termőföld

Termőföld gyűjtőoldal: árak, hírek, információk, hirdetések.

Géppiac

  • Checchi & Magli  WOLF palántázógép

    Checchi & Magli WOLF palántázógép

    2016-05-10Vetés és növényápolásPest megye

    A fél-automata Checchi&Magli WOLF palántázó gépeket kifejezetten zöldségek, gumók, virágok és dohány palánták ültetésére tervezték. Legyen szó, akár kúp...

  • Leko Tárcsalapok a gyártótól, viszonteladóknak is

    Leko Tárcsalapok a gyártótól, viszonteladóknak is
    2.250 HUF

    2016-04-12Talajművelő gépekBács-Kiskun megye

    Tárcsalapjainkat magas minőségű bóracélból készítjük, melyeket modern kemencéink segítségével edzünk megfelelő minőségűre és keménységűre. Kopásállóságát a...

    2.250 HUF

Apróhirdetések

  • BERKO Cambridge henger
    pótkocsi,traktor,kasza,kukorica,henger,Fendt,munkahenger,Növényvédelem,Állattenyésztés,mezőgazdasági gép,búza,támogatás,termőföld,Alkatrész,Európai Unió,Cambridge,géptámogatás,mulcsozó,kommunális gép,Agrárlogisztika,vetés,szója,tök,Kertészeti géptámogatás 2013,mezőgazdasági gépek,traktorok,Ford,víz

    Tisztelt Gazdálkodó! Régóta megfigyelték hogy a vetés után megfelelően visszatömörített talajból a magok,jellemzően a búza,kukorica,szója sokkal egyenletesebben...

  • földbérlet

    földbérlet

    0,00 Ft

    Eladó szántóföld,Zala,termőföld

    Zalaszentbalázs és Pölöske környékén termőföldet bérelnék.1HA-TÓL napi áron

  • Termőföldet bérelnék
    Eladó szántóföld,termőföld,árutőzsde kukorica

    Termőföldet bérelek Pannonhalma 15km-es körzetében! Minden ajánlatot meghallgatok! Hívjon!

  • Termőföld bérbeadó
    termőföld

    50 hektár termőföld Nemesdéden,( Somogy megye ) több éve pihentetett, bérbeadó. 06 30 5703004

Hozzászólások

  • Gyomnövények a szántóföldön » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | Pintér Zoltán

