Az emberiség növekvő létszáma egyre nagyobb nyomást gyakorol a bolygó élelmiszerrendszerére. A táplálék túlnyomó része a talajból származik, mégis hajlamosak vagyunk alábecsülni ennek a vékony rétegnek a jelentőségét. A Föld felszínének csak töredéke alkalmas mezőgazdasági művelésre, és még ezek közül is sok terület csak komoly technológiai ráfordítás árán hasznosítható - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara írása.


A mezőgazdasági szempontból nem alkalmas területek közé tartoznak az óceánok, sivatagok, jégmezők, magashegységek, beépített városrészek, valamint azok a régiók, ahol a talaj sekély, túl sós, túl homokos, vagy épp túl nedves. Emellett a szélsőséges éghajlat – legyen az túl hideg, forró vagy száraz – szintén kizár sok térséget az élelmiszer-termelésből.

Mindezeket figyelembe véve kiderül, hogy bolygónk felszínének csupán egy kis része képes fenntartható módon élelmet biztosítani az emberiség számára. Ráadásul ezek a területek sem oszlanak el egyenletesen: a világ egyes régiói – például Európa – szerencsésebb adottságokkal rendelkeznek, míg mások komoly hátrányban vannak.

A bolygónk teljes felszínéből mindössze 10–15% alkalmas arra, hogy hatékonyan és fenntartható módon élelmet termeljünk rajta.


talaj

Fotó: Shutterstock


A talaj – amely lassan, akár évszázadok alatt alakul ki – könnyen tönkretehető a helytelen földhasználattal, vegyszeres kezeléssel vagy városiasítással. Ezért kiemelten fontos, hogy megóvjuk azt, ami még megmaradt, hiszen a jövő élelmezése ezen múlik.

A tanulság egyértelmű: a termőföld korlátozott és sérülékeny erőforrás, amelyet védeni kell. A fenntartható gazdálkodás, a regeneratív mezőgazdaság és a talajmegőrzés nem csupán lehetőség, hanem kötelesség. Ez a földréteg tart el minket – és rajtunk áll, hogy ezt a lehetőséget a jövő generációk számára is megőrizzük.

Forrás: NAK

Indexkép: Shutterstock