Bár idén sem kímélte a mezőgazdaságot a szárazság, a kormány által időben bevezetett, aszálykárokat enyhítő intézkedéseknek köszönhetően jelentősen csökkent a terméskiesés mértéke – mondta el Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerdán Újszilváson.
Az államtitkár kiemelte, hogy a betakarítás után bőven elegendő mennyiségű termény áll rendelkezésre a hazai ellátás biztosítására, és exportra is jut belőle. Az aszály elleni védekezés részeként végrehajtott vízmegtartó és csapadékmegőrző intézkedések, a forgatás nélküli vagy minimális talajművelési technikák ösztönzése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a mostani száraz időjárás sokkal kevesebb kárt okozott, mint a 2022-es súlyos aszály idején.
Míg három éve mintegy 1,5 millió hektárról érkezett kárbejelentés, addig idén ez a szám 500 ezer hektárra csökkent.

Hubai Imre államtitkár - Fotó: Vermes Tibor
A 2025-ös aszály elsősorban a kukorica- és napraforgótermést érintette. A kormány összesen mintegy 20 milliárd forintot fordított a szárazság elleni védekezésre. Ebből 4,7 milliárd forint közvetlen aszályvédelmi beavatkozásokra ment el, az öntözési költségeket az állam átvállalta, ami 10 milliárd forintos kiadást jelentett, valamint további 5 milliárd forint értékben elengedték a gazdák számára a vízkészlet-járulék megfizetését. A gyors és összehangolt lépések révén több mint egymilliárd köbméter vizet sikerült visszatartani és megőrizni.
Hubai Imre beszámolt arról is, hogy bár a kukorica vetésterülete a korábbi 1 millió hektárról 750 ezer hektárra zsugorodott, a termés mégis nőtt: a gazdák 3 évvel ezelőtthöz képest mintegy 1 millió tonnával több, csaknem 3,8 millió tonna kukoricát takaríthatnak be.
Ezzel szemben a napraforgó vetésterülete növekedett, és a jelek szerint jövőre még nagyobb lehet, mivel ez a növény stabilabb hozamot biztosít a kukoricához képest. A kukorica ára kissé alulmúlja a várakozásokat, ugyanakkor a napraforgóé kedvezőbb képet mutat.
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdálkodók egyre inkább keresik azokat a vetőmagfajtákat, amelyek jobban alkalmazkodnak az időjárási szélsőségekhez és a helyi talajviszonyokhoz. Ezért a vetőmag-előállítás stratégiai jelentőségűvé válhat a közeljövőben. Emellett hangsúlyozta: a globális piaci trendek továbbra is a minőségi termékeknek kedveznek, így a hazai mezőgazdaságnak is érdemes fokozatosan átállnia a mennyiségi szemléletről a minőségközpontú termelésre.
Indexkép: Vermes Tibor