    "Egy veszélyes (tév)eszme nyomában: gyógynövény-e a parlagfű? parlagfűről, amely több százezer allergiás beteg életét keseríti meg, újabban internetes oldalakon és körlevelekben azt terjesztik, hogy nem irtandó gyom, hanem becsülendő gyógynövény. Lássuk a növény „védelmezőinek” fontosabb téziseit, és azt is, hogy mi a valóság: "A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia (…). Azt mondják rá, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények, gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a likőr." Ökológiai szempontból valóban nem releváns a gyomnövény kifejezés, de a köznyelvben hasznosságot tekintve minden olyan növényt gyomnövénynek szoktak minősíteni, ami (adott körülmények között) több kárt okoz, mint amennyi haszna van. Bár az üröm fajok, sőt, a kamilla, a körömvirág és még számos gyógynövény ugyanabba a családba tartozik, mint a parlagfű (a családot nem ürömfélék, hanem fészekvirágzatúak családjának hívják), az egyes fajok hasznos vagy ártalmas volta nem függ attól, hogy az adott család többi tagját hogyan minősítjük. A parlagfű Magyarországon a gyomok közé tartozik: az állításokkal ellentétben gyógyászati értéke nincs, viszont allergizáló hatása miatt sokak életminőségét rontja és hatalmas gazdasági károkat is okoz.Hazánkban több százezerre tehető az allergiások száma, akiknek körülbelül fele a parlagfű pollenjére (is) érzékeny. Becslések szerint évente mintegy 10 milliárd forintot tesz ki a parlagfű-allergia kezelésére szükséges gyógyszerek költsége, a kapcsolódó egyéb költségekkel (kieső munkaidő, orvosi ellátás stb.) a nemzetgazdaságot érő kár 30-35 milliárd forint. "Régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is." A parlagfű Észak-Amerikában őshonos növény, csak a 19. században került Európába. Az első világháború után gyorsult fel elterjedése, de igazán nagy területeket az 1950-es évektől foglalt el. Magyarország területén az 1920-as években jelent meg. Épp ezért nem tartozik a régi, hagyományos európai gyógynövények közé, és Amerikában sem volt jelentős a felhasználása. A referenciaként használt régi gyógynövényes könyvek nem említik a parlagfüvet a gyógyhatással rendelkező fajok között. Élelmiszernövényként való felhasználásáról sincsenek megbízható adatok. "A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80%-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek! Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul! A lisztérzékenység (gluténérzékenység, más néven cöliákia) immunológiai alapon kialakuló, a gabonákban található glutén által kiváltott felszívódási zavar. Előfordulási gyakorisága a körlevélben szereplő magas számmal szemben jóval 1% alatt van. A laktózérzékenység (más néven tejérzékenység, helyesebben laktózintolerancia) azért alakul ki, mert az emberek egy részének bélrendszerében nem termelődik elegendő laktáz enzim ahhoz, hogy az elfogyasztott tejtermékekben lévő laktóz nevű cukrot lebontsa. Bár a laktózintolerancia nagyon sokakat (a populáció több mint felét) érint, a tünetek súlyossága függ az enzimhiány mértékétől. A parlagfűallergiát a növény virágpora váltjai, amely az érzékeny egyének légúti nyálkahártyájára kerülve rövid időn belül kialakuló jellegzetes tüneteket okoz. A gluténérzékenység és a laktózintolerancia a parlagfű-allergiától teljesen eltérő módon alakul ki, tévedés vagy csúsztatás a három betegséget ily módon párhuzamba állítani. A növények közül van néhány, amelyre kifejezetten sokan allergiások. Ezek egyike a parlagfű, amely nemcsak azért veszélyes, mert a legfontosabb, leggyakrabban allergiát okozó növény, hanem azért is, mert idegen földrészről bekerült ún. özönnövényként nagyon gyorsan terjed. Az állatszőr és néhány egyéb allergia tüneteinek kialakulása elkerülhető vagy mérsékelhető odafigyeléssel (pl. az érintett nem tart otthon kutyát). A parlagfű-allergiával az a baj, hogy a gyorsan terjedő növény virágporát a szél továbbviszi, így az is részesül belőle, aki parlagfűmentesen tartja környezetét. "10 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás, a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erőltetik még a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is? A válasz: a gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás betegségek gyógyszeres kezelése!!!!!!!!! Ma már a lakosság 30 %-a allergiás, vagy asztmás, s ők biztos gyógyszerfogyasztók! Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert. "Medicus curat, natura sanat." Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el egészségünket. Az is egy iparág - méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar -, amely a gyógyszerek eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg "halott gyógyszeripart" jelentene." A gyerekekről szóló anekdotikus leírás valóságtartalma nem ellenőrizhető. Ezzel szemben tény, hogy aki allergiás,az nem csak a szennyezett nagyvárosokban, hanem a természet lágy ölén is szenved a kellemetlen tünetektől. Felmérések azt is bizonyítják, hogy egyes nyugat-európai, tiszta levegőjű nagyvárosokban sokkal gyakoribbak az allergiás betegségek, mint a szennyezett levegőjű kelet-németországi iparvárosokban. Az allergiás betegségek gyakoriságának növekedésére napjainkig nincs egységes magyarázat, de bizonyosnak tűnik, hogy a genetikai okokon kívül a nyugati életmód is fokozza a kialakulás kockázatát. A parlagfű-allergia kialakulásának módjának fenti, igen érzékletes leírása nem tényeken alapul és nagyon távol áll a valóságtól. A légúti allergiásoknak valóban kedvez a kipufogófüst-mentes környezet, de a benzin- és dízelüzemú autók betiltásának elodázását a gyógyszeripar nyakába varrni teljesen alaptalan és elég meredek következtetés. Nem titok, a gyógyszeripar a beteg emberek által kifizetett pénzekből él, de a profitszerzés mellett az elsődleges cél az elégedett vásárló, azaz a gyógyuló beteg. Összeesküvés-elméletek ennek ellenkezőjéről szólnak, de sajnos van elég betegség ahhoz, hogy ne kelljen mesterségesen fenntartani egyes kórságokat ahhoz, hogy a gyógyszergyárak bevételhez jussanak. Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy az orvostudomány csak kezelni tud, gyógyítani nem. Gondoljunk csak arra, hány millióan haltak meg az antibiotikumok korszaka előtt pl. tüdőgyulladásban, és ma már milyen kicsi ez az arány. És egy másik példa: azok a maláriás betegek, akik gyógyszeres kezelés kapnak, nem halnak meg, de a világ „gyógyszeripartól nem szennyezett” részein, például Afrika szegényebb részein évente több százezren esnek ennek a ma már gyógyítható betegség áldozatául – pusztán azért, mert nincs pénzük megfelelő gyógyszerekre. "Nem kell (…) irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a "dolgát"! Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a parlagfű irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfű az embereknek. A parlagfű után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani kellene, mert aki allergiás, az előbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s így lassan kipusztulna az emberiség is." Bár megművelt területeken és természetes vegetáció esetén a parlagfű ritkábban fordul elő, nagyon gyors terjedése miatt irtani szükséges. Legszerencsésebb a fiatal, még nem virágzó, virágport nem termelő (így nem is allergizáló) növények kitépése, kaszálása – ehhez még vegyszer sem kell. Ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy a „természet rendje” akkor is felborul, ha egy növény olyan területen jelenik meg, ahol nem őshonos. Természetes ellenségei, kórokozói hiányában gyorsan szaporodik, és bár várható, hogy meghonosodása után idővel a helyi ökológiai egyensúly részévé válik és előfordulási gyakorisága csökken, de azok, akik most allergiásak, ezt nem várhatják meg. "(…) miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik legértékesebb táplálékunk)." Bizonyos virágporok egyáltalán nem, mások jelentősen allergizálnak. 60-80 évvel ezelőtt a parlagfű nem volt elterjedve olyan mértékben, hogy a maihoz hasonló problémákat okozzon. "Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy megeszem! (…) a parlagfű az emberek számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztom, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, - önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre (leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát. Veterán dobóatléta vagyok és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye körül talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim. Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítmény javulásokat lehetett tapasztalni." A fiatal, nem virágzó növények nem okoznak pollenallergiát. Szájon át elfogyasztva sem várható olyan allergiás reakció, mint amikor a virágpor a légutakba jut. Megenni mégsem javasolt, mivel előfordulhat, hogy az evés közben belélegzett pollentől túlérzékenységi reakció jelentkezik, továbbá fogyasztásával nincsenek hosszú távú tapasztalatok, és tudományos igénnyel nem vizsgálták, (hogy pl. hosszútávon vagy nagy dózisban) nem mérgező-e emberre. Különösen veszélyes és nem elfogadható, amikor egy közszolgálati jellegű műsorban ilyen veszélyes tévhiteket terjesztenek, és bár a riportban megszólalnak szakemberek, nincs lehetőségük reflektálni az elhangzottakra. A fent említett teljesítményfokozó hatás nem ismert, más nem írta le, és az alapján, amit a növényről jelenleg tudunk, valószínű, hogy placebóhatásról van szó. "Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyányi zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam. Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi szinten fogyasztok! (…) Akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a parlagfű allergiából is." Az itt olvasható állítások teljesen alaptalanok. Az „őssejtfokozás” racionalitása csak bizonyos, jól definiálható esetekben (lenne) igazolható, és akkor is csak szigorúan kontrollált körülmények között. Ilyen hatással a növény nagy valószínűséggel nem bír – eddig ezt egyetlen más növényfajról sem igazolták. Nagy felelőtlenség olyan súlyos betegségekre javasolni a növényt, amelyeket nyilvánvalóan nem gyógyít meg – bármit is állítson az iromány szerzője. "A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! A Földünk túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a Világkormánynak ( én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos a világunk ezen urai fő részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne. Ezért a világ urai, a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsőszámú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező irtás mögött egy más célja van ezen uraknak. Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől. Weixl-Várhegyi László feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, a Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője" Ennek kommentálása nem tartozik a blog profiljába. A szöveg azonban indikátorként szolgálhat a teljes iromány hitelességének megítéléséhez." http://kodpiszkalo.blog.hu/2012/01/29/egy_veszelyes_eszme_nyomaban_gyogynoveny-e_a_parlagfu Moderálta: (575) 2012-04-16 09:57:24

