenvednek bőrkárosodásoktól az elválasztást követően. Ez arra utal, hogy a SINS elleni genetikai szelekció hosszú távon hozzájárulhat az állatok jólétének javításához a teljes termelési ciklus során.

A legfrissebb nemzetközi kutatások szerint a SINS nem fertőző eredetű, hanem multifaktoriális: a genetikai hajlam, a takarmányozás, a környezeti tényezők és az anyakoca egészségi állapota egyaránt befolyásolhatják a kialakulását. A placentán keresztül ható toxinok, illetve a diszbiózisos állapot szerepe is egyre hangsúlyosabb az elméleti háttérben (Koenders-van Gog et al., 2025)

A jelenség gazdasági és állatjóléti szempontból is kiemelten fontos. Az állatjóléti aspektusok mellett fontos a diagnózis és a megelőzés lehetőségeinek feltárása is, melyhez a legújabb kutatások egy standardizált vizsgálati rendszert is javasolnak. A SINS felismerése és pontos dokumentálása elengedhetetlen lépés a sertéstartásban jelentkező új állategészségügyi és állatjólléti kihívások kezelésében. A SINS-ben érintett malacok gyakran lassabban fejlődnek, növekedésük visszamarad, súlyosabb esetekben elhullás is előfordulhat A korai felismerésben fontos szerepet kaphat egy fotódokumentációra épülő vizsgálati rendszer, amelyet az említett Reiner et al. (2021)tanulmány is bemutat. A vizsgálati rendszer bemutatására a  terjedelmi korlátok miatt a jelenlegi cikk keretei nem terjednek ki.

Differenciál-diagnosztikai megfontolások

A SINS számos elváltozása hasonlít más, gyakran előforduló betegségek vagy ártalmak tüneteire, ezért elengedhetetlen a pontos differenciáldiagnózis. A mechanikai sérülések, harapásnyomok, fertőzések és technopátiás eredetű károsodások mind összetéveszthetők a SINS jeleivel.

Fontos megjegyezni, hogy a farok alap sérüléseit nem magyarázzák meg kizárólag a harapások vagy technopátiák, mivel ezek a szopós malacok esetében ritkán fordulnak elő, különösen közvetlenül születés után. Továbbá, a fülnekrózis szindróma (PENS) lehetséges kiváltói között említik többek között a Mycoplasma suis, Staphylococcus hyicus, Streptococcus suis, valamint a Porcine Circovirus Type 2 fertőzéseit, ugyanakkor számos vizsgálat nem talált meggyőző bizonyítékot fertőző ágens jelenlétére (Reiner et al., 2021).

Környezeti tényezők hatása

A környezet, különösen az alom, padozat típusa és a hőmérsékleti viszonyok jelentősen befolyásolják a SINS tüneteinek súlyosságát. A SINS-ben érintett sertések érzékenyebbek a kedvezőtlen padozatra, mivel a megnövekedett nyomás a sarkak, talpak és körmök elváltozásaihoz vezethet. A hőszabályozás zavara különösen a füleket érinti. Egy, 646 malacon végzett vizsgálatban egyetlen állat sem volt teljesen mentes a SINS jeleitől. Átlagosan 3,8 ± 1,07 testtájat érintett egyszerre a szindróma, és a malacok 40%-ánál legalább öt különböző testrészen voltak tünetek.

Megelőzési lehetőségek

• Víz- és rostellátás: a SINS megelőzésében kulcsszerepet játszik a kocák és malacok bélrendszeri egészsége. Vizsgálatok igazolják, hogy a megfelelő víz- és rostellátás jelentősen csökkenti a gyulladásos elváltozások előfordulását. A kielégítő vízbevitel és nyersrost-ellátás segít megelőzni a székrekedést, amely hozzájárul a posztpartum dysgalactia szindrómához (PPDS), és ezáltal csökkenti az endotoxinok termelődését a bélben.

