Szükséghelyzeti engedélyt kértek a gabonatermesztők a mezei pockok irtására, annyira felszaporodott a rágcsálók állománya az enyhe februárban. A vetések állapota közben a jóval kevesebb kijuttatott műtrágya miatt is gyengébb a szokásosnál – írja a vg.hu.

mezei pocok

Mezei pocok – fotó: Dieter TD/Wikipédia

"Februárra oly mértékben elszaporodtak a pockok, hogy az országban mindenütt nagy károkat okoznak" – mondta a vg.hu-nak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. A szervezet elnökségi ülésén az ország minden tájáról érkezett tagok arról számoltak be, hogy kevésnek bizonyulnak a pockok ellen jelenleg engedélyezett megoldások. Ezért a GOSZ levélben kereste meg Nagy István agrárminisztert és az illetékes államtitkárt, Nobilis Mártont, hogy minél hamarabb találjanak megoldást, amire a legfrissebb információk szerint a tárca nyitott. A GOSZ-elnök szerint van ok az aggodalomra, ugyanis ha nem sikerül a védekezés, a pockok akár a termés 40-70 százalékát is képesek elpusztítani.

A mezei pockok ellen jelenleg engedélyezett szerek kizárólag csak járatkezeléssel kijuttatva alkalmazhatók, a gabonatermesztők szerint viszont a megoldás ebben a helyzetben egy olyan szer szükséghelyzeti engedélyezése lehet, amellyel felületkezelést lehet végezni.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megtalálható közlemény szerint ennek a lehetősége már októberben is felmerült, amikor szintén súlyos károkat okoztak a pockok, de akkor a Nébih a felületkezelést magas kockázatúnak minősítette, mert ez a védekezés akár más kisemlősök, esetleg magevő madarak pusztulásával is járhat.

A pocokprobléma azonban az idén azért rendkívüli, mert amint azt a GOSZ-elnök elmondta "olyan nem szokott előfordulni, hogy a pockok februárban fel tudjanak nevelni egy generációt, márpedig most ez történt".

Sokan abban bíztak, hogy a csapadékosabb időjárás – ami januárban mintegy 200 ezer hektáron belvizet is eredményezett – kiirtja majd a pockokat, de már most látszik, hogy ez nem történt meg. Petőházi szerint ehhez hiányzott a legalább három hétig tartó hótakaró, a fagyok, és az is, hogy a járatok teljesen telítődjenek vízzel.

Azonban nemcsak a pockok okoznak fejtörést a gazdálkodóknak, hanem az is, hogy a tél elején elvégzett felmérés óta mindenütt romlott a vetések állapota Magyarországon. Annak ellenére, hogy a talajok átnedvesedése nem tudta megállítani a pockok gradációját, több százezer hektár károsan átnedvesedett terület lehet, ahol emiatt tönkremegy az állomány. Az enyhe, nedves időjárás miatt pedig az is előfordulhat, hogy növényvédelmi problémákkal is szembesülniük kell a gazdálkodóknak.

búza

Romlott a vetések állapota – fotó: pixabay.com

A vetések gyengébb állapotát az is okozhatja, hogy kevesebb műtrágyát használtak a gazdálkodók. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI)  jelentése szerint 2023 utolsó negyedévében 13 százalékkal kevesebb műtrágya került a gazdálkodókhoz, mint egy évvel korábban. Ez rosszul hangzik annak a fényében, hogy a csökkenés eleve egy rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva következett be (a 2022. negyedik negyedéves műtrágyaforgalom 40 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2021 hasonló időszakában).

A gazdálkodók gyenge likviditási helyzetét mutatja, hogy tavaly október és december között annak ellenére vettek kevesebb műtrágyát, hogy időközben csaknem a felére csökkentek az értékesítési árak.

A gazdálkodóktól érkező beszámolók alapján az áresés azóta megállt, így most még sokan kivárnak a tavaszi munkákhoz szükséges mesterséges tápanyagok beszerzésével. Elképzelhető az is, hogy tovább fognak spórolni a műtrágyákkal, és tavasszal is a szükségesnél kevesebbet szórnak ki. Ezt több szakértő is tévútnak tartja, mert a gabonatermelőknek csak a minőségi termékekkel van esélyük felvenni a versenyt az ukrán terménnyel, ahhoz pedig szükséges a jó tápanyagellátás is.