  • Mezőgazdasági közlemények » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | Pintér Zoltán

    .../2010. (...) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről Tájékoztatás és figyelem felhívás! Az itt közzétett, szám és kihirdetési időpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegű, a jogalkalmazók a Magyar Közlönyben történő kihirdetést kötelesek megvárni. Csak a Magyar Közlönyben kihirdetett és hatályba lépett rendelet alkalmazható! A Magyar Közlönyben történő kihirdetésre megküldve 2010. március 11-én dr. Mikó Zoltán A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § E rendeletet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó 2010. évi kiegészítő nemzeti támogatások igénybevételével kapcsolatos bizottsági határozatra figyelemmel kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. anyajuh: a Tanács 2009. január 19-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 100. cikk a) pontjában meghatározott nőivarú juh; 2. anyatehén: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikk d)-e) pontjaiban meghatározott nőivarú, háziasított szarvasmarhaféle, figyelembe véve az ugyanezen rendelet 111. cikk (6) bekezdésében foglaltakat; 3. átruházás: a kérelmen bejelentett állatok (egyedek) összességének a birtokon tartási időszak alatt egy átvevőnek történő eladása és a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: bázisrendelet) 1. § e) pontja szerinti átruházás; 4. átruházó: az a mezőgazdasági termelő, akinek a kérelemben bejelentett állatai átruházásra kerültek egy másik mezőgazdasági termelő részére és a bázisrendelet 1. § g) pontja szerinti átadó; 5. átvevő: az a mezőgazdasági termelő, akire a kérelemben bejelentett összes állatot átruházzák és a bázisrendelet 1. § h) pontja szerinti átvevő; 6. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében történő tartása; 7. egyéni referenciamennyiség (kvóta): a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: kvótarendelet) 1. § 11. pontjában meghatározott mennyiség; 8. egyéni támogatási felsőhatár: a mezőgazdasági termelőt megillető, az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet és az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeiről szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege; 9. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló FVM rendelet (a továbbiakban: egységes kérelem rendelet) szerinti kérelem; 10. gyümölcsös ültetvény: a gyümölcsfával (alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró) vagy bogyós gyümölccsel (málna, ribiszke, egres, Yosta (rikö), szeder, szamóca, termesztett bodza) összefüggően telepített terület, amelyet gyümölcs vagy gyümölcs szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 11. mezőgazdasági termelő: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti termelő; 12. mezőgazdasági vagyoni értékű jog: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § n) pontjában meghatározott jog; 13. szőlőültetvény: szőlővel összefüggően telepített terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 14. támogatható terület: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a támogatás szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő terület; 15. tejtermelő: a kvótarendelet 1. § 4. pontjában meghatározott termelő; 16. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint nyilvántartásba vett állattartó a hozzátartozó tenyészettel és tartási hellyel együtt; 17. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázis; 18. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele a támogatható állat tartása, illetve növénykultúra termelése az e rendeletben meghatározottak szerint; 19. történelmi bázis: a referencia időszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület, tonna, kg) mértéke, amely a termeléstől elválasztott támogatások alapját képezi; a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló, az adott jogcímre vonatkozó történelmi bázis jogosultságok összessége; 20. történelmi bázis jogosultság: az ügyfél történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog; 21. kiegészítő történelmi bázis jogosultság: a kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapításáról szóló 160/2008. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: kiegészítő történelmi bázis rendelet) szerinti jogosultság. II. Fejezet Az egységes területalapú támogatás 1. Közös szabályok 3. § (1) Az egységes területalapú támogatásra vonatkozó kérelem benyújtására, elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az egységes kérelem rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Egységes területalapú támogatás iránti kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában az egységes kérelem rendelet alapján jogszerű földhasználónak minősül. (3) E rendelet szerint egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (1)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági területet kell tekinteni. (4) A (3) bekezdés szerinti területre az egységes területalapú támogatás igénylése alapjául szolgáló területeket tartalmazó egységes területalapú támogatási kérelemre – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor fizethető támogatás, ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcellák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt. (5) Az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területe után a támogatás kifizethető. (6) Ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület nem éri el együttesen az 1 hektárt, de a mezőgazdasági termelő rendelkezik legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területtel, e terület és az egyéb támogatható területek után együttesen folyósítható a támogatás. (7) Az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe az a terület, a) amely után a mezőgazdasági termelő részére a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló FVM rendelet szerinti támogatási jogosultság került megállapításra, b) amelyről az ingatlanügyi hatóság által végrehajtott határszemle alapján, távérzékelés vagy helyszíni ellenőrzés útján megállapítható, hogy az adott terület (parcella) 2003. június 30-án nem tett eleget a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 36. § (1) bekezdésben előírt hasznosítási kötelezettségnek, c) amely az épített műtárgy felületén helyezkedik el. (8) Ugyanarra a mezőgazdasági parcellára csak egy egységes kérelem nyújtható be. Csatolt dokumentum: Jogszabálytervezet teljes szövege (PDF) Forrás: FVM Jogi Főosztály 2010.03.11. 14:57

