Lengyelországban az almaszüret lassan a végéhez közeledik, és az első összesítések máris azt mutatják, hogy az idei termés meghaladja a tavalyi év hozamát. A Lengyel Központi Statisztikai Hivatal (GUS) előrejelzése szerint akár 300 ezer tonnával több alma kerülhet piacra, mint egy évvel korábban. Bár a tavalyi fagykárok után ez nem meglepő, fontos megjegyezni, hogy idén is jelentős hidegbetörés érintette a főbb termesztőkörzeteket, így az idei többlet mégis pozitív eredménynek számít.

A megnövekedett kínálat ugyanakkor árnyomást eredményezett: az almák jelentős részét jelenleg az előző szezonhoz képest alacsonyabb áron tudják értékesíteni. Bizonyos fajták, például a Red Jonaprince, még a két évvel ezelőtti árak alá is süllyedtek. A jelenlegi piaci helyzet tehát vegyes képet mutat: mennyiségben erős, de értékesítés szempontjából kihívásokkal teli szezon kezdődött el.

Nem minden alma egyforma

Bár a mennyiségi adatok kedvezőbbek, a minőség szempontjából már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Európa-szerte tapasztalható, hogy az étkezési célra alkalmas – úgynevezett desszertminőségű – almák aránya csökkenő tendenciát mutat. Ez tovább nehezíti az értékesítést, hiszen a gyengébb minőségű gyümölcsök alacsonyabb piaci áron kelnek el, vagy ipari feldolgozásra kerülnek, ami szintén nyomott árat jelent a termelők számára.

alma

 Az almák jelentős részét jelenleg az előző szezonhoz képest alacsonyabb áron tudják értékesíteni – fotó: Pixabay

Kihullott versenytársak, új lehetőségek

A nemzetközi almapiacon is jelentős átrendeződés zajlik. Törökország, amely eddig fontos exportőrnek számított, idén gyakorlatilag kiesett a versenyből. Az ottani tavaszi fagyok súlyosan károsították az ültetvényeket, és a termelés jelentősen visszaesett. Ennek következményeként Lengyelország számára új lehetőségek nyílhatnak meg – főként Ázsiában.

Az export szempontjából különösen ígéretes piac jelenleg India, ahol évente mintegy 600 ezer tonna alma talál gazdára, és ahol idén fokozott érdeklődés mutatkozik a lengyel gyümölcs iránt. Emellett Belaruszban is gyümölcs- és zöldséghiány alakult ki, ami szintén növeli a keresletet. Középtávon Közép-Ázsia és a Közel-Kelet is a lehetséges vásárlók sorába kerülhet, bár a kérdés továbbra is az: ki lesz képes valóban kielégíteni ezeket a piacokat, és ki tud hosszú távon profitálni az új helyzetből?

alma

Lengyelországban az almaszüret lassan a végéhez közeledik, és az első összesítések máris azt mutatják, hogy az idei termés meghaladja a tavalyi év hozamát – fotó: Pixabay

Árazási küzdelem a piacon

A keresleti oldalon jelenleg is intenzív piaci alkufolyamat zajlik. A felvásárlók alacsony árakat próbálnak kialkudni, gyakran a termelők rovására. Ehhez társul a kiskereskedelmi láncok árpolitikája, amely rendszerint lefelé nyomja a felvásárlási árakat, és csak addig tartja fenn azokat, amíg akadnak termelők, akik hajlandók ezen az árszinten szállítani.

Ez az egyensúlytalanság hosszabb távon torzíthatja a piacot, és veszélyezteti a termelők jövedelmezőségét. Mindez különösen aggasztó egy olyan időszakban, amikor egyébként kedvező külpiaci lehetőségek nyílnának meg számukra.

Mire számíthatunk a szezon második felében?

A piaci elemzők körében egyre gyakrabban merül fel a kérdés: megismétlődhet-e a tavalyi árszcenárió? Akkor az év elején alacsonyan maradó árakat hirtelen áremelkedés követte – elsősorban májusban.

Vannak, akik szerint idén ez a fordulat korábban bekövetkezhet, igaz, kisebb mértékű ugrással. Amennyiben a kereslet valóban megerősödik az ázsiai és keleti piacokon, és a minőségi almák iránt nagyobb igény jelentkezik, a jelenleg alacsony árszintek a szezon második felében valóban emelkedésnek indulhatnak.

A kérdés már nemcsak az, hogy lesz-e áremelkedés, hanem az is, hogy a termelők és exportőrök közül ki tudja ezt megfelelően kihasználni.

Forrás: fruitveb.hu
Indexkép: pixabay.com