A Gannon-viharnak elnevezett geomágneses esemény több mint 500 millió dolláros, vagyis mintegy 175 milliárd forintos veszteséget okozott az amerikai mezőgazdasági szektorban a múlt évben. A viharnak köszönhetően a GPS-műholdak jelei jelentősen eltértek a valóságtól, helyenként akár több tíz méterrel is, és ez a jelenség egyes térségekben akár két napig is eltartott.
Mivel az Egyesült Államok mezőgazdasági területeinek mintegy 70 százalékán GPS-alapú technológiákat használnak, az ilyen típusú zavarok súlyos következményekkel járhatnak. A szakértők szerint a közép-nyugati államok gazdálkodói szenvedték el a legsúlyosabb károkat, mivel a traktorok többsége használhatatlanná vált, ami késedelmet okozott a kukorica vetésében – számolt be róla a 24.hu a Space.com alapján.
A geomágneses vihar hátterében több, egymást követő, rendkívül erős napkitörés állt, ami az elmúlt két évtized legnagyobb ilyen eseményének számít. A jelenséget a tragikusan elhunyt űridőjárás-kutató, Jennifer Gannon után nevezték el. A vihar látványos sarki fényeket hozott magával, amelyek többek között Mexikóból, Spanyolországból és Magyarországról is észlelhetők voltak, emellett azonban a GPS-rendszer működését is jelentősen befolyásolta.
Geomágneses vihar – fotó: pexels.com
A probléma különösen kritikus időszakban érkezett, amikor a közép-nyugati gazdák a tavaszi vetési szezon kellős közepén jártak. Többen arról számoltak be, hogy GPS-vezérlésű mezőgazdasági gépeik működése teljesen kiszámíthatatlanná vált, szinte „megkergültek”. Mostanra pontos adatok is rendelkezésre állnak a vihar következményeiről, a károk számszerűsítése alapján készült tanulmány eredményeit nemrég publikálták.
A kutatáshoz a Bostoni Egyetem szakemberei közel száz, rendkívül pontosan rögzített GPS-vevő méréseit vizsgálták meg, amelyek egy szeizmikus megfigyelőhálózat részeként működnek. A kutatásból kiderült, hogy ezek a műszerek jól használhatók az ionoszférában zajló űridőjárási jelenségek nyomon követésére is.
„A GPS-vevőkészülékek abból a feltételezésből indulnak ki, hogy az ionoszféra plazmasűrűsége egyenletes” – mondta Waqar Younas, a kutatócsoport tagja. A geomágneses vihar idején azonban töltött részecskék zúdultak az ionoszférára, jelentős szabálytalanságokat okozva, amelyek eltérítették a műholdjelek útját.
„A jel zavarának mérésével meg tudjuk állapítani a felső légkörben lévő plazma szerkezetét” – tette hozzá Yukitoshi Nishimura kutató. A vizsgálatok megállapították, hogy a vihar következtében Észak-Amerika felett egy ionoszférikus plazmafal jött létre, amely egyes területeken akár 70 méteres GPS-jelzavart is eredményezett.
Forrás: 24.hu
Indexkép: pexels.com