  • Mezőgazdasági közlemények » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | gazsi 1

    Itt a kormány vidékfejlesztési programja! 2010.06.16. A kormány vidékfejlesztési programjának lényege, hogy a vidék életminőségben, munka- és népességmegtartó erejében, környezeti állapotában versenyképes legyen a nagyvárosokkal és más országok vidéki körzeteivel - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten a kormányszóvivői tájékoztatón. "Ennek érdekében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak elosztási arányait és a forrásokhoz való hozzáférés szabályait úgy alakítjuk át, hogy azok a kis- és közepes gazdaságok erősítését, a családi gazdálkodás folytonosságát, a generációváltás gyorsítását, a vidéki életminőség javítását szolgálják" - jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter. Vidéken a gazdaságátadás, valamint minden ehhez köthető tranzakció illetékmentes lesz - jelentette be Fazekas Sándor a kormány illetéktörvény módosításra vonatkozó terveit felfedve. A miniszter megerősítette, hogy a kormány bevezeti a másodlagos élelmiszer vizsgálatot, azaz a termékeket nem csak az előállítás helyén, hanem a kereskedelmi láncok állomásain is ellenőrizni fogják, hogy ne áramolhasson be akadálytalanul Magyarországra "Európa élelmiszer hulladéka". Természetesen a magyar élelmiszereket is rendszeresen vizsgálja majd az illetékes hatóság - mondta a miniszter. A kormány megkönnyíti a magyar kistermelők élelmiszer termelési, -feldolgozási és értékesítési feltételeit. A gazdák saját maguk is értékesíthetik majd a vágóhidakon levágatott állataikat, eladhatják a nyers húst a környező kereskedelmi, vendéglátó helyeknek. A kistermelő az élelmiszer előállítás mellett olyan szolgáltatásokat is végezhet majd, amelyek a hagyományos magyar élelmiszerek megőrzését segítik. Ilyen például a füstölés, aszalás, szárítás, terméktisztítás. Újra vághatnak disznót is a gazdák, s értékesíthetik a házilag előállított füstölt árukat. Az új rendelkezés biztosítja az olyan hagyományok megőrzését, mint az ökör-, birka-, kecske- és disznóvágás, disznótor - fejtette ki a vidékfejlesztési miniszter. A kormány lehetővé teszi, hogy a kistermelők a saját kertjükben megtermelt gyümölcsből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan, szabályozott keretek között pálinkát főzhessenek. Erősíti továbbá a falusi vendégasztal intézményét és megnyitja a lehetőséget a gazdapiacok előtt, közölte, hozzátéve, hogy a kormány befejezi a már előkészítés alatt lévő, hungarikumokra vonatkozó törvényt. A környezetvédelemről szólva kiemelte, hogy a jelenlegi 40-hez képest kevesebb engedélyhez kötik majd a beruházásokat. Így például eltörlik az egyedi hulladékgazdálkodási terv benyújtási kötelezettséget, könnyítik a szennyezett területekre vonatkozó monitoring kutak felállítását, eltörlik az öntözési berendezések engedélyezését, támogatják a tényleges munkához mért díjfizetés megállapítását a hatósági eljárásoknál - sorolta a miniszter. A kormányzat a vidékfejlesztési program keretében javítja a helyi szolgáltatásokat, átalakítja és ügyfélközpontúbbá teszi a köz- és mezőgazdasági igazgatási intézményrendszert. "Ez ügyben bőven van teendő. A kialakult gyakorlatot az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vonalán teljesen át kell értékelni" - fogalmazott a vidékfejlesztési miniszter. A kormány áttekinti a Leader program és intézményrendszere működését és azt a helyi közösségek, a vidék tényleges fejlesztési igényeinek szolgálatába állítja. Megerősíti továbbá a falu- és tanyagondnoki szolgálatokat. A vidék gazdaságát több lábra állítja: erőteljesen támogatja a vidéki jellegű, nem mezőgazdasági tevékenységeket. Újragondolja a kormány az erdő- és mezőgazdasági melléktermékek, a kommunális és egyéb hulladékok, a biomassza energetikai hasznosításának lehetőségeit - közölte a miniszter. Ösztönzi és támogatja a falvak különböző tevékenységeit összefogó, Hangya típusú szövetkezetek, társulások, TÉSZ-ek (termelői értékesítő szervezetek) létrehozását és működését. Összekapcsolja a helyi élelmiszer előállítás, feldolgozás és értékesítés rendszereit, valamint a helyi intézményeket (bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, hivatalokat, a helyi konyhákat, illetve a közétkeztetést). A termelés biztonsága érdekében vagyonbiztonsági és kárenyhítési kockázatcsökkentési rendszert alakít ki a kabinet. "A föld- és birtokpolitikai területén mindent megteszünk azért, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben, a gazdálkodó családok kezében maradjon, illetve hozzájuk kerüljön. A birtokpolitika középpontjában a családi gazdaságok és azok társulásai állnak" - jelentette ki Fazekas Sándor. A miniszter szerint az agrárszerkezetnek és -politikának a vidék gazdaságát erősítő, ezáltal társadalmát, helyi közösségeit stabilizáló, többfunkciós mezőgazdasági, minőségi termelési, élelmezési és élelmiszer-biztonsági, energetikai, környezetbiztonsági és foglalkoztatási céljait kell szolgálnia. Forrás: MTI

