A ködszüretelés régóta jól bevált víznyerési módszer, ám a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói először kombinálták ezt napenergiával működő vízkezelő eszközzel – írja az ng.24.hu
Peru – fotó: pixabay.com
A ködben bővelkedő, de más csapadékban nagyon szegény területeken – például hegyvidékeken Chile, Peru területén, vagy akár a Közel-Kelet egyes helyszínein, pár négyzetméternyi hálóval akár napi pár száz liter víz is gyűjthető, de ennek is van egy átka.
A légkörből kinyert víz ugyanis minden olyan szennyeződést bevisz a gyűjtőedényekbe, amelyeket légköri útja során magába zárt: porszemcséket, vagy ipari- közlekedési eredetű légszennyeződéseket. A nagyvárosok közelében emiatt nem is lehet ivóvizet kinyerni, ezért annak utókezelésre, tisztításra van szüksége ahhoz, hogy főzni vagy inni lehessen.
_fill_540x300_0.jpg)
Most svájci kutatók olyan módszert fejlesztettek ki, amellyel ez a probléma megoldható: egy titán-dioxid és speciális polimerek keverékével bevont fémhálót alkalmaznak. A bevonat katalizátorként elősegíti a szennyeződés zömének – a szerves molekuláknak – a lebomlását.
A rendszernek külön energiára nincs szüksége, csupán a napfény ultraibolya sugárzása kell ahhoz, hogy a katalizátor újra és újra működni tudjon. A tisztító hatás nem csak napfényben működik, hanem ahhoz kell valamennyi napfény (fél óra napsütés 24 órára elegendő), hogy egy időn át képes legyen lebontani a szennyeződéseket. A tesztek alkalmával kiderült, hogy az ilyen bevonattal készült háló a párához hozzáadott szerves szennyeződések 94 százalékát lebontotta.
A módszer előnye az, hogy nemcsak ivóvizet lehet vele "szüretelni", hanem erőművi hűtőtornyok elszökő vizét is vissza lehetne nyerni tisztított állapotban – így biztosítva, hogy az ne szennyezett formában kerüljön vissza a környezetbe.
