A húskészítményekről szóló új rendelet, amely 2025. június 22-én lépett hatályba, jelentős változásokat hoz a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásaiban. A módosítás célja egy átláthatóbb, versenyképesebb, fogyasztóbarát élelmiszerpiac megteremtése, de a háttérben az is jól látszik, hogy az új előírások közvetlen hatással lesznek a húsfeldolgozó iparra és a mezőgazdasági termelők gyakorlatára is.
Precízebb fogalmak, átláthatóbb összetevők
Az egyik legfontosabb újítás a fehérjeminőségi érték fogalmának bevezetése, amely azt mutatja meg, mennyire hasznosulnak az adott termék fehérjéi az emberi szervezetben. Ez nem csupán a fogyasztók számára nyújt többletinformációt, hanem közvetlen hatással lehet a gyártási gyakorlatokra is, hiszen a feldolgozók várhatóan egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a magasabb biológiai értékű alapanyagokra – vagyis a jobb minőségű húsra.
A kolbászok és szalámik esetében az új rendelet nem abszolút értékekkel, hanem arányokkal – víz/fehérje/zsír – írja elő az összetétel meghatározását. Ez a szabályozás jobban tükrözi az érlelési folyamat természetes változásait, és ösztönözheti a minőségi, hagyományos technológiák alkalmazását.
Szavakkal is a tisztább tájékoztatásért
A korábban használt „penészes” megjelölést a jövőben a „nemespenészes” váltja fel – ez a nyelvi finomítás pontosabban tükrözi a kívánatos érlelési folyamatot, és csökkenti a félreértések lehetőségét. Hasonlóan pontosítják a „félszáraz” és „száraz” kategóriákat, amelyek mostantól kizárólag a szabályozott körülmények között érlelt termékekre alkalmazhatók.
A téliszalámi és a magyar hagyományok védelme
A téliszalámi megnevezés jövőben kizárólag a tradicionális magyar termékekre használható, amelyek megfelelnek a pontosan meghatározott összetételi és érzékszervi követelményeknek. Ez a lépés egyértelműen a minőségi magyar húsmárkák védelmét szolgálja, és segít megőrizni a fogyasztók bizalmát egy, az export szempontjából is kiemelt termékkategóriában.
Új módszerek a hústartalom és az összetevők mérésére
A hústartalom kiszámításának módszertana mostantól rendeleti szinten rögzített. Ez nemcsak az ellenőrizhetőséget teszi lehetővé, hanem a termelők számára is világos szabályozási kereteket biztosít. Különösen fontos újítás a mechanikusan lefejtett húsok új definíciója: ha a kalciumtartalom meghaladja a 200 mg/kg értéket, a termék ebbe a kategóriába kerül. Ez objektív mérési alapot ad a gyártóknak, és egyértelműsíti a címkézési kötelezettségeket.
A gazdákra is hatással lesz a rendelet
A módosítás közvetve a mezőgazdasági termelőkre is hatással lehet. A feldolgozók várhatóan egyre tudatosabban fognak választani alapanyagot, keresve azokat a húsfajtákat és tenyésztési gyakorlatokat, amelyek elősegítik a magasabb fehérjeminőségi érték, illetve az előírt beltartalmi arányok teljesítését. Ez új lehetőségeket jelenthet a minőségi húst előállító gazdálkodók számára – ugyanakkor kihívásokat is az alacsonyabb értékű, tömegtermelésre alapozott rendszereknek.
Forrás: feol.hu
Indexkép: Shutterstock