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | kiskertész

    Vidékfejlesztési Minisztérium 2010. II. félévére vonatkozó cselekvési terve Sorszám Feladat Tartalma 1. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény módosítása (VIII.1) Az alkalmi munkavállalás megkönnyítése. 2. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXVII. törvény (VII.5.) A természeti katasztrófák által okozott károk mérséklését célzó és a károsultak megsegítésére irányuló törvénymódosítás. 3. A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása. (09.01) A föld- és birtokpolitikai célok megvalósulása érdekében a Nemzeti Földalapnak a szaktárcához történő visszahelyezése az MNV Zrt-től. Az országleltár keretein belül az állami termőföldvagyon, a haszonbérleti szerződések és a NATURA-2000 program átvilágítása. A népesedési (demográfiai) földprogram feltételeinek megteremtése, amely tartós és örökölhető földbérleti jog keretében földet juttat a fiatal, gazdálkodni szándékozó pároknak, olyan kikötéssel, hogy a fiatal család letelepszik, gazdálkodik, valamint 2-3 gyermek világra hozatalát és felnevelését is vállalja. 4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása (08.01.) gazdaságátadás illetékkötelességének eltörlése, ezzel a generációváltás és a családi gazdaságok állam által támogatott generációnkénti megújulásának elősegítése. 5. A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról szóló 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás, -feldolgozás és -értékesítés feltételeinek könnyítése 6. másodlagos élelmiszerellenőrzés rendelet (07.20) Megakadályozzuk a rossz minőségű élelmiszerek terjesztését és beáramlását a hazai piacokra 7. közbeszerzési törvény (08.01) zöldség-gyümölcs kikerül a közbeszerzés hatálya alól, a kistermelők értékesíthetik a helyi közétkeztetésnek 8. jövedéki törvény ( 08.01) a házi pálinkafőzés illetékmentes lesz 50 literig 9. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről 22/2010. (III. 16.) számú és a történelmi bázis jogosultságról szóló a 106/2007. (IX. 24.) számú FVM rendelet módosítása Az alkotmánybíróság az SPS rendszer bevezetésével kapcsolatos törvény történelmi bázisra vonatkozó rendelkezéseit alkotmányellenesnek minősítette. A 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet ugyanezt a 2006. évi történelmi bázist alkalmazza, tehát ezt a rendeletet is a jogegységi elvek szerint módosítjuk. 10. Az Európai Mezőgazdasági Vidék­fejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybe vételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program előrehaladásával egyre nagyobb jelentőséget kap az, hogy a támogatási határozatban megítélt, de ténylegesen igénybe nem vett kötelezettségvállalási összeg visszakerüljön az irányító hatósághoz. Ellenkező esetben csökken annak az esélye, hogy lehívásra kerüljön 2007-2013 programozási időszak teljes pénzügyi kerete. A rendelet módosítása megteremti annak jogszabályi feltételeit, hogy a források mielőbb visszaáramoljanak azon ügyfelek esetében, akik nem tudják vagy már nem akarják megvalósítani a támogatott beruházást. 11. VM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról A növényvédőszer rendelet hozzáigazítása a megszületése óta eltelt változásokhoz. 12. A Csatlakozási Szerződés X. mellékelte 3. pont (2) alpontjában leírt joggal élve a külföldiek földvásárlási moratóriuma meghosszabbítására vonatkozó kérelem megerősítő dokumentumának elkészítése A földvásárlási moratórium meghosszabbítására vonatkozó kérelmet a 2/2010 (II.18) OGY határozatnak megfelelően a kormány 2010. április 8-án az Európai Bizottsághoz benyújtotta. A Bizottság a kérelem befogadását visszajelezte, s egyúttal kérte az új Magyar Kormányt, hogy legkésőbb 2010. augusztus 31-éig erősítse meg ezt a kérelmet. Célszerű a megerősítéssel együtt az új kormányprogramból kiindulva további érveket felsorakoztatni az előző kormány által benyújtott dokumentumhoz. Ennek összeállítására mielőbb sort kell keríteni, s a miniszteri értekezlet jóváhagyását követően mielőbb célszerű Brüsszelbe benyújtani. 13. A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet módosítása Gondot okoz, hogy míg az EU eltörölte a melléktermék (törköly, borseprő) kötelező centralizált megsemmisítését, addig Magyarország fenntartotta azt. A lepárló üzembe kötelező a törkölyt beszállítani, ám a beszállító gazdának csak a rakodás és szállítás költségét fizeti a lepárló, az áru ellenértékeként egy fillért sem kap. Pedig ennek meghatározott alkoholtartalmúnak is kell lennie, amihez így a lepárló gyakorlatilag ingyen hozzájut. Ez méltánytalan a szőlőtermelő gazdákra nézve, ezért a rendeletet módosítani szükséges. 14. A nemzeti értékekről és hungariku­mokról szóló törvény megalkotása A hungarikumokról szóló 2008. évi OGY határozat által kijelölt keretek között kívánjuk a hungarikum törvényt megalkotni. A törvény célja e nemzeti értékleltárunk, a hungarikumok körének meghatározása, lajstromozásuk feltételeinek megállapítása annak érdekében, hogy ezek képezhessék nemzeti fejlesztési stratégiánk alapját. A törvény megalkotása több tárca együttműködését igényli. A Vidékfejlesztési Minisztérium ennek saját profiljába tartozó szeletét gondozza. 15. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 79/2009. évi (VII.30) FVM rendelet módosítása. Az ökológiai gazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló rendeletmódosítás, áttekinthetőbb hazai szabályozás és a nemzeti érdekek megjelenítése annak érdekében, hogy a többi EU tagállamhoz hasonlóan nálunk is növekedhessen az ökológiai gazdálkodás területe és az egészséges táplálkozás megteremtésében betöltött szerepe. 16. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása Belvízhelyzet vis-majornak nyilvánításához kötődő adminisztrációs és anyagi terhek csökkentése a MGSZH felé történő bejelentési kötelezettség tekintetében (2.200,- Ft általános illeték csökkentése a cél). Ingatlanvásárlás (lakóingatlan) esetén az ugyanazon eljárás során fizetendő kétszeri illeték eltörlése. 17. A mezőgazdasági, agrár-vidékfej­lesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását szabályozó jogi környezet (törvény ill. rendelet) átalakításával a családi gazdálkodást és a minőségi termelést, valamint a helyi közösségeket erősítő európai támogatási jogcímek szabályrendszerének átdolgozása és az európai források e jogcímekre történő átcsoportosítása. 