A szárazságtűrő török mogyoró egyszerre nyújt megoldást az éghajlati kihívásokra, és kínál lehetőségeket a fa- és élelmiszeripar számára.

A török mogyoró (Corylus colurna L.) egy melegkedvelő, fatermetű mogyorófaj, amely bár nem őshonos hazánkban, sokoldalúsága és szárazságtűrése miatt újra a szakmai figyelem középpontjába került. Dekoratív megjelenése, városi környezetben való alkalmazhatósága, valamint fa- és terméshasznosítása miatt joggal tekinthetünk rá a jövő egyik ígéretes fafajaként.



Hol honos, és hogyan terjedt el?

A faj természetes élőhelye Délkelet-Európától Kis-Ázsián és a Kaukázuson át Észak-Iránig terjed. Már az ókorban is ismerték, fő termesztési régiója ma is Törökország. Európában déli határvidékünk közeléig nyomul fel, de már az USA nyugati partvidékén – Oregonban és Washingtonban – is előszeretettel termesztik.

Látványos lombkorona és különleges termés

Levelei szélesek, tojásdad alakúak, ősszel sárgára színeződnek. Hímivarú barkái már februárban megjelennek, a nőivarú virágai viszont szinte észrevehetetlenek. A termések csomókban fejlődnek, a kupacs rojtos, a makk kicsi, kúpos, a közönséges mogyorónál kisebb. A török mogyoró akár 25 méteres magasságot is elérhet, fiatalon szabályos kúpos koronát, idősebb korára szélesen elterülő lombkoronát fejleszt. Érdekesség, hogy nem sarjadzik, és akár 200 évig is élhet.


torok mogyoro

Fotó: Agroinform.hu

Hogyan neveljük a csemetéit?

A makkot ősszel kell gyűjteni és lehetőség szerint azonnal elvetni. Rétegeléssel is nevelhető, a csírázási arány 70% körüli. Az első évben még nem alkalmas kiültetésre, ezért további nevelést igényel – helyben vagy faiskolában.

Milyen talajon és hol érdemes telepíteni?

Bár viszonylag szerény termőhelyi igényekkel rendelkezik, erdőállományként való telepítéshez mély termőrétegű, jó szerkezetű talajokat ajánlott választani. Kiválóan alkalmazkodik a barnaföldhöz, lejtőhordalékhoz, humuszos homokhoz, csernozjomhoz.

Kiválóan viseli az időjárási szélsőségeket, a városi szennyezett levegőt, sőt még a legszárazabb területeken is jól fejlődik.

Ezért az erdőssztyepp klímára is megoldást kínálhat: egyre többször merül fel telepítése ültetvényszerű szerkezetben, kettős hasznosítással – fa- és gyümölcstermesztés céljából. Erdősítéshez burkolt gyökerű, kétéves csemetét javasolt alkalmazni 3500 tő/ha sűrűségben. Az első 4–5 évben rendszeres gondozásra és vad elleni védelemre van szükség.



Alsószentiváni mintaterület – amit egy 73 éves állomány mutat

A Fejér vármegyei Alsószentiván határában található 0,4 hektáros törökmogyoró-állomány részletes vizsgálat alá került. A következő eredmények születtek:

  • Átlagmagasság: 18,2 m
  • Átlagos mellmagassági átmérő: 34,2 cm
  • Körlapösszeg: 26,7 m²/ha
  • Egyedszám: 290 db/ha

A koronaátmérő átlagosan 5,2 méter, de 2,3 és 10,5 méter között változott. A törzs- és koronaátmérő között mérsékelt kapcsolat figyelhető meg (R² = 0,59), ami elegendő alapot ad a növekedési modellalkotásokhoz is.

Faanyagként is van jövője

A török mogyoró fája ma még nem számottevő az iparban, de a múltban igényes, művészien megmunkált bútorok készültek belőle. Világos rózsaszínes árnyalata miatt „rózsafa” néven is ismerték. Sűrűsége és szilárdsága vetekszik a bükkével, ezért ideális alapanyag lehet a belsőépítészet, faburkolatok és különleges bútoralkatrészek világában.



Egészséges és értékes termés

A török mogyoró nemcsak szép, de finom és tápláló is. Termése fehérjében, rostban, vasban, foszforban és káliumban gazdag, E- és B-vitaminokban bővelkedik. Magas olajtartalma ellenére kifejezetten jótékony hatású a szív- és érrendszerre, nem emeli a koleszterinszintet.

Nem véletlen, hogy az édesipar egyik kedvelt alapanyaga – „levantei mogyoró” néven is ismerik.

Miért lehet kulcsfontosságú fafaj a jövőben?

A klímaváltozás, a szélsőséges szárazságok, az új kártevők megjelenése mind olyan kihívások, amelyek új megoldásokat követelnek az erdészetben. A szárazságtűrő, gyorsan növő, sokrétűen hasznosítható fafajok – mint a török mogyoró – alkalmasak lehetnek az adaptív erdőgazdálkodás keretei között. A fafaj újrafelfedezése nemcsak gazdasági, hanem ökológiai értelemben is előrelépést hozhat.

Forrás és kép: Magyar Lajos, Ábri Tamás, Rédei Károly: Újra felfedezendő fafajaink egyike lehet a szárazságtűrő török mogyoró