Sokan nem is gondolnák, hogy a talajvizek állapota kritikus pont mindennapi életünkben. Manapság egyre több kutatás megerősíti, hogy a talajban található víztartó rétegek lassan teljesen eltűnnek, ami hosszú távon végzetes következményekkel járhat – írja a greendex.hu.

Honnan származik az ivóvíz?

A Földön található vízkészlet közel 97%-át a tengerek, óceánok vize teszi ki, ezek a magas sótartalmuk miatt nem alkalmasak a fogyasztásra. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne valamilyen módon mentesíteni őket a sótól, például kiváló megoldást nyújthat az úgynevezett reverz ozmózisos technika, amelynél nagy előrelépést ért el egy tudóscsapat, így a világszerte működő 16 ezer sótalanító üzem hatékonysága 30-40%-al is megemelkedhet.

A bolygónkon található víz csupán 3%-a alkalmas fogyasztásra, sokszor pedig ezért is küzdeni kell, mert a nagy részük a jég és a gleccserek fogságában van. Mivel azonban  a globális felmelegedés következtében ezek egyre nagyobb mértékben olvadnak, pont a tengerek, óceánok vízszintjét emelik.

A maradék vízmennyiség, ami többek között eljut az otthonainkba is, érkezhet felszíni és felszín alatti vízforrásból, illetve a már valamilyen célra „elhasznált" vizet is alapos kezelés után újra lehet hasznosítani. Magyarország szerencsére bővelkedik forrásokban, nagyrészt ezekből nyerjük ivóvizeinket is. Egyéb esetekben a saját magunk által ásott kutakból is kielégíthetjük napi folyadékigényünket a megfelelő feltételek megléte mellett.

víz

A Földön található vízkészlet közel 97%-át a tengerek, óceánok vize teszi ki, ezek a magas sótartalmuk miatt nem alkalmasak a fogyasztásra – fotó: pixabay.com

Sok helyen azonban nem ilyen egyszerű hozzájutni az ivóvízhez. A World Health Organization (WHO) adatai szerint világszerte közel 296 millió ember nem bevizsgált kutakból és forrásokból jut vízhez, míg 115 millióan kezeletlen vizet isznak nap mint nap. A népesség jelentős része azonban – ez közel 6 milliárd embert jelent – könnyen hozzájut az ivóvízhez. Az utóbbi szám növeléséhez pedig a meglévő vízkészletek optimális felhasználása a kulcs.

A felszín alatti vizek jelentős mértékben hozzájárulnak napi szomjúságunk enyhítéséhez. Sajnos azonban egyre több kutatás azzal a kiábrándító eredménnyel zárul, hogy ezek egyre fogyatkoznak. Kiváltképp igaz ez a talajvizekre.

A vizsgálatok szerint a víztartó rétegek 71%-ánál szignifikáns mértékben csökkent a vízállás. Ez a trend a tanulmány szerint az 1980-as években kezdett felgyorsulni, napjainkban pedig egyre nagyobb mértékben tűnnek el talajvizeink. Ez főként a száraz éghajlatú területeken fordul elő, ahol földművelést végeznek, elhasználva a talajvizet a növények öntözésére.

Ezek a területek az évek során egyre szárazabbakká válnak, így szépen lassan teljesen eltűnik a talajvíz. A problémát tovább súlyosbítja a globális felmelegedés is: az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt a termelés sikeressége még jobban az öntözéstől függ, ami felgyorsítja a föld alatti vizek kiaknázását.

A vízkészleteket tovább csökkenti a mindennapi szükségletünk kielégítésére szolgáló ivóvíz előteremtése is, amely a népesség növekedésével párhuzamosan egyre gyorsabban fogy, mind kevesebben jutnak tiszta ivóvízhez.

víz

Mit lehet tenni a probléma megoldása érdekében?

Nem csak negatív példák vannak a nagyvilágban: egyes területeken nőtt a víztartó rétegekben fellelhető víz mennyisége.

Jó példaként szolgál erre az Egyesült Államokban, az Arizona állambeli Tucson, ahol a Colorado folyó vizének egy részét a közeli völgy víztartó rétegeinek pótlására használják, és időszakosan tárolják is a vizet. Ez azért előnyös, mert megfelelő természeti adottságok mellett a talajvíz feltöltése olcsóbb és kímélőbb alternatíva a víztározók létrehozásához képest. Egy 2014-es cikkben rámutattak arra, hogy a víztartó rétegekben sokkal nagyobb mennyiségű vizet tudnak jóval gazdaságosabban tárolni, mint a hagyományos víztározókban.

A probléma másik megoldása lehet a használatra szánt talajvizek mennyiségének csökkentése. Ennek legoptimálisabb módja ezek szabályozása lenne, így sokkal pontosabban ellenőrizni lehetne, hogy hova tűnik el a víztartó réteg tartalma.

Bolygónkon romlik a talajvizek helyzete, szinte mindenhol csökken a bennük tárolt víz mennyisége. Egyes helyeken azonban képesek voltak fordítani a tendencián, ami később  akár az ivóvízproblémáinkon is segíthet.