18. Az európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. évi (V.14) FVM rendelet módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását szabályozó jogi környezet (törvény ill. rendelet) átalakításával a családi gazdálkodást és a minőségi termelést, valamint a helyi közösségeket erősítő európai támogatási jogcímek szabályrendszerének átdolgozása és az európai források e jogcímekre történő átcsoportosítása. Az ökológiai gazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló rendeletmódosítás, áttekinthetőbb hazai szabályozás és a nemzeti érdekek megjelenítése annak érdekében, hogy a többi EU tagállamhoz hasonlóan nálunk is növekedhessen az ökológiai gazdálkodás területe és az egészséges táplálkozás megteremtésében betöltött szerepe. 19. Az őshonos állatfajtákról szóló 38/2010. sz. FVM rendelet módosítása Az ősi és őshonos haszonállat fajták tenyésztését tartását szabályozó rendelet módosításával el kívánjuk hárítani az adminisztratív akadályokat az őshonos állatok megőrzése valamint a tenyésztői és a termelői kör bővítése útjából. 20. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása A régi gyümölcsfajták és helyi tájfajták fajtagazdagságának felélesztése, szaporítóanyagaik felhasználásának engedélyezése. 21. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, korszerű ültetvények létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 35/2010. (IV. 9.) FVM rendelet módosítása A rendelet ellehetetleníti a hazai gyümölcs szaporítóanyag előállítását, ezért a hazai gyümölcsfajták terjesztése érdekében a jogszabályt módosítani kell. 22. A gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 72/2010 (V.13) FVM rendelet módosítása A rendelet ellehetetleníti a hazai gyümölcs szaporítóanyag előállítását, ezért a hazai gyümölcsfajták terjesztése érdekében a jogszabályt módosítani kell. 23. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása A törvény módosításával tovább kívánjuk szigorítani a genetikailag módosított szervezetek (az ún. GMO-k), növényfajták termesztésének feltételeit, az együtt termesztés szabályait. Ezzel arra az eshetőségre is fel akarunk készülni, ha Magyarország kénytelen lenne a 2005 óta fenntartott vetőmag-forgalmazási és termesztési tilalmat (moratóriumot) feloldani. Ezeket a biztonsági intézkedéseket mindenképpen meg kell tennünk, még akkor is, ha alapvető stratégiánk a moratórium hosszú távú fenntartására épül. A módosítási javaslatokat az Európai Bizottsággal egyeztettük, azok notifikációja megtörtént, így egyetértés esetén nincs akadálya a törvénymódosítás Országgyűlés elé terjesztésének. 24. A génbankhálózat kialakítási koncepciójának kidolgozása A génkészleteink, hagyományos növényfajtáink és őshonos állatfajtáink megőrzésének, génbanki tételeik fenntartásának és gazdasági célú felszaporításának, továbbá nemesítési célú felhasználásának intézményi hátterére, szerkezeti átalakítására és működésmódjára vonatkozó koncepció kidolgozása és a szükséges rendeletmódosítások előkészítése. 25. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása Hulladékkezelési engedélyezési rendszer átalakítása, a bürokrácia csökkentése, a korrupció visszaszorítása, egyszerűsített tanúsítási rendszer bevezetése. Egyedi hulladékgazdálkodási terv benyújtásának eltörlése, a felesleges papírmunka kiiktatása. Kiemelt figyelem a bontási hulladék újrahasznosítására. 26. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása Árvíz idejére tározó terek, aszály idejére pedig öntözővíz biztosítása nem csak a nagy folyóink mentén, a kialakult árvízi helyzet miatt Szlovákiától, Romániától és Ukrajnától való kiszolgáltatottságunk csökkentése érdekében tározók építése. A terepviszonyokat és helyi adottságokat figyelembe vevő vízgazdálkodás (fok-gazdálkodás) bevezetése. A biztonságos és költséghatékony víziközmű szolgáltatás biztosítása. Vízitársulások vízügyi igazgatóságok alá történő rendelése. 27. A Tisza völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) programnak az előző Orbán kormány alatt kialakított komplexitásához való visszatérés jegyében a tervtörvény agrár-környezetgazdálkodási, földhasználat-váltási, vidékfejlesztési, területfejlesztési, munkahely teremtési, szociálpolitikai elemeinek erősítése. 28. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása. Jelenleg mesterségesen magas szinten tartott termékdíjak csökkentése. A koordináló szervezetek számának csökkentése, állami befolyás erősítése. 29. VM rendelet keretében új, komplex kockázatkezelési, agrár-kárenyhítési rendszer kidolgozása A természeti katasztrófák és vis major helyzetek komplex kezelése valamint a gazdálkodás biztonságának növelése érdekében a közös kockázatviselésen alapuló új agrár-kárenyhítési rendszer kidolgozása. 30. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása (felelőse az NGM, de VM is közreműködik) Az eredet, összetétel, GMO-tartalom, CO2-kibocsátási egyenérték, stb. terméken történő jelölésének szabályozása, hogy a fogyasztó a döntését ezek ismeretében hozhassa meg. A gazdálkodók termékei kereskedelmi láncokba való bejutásának megkönnyítése a hazai élelmiszerek arányának növelése. 31. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása Az állattenyésztési tevékenység újraszabályozása, a megváltozott körülményekhez igazítása. 32. A kutatóintézeti hálózat újraszervezése és a K+F+I finanszírozási koncepciójának kidolgozása A kutatási rendszer és intézményhálózat szerkezeti átalakítására és működésmódjára vonatkozó koncepció kidolgozása, a szükséges rendeletmódosítások előkészítése. 33. Agrobiodiverzitás-védelmi Nemzeti Stratégia kidolgozása Az európai viszonylatban is kiemelkedően gazdag magyarországi agro­bio­diverzitás megőrzése nemcsak élelmiszer-, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Ennek érdekében a korábbi években leépített, költségvetési források hiányában tönkrement génbankok újjáélesztése kiemelt stratégiai cél. A hazai növényi génbank hálózat megőrzésére, fejlesztésére és fenntartására vonatkozó átfogó stratégiát ki kell dolgozni. 34. A hosszú távú nemzeti agrár-, vidék és környezetstratégia megalkotása Az Európa 2020 Stratégiai Tervhez illeszkedő Magyarország 2020 Stratégia részeként a vidékfejlesztési tárca illetékességi körébe tartozó 10 éves fejlesztési stratégia összeállítása, elfogadása és kihirdetése