• Anyai állapot: A koca bőrének, emlőinek/csecseinek és körmeinek állapota összefügg a malacok SINS pontszámával. Az egészségesebb kocák utódai alacsonyabb pontszámot mutatnak.

• A jobb tartási körülmények 39%, 56%, illetve 81%-os csökkenést eredményeztek a SINS tüneteiben a különböző korcsoportokban (Reiner et al., 2021).

Lehetséges beavatkozási pont: toxinkötők

A Genti Egyetemen végzett kutatások szerint bizonyos toxinkötő anyagok, például a HSCAS (Hydrated Sodium Calcium Aluminosilicate), képesek megkötni az endotoxinokat a bélben, ezáltal csökkenthetik azok felszívódását és hatását a szervezetben. A vizsgálatok szerint ezek az anyagok mérsékelni tudják a gyulladásos citokinek – például az IL-1β, IL-6 és MCP-1 – szintjét. Úgy tűnik, hogy az endotoxinok és az immunrendszer gyulladásos válasza szoros kapcsolatban áll a SINS kialakulásával. Ez azt is jelenti, hogy a gyulladás mérséklése, például endotoxin-kötők alkalmazásával, ígéretes lehetőség lehet a betegség súlyosságának csökkentésére – ugyanakkor további vizsgálatokra van szükség a pontos mechanizmus megértéséhez (Garcia-Sirera, 2023).

Szerzők: Neumanné Molnár Amelita termékfejlesztő mérnök, Dr. Gulyás Miklós állatorvos, ALM Kft.

Irodalomjegyzék:

Garcia-Sirera J. (2023): Unravelling a mystery of SINS and its tie to endotoxins. In: Feed and Additive (https://www.feedandadditive.com/unravelling-a-mystery-of-sins-and-its-tie-to-endotoxins/) (Utolsó megtekintés:2025. 04. 14.)

Koenders-van Gog, K., Wijnands, T., Lechner, M., Reiner, G., & Fink-Gremmels, J. (2025): Screening of Piglets for Signs of Inflammation and Necrosis as Early Life Indicators of Animal Health and Welfare Hazards. In: Animals, 15(3), 378. https://doi.org/10.3390/ani15030378 (Utolsó megtekintés:2025. 04. 14.)

Leite NG, Knol EF, Nuphaus S, Vogelzang R, Tsuruta S, Wittmann M, Lourenco D. (2023): The genetic basis of swine inflammation and necrosis syndrome and its genetic association with post-weaning skin damage and production traits. In: J Anim Sci. 2023 Jan 3;101:skad067. doi: 10.1093/jas/skad067. PMID: 36860185; PMCID: PMC10050931. (Utolsó megtekintés:2025. 04. 14.)

Loewenstein, F., Becker, S., Kuehling, J. et al.(2022): Inflammation and necrosis syndrome is associated with alterations in blood and metabolism in pigs. In: BMC Vet Res 18, 50. https://doi.org/10.1186/s12917-021-03107-1 (Utolsó megtekintés:2025. 04. 14.)

Reiner, G., Kuehling, J., Loewenstein, F., Lechner, M., & Becker, S. (2021): Swine Inflammation and Necrosis Syndrome (SINS). In: Animals, 11(6), 1670. https://doi.org/10.3390/ani11061670 (Utolsó megtekintés:2025. 04. 14.)

Nordgreen, J.; Edwards, S.A.; Boyle, L.A.; Bolhuis, J.E.; Veit, C.; Sayyari, A.; Marin, D.E.; Dimitrov, I.; Janczak, A.M.; Valros, A. A
proposed role for proinflammatory cytokines in damaging behavior in pigs. Front. Vet. Sci. 2020, 7, 646.

Van Limbergen, T.; Devreese, M.; Croubels, S.; Broekaert, N.; Michiels, A.; DeSaeger, S.; Maes, D. Role of mycotoxins in herds
with and without problems with tail necrosis in neonatal pigs. Vet. Rec. 2017, 181, 539.