„A magyar alföldi nép a maga természetes eszénél fogva régi idők óta eltanulta, hogyan kell a víz és föld jó és rossz szellemeivel jó barátságban élni” – idézte Jókai Mór szavait a Dömötör-napi behajtáshoz kapcsolódó FB-posztjában Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára.

Az államtitkár kiemelte:

„Szent Dömötör napján nemcsak a pásztorokat és juhászokat ünnepeljük, hanem mindazt, amit a Hortobágy jelent számunkra: a természet rendjét, a kitartó munkát és a szabadságot.”

Hubai Imre szerint a puszta nem csupán a magyar táj ikonikus képe, hanem a nemzeti identitás egyik alappillére.

A vizes élőhelyek, a rideg tartású állatok, a pásztorélet mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Hortobágy ma is a természet, a munka és a közösség harmóniájának szimbóluma maradjon.

Ősi szokás: a behajtás napja

A Szent Dömötör-napi behajtás a pásztorév egyik legfontosabb eseménye. A hideg beálltával a jószágot visszahajtják a pusztáról a téli szállásokra, a pásztorok pedig elszámolnak a gazdáikkal.

Hortobágy

Hubai Imre államtitkár a Hortobágyon: „Annak az életmódnak, amit ők folytatnak, kijár a tisztelet. Ennek köszönheti Magyarország, hogy mindig megvolt az élelmezés biztonsága” – Fotó: Facebook/Hubai Imre

Ez az alkalom nemcsak munka, hanem ünnep is – egyfajta pásztorújév, amikor az egész Alföld apraja-nagyja a Hortobágyra sereglik. Most is több ezren gyűltek össze a híres kilenclyukú hídnál és a Hortobágy Csárda környékén, hogy láthassák a gulyások, csikósok, juhászok felvonulását. A hierarchikus rend ezúttal is megőrződött:

  • elsőként a nóniusz lovakon lovagló csikósok,
  • utánuk a szürkemarhákat kísérő gulyások,
  • majd a rackanyájat terelő juhászok vonultak a hídon át.

A látványos menetet a daruvonulás tette teljessé: a Hortobágy halastavai felett hangos kvartyogással gyülekeztek a madarak, mielőtt déli útjukra indultak.

Élő hagyomány – szellemi örökség

A Hortobágyon ma mintegy 1500 szürkemarha, ugyanennyi rackajuh, 240 bivaly és 260 nóniusz ló él. Az itt dolgozó pásztorok ősi tudást őriznek, amelyet az UNESCO is a szellemi kulturális örökség részének tekint.

„A hortobágyi pásztorok tudása szellemi kulturális örökség, hiszen a jószág mellett minden feladatot meg tudnak oldani” – hangsúlyozta Hubai Imre.

Szerinte ez az életmód nem múltidézés, hanem a magyar élelmiszer-önellátás egyik alapja:

„Annak az életmódnak, amit ők folytatnak, kijár a tisztelet. Ennek köszönheti Magyarország, hogy mindig megvolt az élelmezés biztonsága.”

A Hortobágy tehát nemcsak természeti, hanem kulturális és gazdasági érték is, ahol a hagyomány és a modern természetvédelem kéz a kézben jár.

A közösség és a természet ünnepe

A behajtási ünnep minden évben a Hortobágyi Hídivásárral és a daruvonulással zárul, így egyszerre szól a föld, a víz, az állatok és az ember kapcsolatáról.

Forrás és indexkép: Facebook/Hubai Imre