  • A mezőgazdaság jövője » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pintér Zoltán

    Terra preta= fekete föld Hogy is van ez ??? Egy átlagos amerikai 24 holdnyi területen termesztett élelmiszert fogyaszt el évente, míg a városokban élő emberek ennél többet. A gazdák teljesen kimerítik a termőföldet azért, hogy versenyben maradjanak, és műtrágya szórásával igyekeznek növelni a terméshozamot. De Adriana Downie vegyészmérnöknek támadt egy elképzelése. Amely a szerves hulladékot arra használná, hogy elhárítsa a környezeti katasztrófát.”-A jelenlegi földművelési módszerek lepusztítják a termőtalajt és 25%-al növelik az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, ezért megoldást kellett találnunk erre a problémára.” Downie technológiájának gyökerei egy réges rég elveszett termelési módszerben rejlenek. A legenda szerint az Amazonas őslakosai a terméketlen talajt a világ egyik legjobb termőterületévé változtatták. Ezek az emberek nem rendelkeztek műtrágyával, de dúsították földjeiket. Viszont, hogy miképp, arra a mai napig nem derült fény. Prof Stephen Joseph antropológus és mérnök elemezte a szuper talajt, amit a portugálok terra pretának hívnak, más néven fekete földnek. Stephen próbálta megfejteni a titkát azért, hogy ismét létre hozhassa.”-Az elmúlt öt év során próbáltam alkalmazni az amazonasi indiánok bevett gyakorlatát, ők a tűzből származó faszenet keverték az égetőkemencékből származó faszénnel, ezeket összekeverték és minden évben egyre többet és többet ástak el ebből az anyagból, és így hozták létre a fekete földes termőterületet.” Hogy megismételje a trükkjüket, Joseph szerves hulladékot égetett el, hogy faszenet hozzon létre, amit összekeverhet a termőfölddel. Joseph faszene kifejtette mágikus hatását. “- Csodálatos fekete földet nyertem belőle, ami hihetetlenül termékeny. Ebben termesztek a családom és a szomszédság számára is.” Joseph tudta ha udvari kísérletét technológia ként akarja átültetni a mezőgazdaságba rákell jönnie, hogy a szuper talaj miért áll össze ilyen darabossá. “- Amit láthatunk az a szénnek és az agyagnak egy nagyon összetett keveréke, az itt látható szemcsék segítenek a tápanyagoknak bejutni a növénybe és segítik a mikroorganizmusok fejlődését is, amelyek viszont a víz megtartásában működnek közre.” Joseph munkája segített feltörni a kódot, de a termelésnek kereskedelmi szintre való emeléséhez már vegyészmérnöki szakértelemre volt szükség. Adriana Downie azon vállalatok egyikénél dolgozik, amelyek azért versenyeznek, hogy tömegesen állítsák elő a feketeföld modern változatát. Úgy hiszik, hogy ez messze több lehet, mint egy szuper adottságokkal rendelkező műtrágya.”- Izgatottan gondolok erre a technológiára , mert hozzásegíthet a mezőgazdaság fenntartásához. Lehetővé téve az energia megtakarítást, amely az éghajlati változásokra gyakorol pozitív hatást.” Most lássuk, hogyan. Ez a technológia elégeti a városokból, gazdálkodásokból származó szerves hulladékot amik rothadásnak indulva, üvegházhatást okozó gázokat hozna létre. Downie eljárása nem egy szuper képességű műtrágyával ajándékoz meg minket, hanem egy környezetbarát módszerrel.”- Ez kiváló lehetőséget ad arra, hogy felhasználjuk a bolygónkon keletkező rengeteg szerves hulladékot, nagyszerűen bővíthetnénk a termelést, ha a városok által létre hozott szerves hulladékból állítanánk elő azt az energiát amit a városok igényelnek.”Hamvasztás csak egy kicsit másképp. A szerves hulladékok égetésénél általában széndioxid keletkezik, ami a legkárosabb gázok egyike. A megoldás a pirolízis, az égésnek egy olyan fajtája, amely minimális oxigént használ fel. Normál égéskór a szén kötést hozva létre az oxigénnel széndioxidot alkot. Ennek az eljárásnak a keretein belül a kevesebb felhasznált oxigén miatt kevesebb széndioxid jön létre, helyette ez a technológia a szén jelentős részét illékony gázzá alakítja át. “-A hulladék egy tölcséren át esik a forgó kemencébe, ahogy áthalad rajta megszilárdul, felhasználva a hulladék hőjét amit a rendszerből visszanyerünk. Amint megszárad ki jön az égetőkemence végén és átlép a pirolízis kemencébe itt oxigén nélkül hevítjük fel az anyagot, ami kivonja belőle az illékony gázokat.”Az illékony gázok elégetése zöld elektromosságot hoz létre, ami csak járulékos haszna a technológiának. Végül a berendezés hátuljában kipottyan a bioszén. De van még egy nagy előnye, a pirolízis a bioszénben elszigeteli a még megmaradó szenet. A bioszén talajba való juttatása pedig megakadályozza, hogy a maradék szén a légkörbe jutva a környezetre káros széndioxiddá alakuljon. “- Kezdetben nem arra összpontosítottunk, hogy mennyire képes hosszútávon a szenet elszigetelni. De ahogy a technológia mélyére ástunk rájöttünk, hogy valójában ez egy nagy előny.” A lerakóhely és az égetés esetében a szén szerves hulladék formájában kerül a légkőrbe. Ha a bioszén magába zárja a szenet, akkor a gazdaságok óriási szénraktárokká válhatnának. Egyes tudósok véleménye szerint, ez segíthetne a globális felmelegedés visszafordításában. “- A bioszén haszna nem csak abban áll, hogy energiát termel, hanem lehetővé teszi a szén elraktározását a termőföldben.” A hulladékunk bioszénné történő átalakítása 21%-os kibocsátás csökkenést jelenthetne. Vajon a 4000 éves titok lenne a kulcs a jövő városainak megmentéséhez? Egy amerikai tudós lépésről lépésre megvizsgált húsz technológiát és kiválasztotta az öt legjobb ötletet, melyek megmenthetnék a holnap világát. A tét hatalmas. – Ez tényleg idő kérdése, és azt gyanítom ha visszatekintünk az elmúlt évszázadra, meglátjuk, hogy az amit korábban tettünk, most azt üzeni mindenkinek, hogy a jövőre való tekintettel élje az életét. Ez a mi holdra szállásunk, korunk Apolló programja. - Most a technológiák közti versenyben elérkezett a pillanat, amikor dönteni kell arról, hogy a nyerő ötösből melyik élvezi az elsőbbséget. ECOPOLIS Forrás: discoverySCIENCE Fekete föld

Hírek

  • Így védekezzen a sertéspestis, a kártevők és a lisztharmat ellen!

    Így védekezzen a sertéspestis, a kártevők és a lisztharmat ellen!

    Ne becsüljük alá a rendkezelés fontosságát; újabb sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak Heves megyében; emiatt bukhatják a tagállamok az EU-s pénzeket; hogyan készíts házilag hibátlan homlokrakodót; a lisztharmatot most lehet megelőzni. Az Agroinform.hu heti hírösszefoglalója.

További híreink

Videók

  • Akár 24 órán belül megtudhatja pontosan mennyit ér a földje!

    Akár 24 órán belül megtudhatja pontosan mennyit ér a földje!

    Az Agrotax Kft. hazánkban első és egyedülálló eljárása képes meghatározni egy mezőgazdasági ingatlan valós piaci értékét, illetve annak helyben érvényes haszonbérleti díját.

  • Phylazonit baktériumtrágya a kolontári termőföld regenerálására

    Phylazonit baktériumtrágya a kolontári termőföld regenerálására

    Ezer hektárnyi, a vörösiszap által károsított termőföld regenerálására ajánlott fel 7,5 millió forint értékű Phylazonit baktériumtrágyát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrova-Bio Kft. és a Szuro-Trade Kft. A 10 ezer liter baktériumtrágya-adomány 1000 hektáros területen elősegíti a termőképesség és a talajélet visszaállítását - közölték a Beszterecen közösen biotrágyagyárat működtető cégek vezetői sajtótájékoztatón Nyíregyházán hétfőn. A Phylazonit hatására a talajban ismét megjelennek azok a baktériumok, amelyek a termesztett növények számára elengedhetetlenek, s emellett a baktériumtrágya segít megakadályozni, hogy a növények "felvegyék" a mérgező anyagokat - mondta el Vajda Sándor kereskedelmi vezető. Vajda szerint a Phylazonit alkalmazása a legolcsóbb és a legkörnyezetkímélőbb a vörösiszap által károsított talaj termőképességének helyreállításához, az egészséges táplálék újbóli termesztéséhez. Kifejtette: a talajban a vörösiszap tárolásához kapcsolódó lúgos folyadék okozza a károsítást, megváltoztatva annak optimális, 6-7 közötti PH-értékét. Az ettől magasabb mutató kialakulásánál - mint most a vörösiszap okozta szennyezésnél - a talajban csökken a kedvező hatású baktériumok száma, míg a károsoké nő, s az utóbbiak ellehetetlenítik a növények életfeltételeit. Az okozott kár elhárítására két lehetőség van, például a teljes termőréteg lecserélése, ez azonban - állította Vajda Sándor - horribilis összegbe kerülne, és a veszélyes hulladékként elhelyezése is szinte megoldhatatlan. A másik lehetőség a lúgos talaj semlegesítése, ami történhet gipsszel, s ez szintén jelentős költségeket igényel és a folyamat lassú is. Az Agrova-Bio Kft. kereskedelmi vezetője úgy vélte: a talajban a megfelelő élettér visszaállítására a kedvező hatású baktériumok talajba juttatása a leggyorsabb és a legolcsóbb megoldás, ami Phylazonit révén érhető el. Vajda fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az általuk javasolt módszer tudományos hátterét a Debreceni Egyetem növényélettani tanszékének kutatómunkája adja, ami a baktériumkészítmények kedvező hatásáról és a talajban lévő káros anyagok semlegesítéséről szól. A két szabolcsi cég tavaly az Európai Unió 125 millió forint összegű támogatásával épített Beszterecen évi 12 millió liter folyékony biotrágyát előállító gyárat.

  • Interjú Róna Péter közgazdásszal - Kukorica Termésverseny Díjátadó ünnepség, 2009.12.16 Gödöllő

Könyvek

[bezárás x]