szürkemarha

Kapcsolódó címkék: állategészségügy, Állattartás, Állattenyésztés, borjú, szarvasmarha,

Apróhirdetések

  • Szürkemarha borjak eladók
    szürkemarha,bika,borjú,üsző,marha

    Szürkemarha bika- és üszőborjak eladóak. Őshonos, fajtatiszta állományból. Árak a mérettől függenek.

Hozzászólások

  • II. Fórum találkozó: 2011.02.05. Bugac, Bucka Szálló » 2014. október 15., csütörtök 10:58 | BNC

    Mit szóltok egy ilyen programhoz? Dél-től érkezés Du. 4 körül haltepertőzés / Akasztó újra töltve Este 7 kor vacsora: fácán leves + vadpörkölt + desszert (pl rétes) Bugac története: Bugac a Duna és Tisza között, annak középső részén az ún. kiskunsági homokhátságon helyezkedik el. Bugac, Bugacs, Bugacháza, Monostorfalva, Bugacmonostor mind-mind Bugac megnevezése, s megoszlik a vélemény arról, hogy miről vagy kiről is kapta a település a nevét. A kun kódex szerint a „Buga” szó bikát jelent. A Bugac, illetve a „Bugacs” szó a bikával foglalkozó egyén. A legrégibb, több mint 600 esztendős okmány, 1391. február 4-én kelt, amelyben először található meg a Bugac személynév. Egy 1451. december 16-án Halason kelt okmány már Bugac helyét és fekvését is pontosan megjelölte. Bugac története egészen a közelmúltig szorosan összefügg Kecskemét városával, melynek hosszú-hosszú századokig bérleti, majd tulajdonosi birtoka volt. 1642-ig tudjuk visszakövetni a történetet, amikor is Eszterházy Pál a jászok és kunok főkapitánya 6 kun pusztát adományozott Kecskemétnek. Ezzel nagy fejlődés indult meg Bugac területén, egyrészt a pásztorkodás, másrészt a földek megművelése, a gazdálkodás terén. 1910-ben Szabó Sándor és 87 gazdálkodó levélben kereste meg Kecskemét város nagy tudású, haladó szellemű polgármesterét Kada Eleket, hogy a város közgyűlése faluhelyet jelöljön ki, és biztosítson építési telkeket. Még ez évben kijelölték Monostorfalva település helyét. A kijelölés 136, egyenként 800 szögöles építési telekről szólt, megfelelő szélességű utcákkal és középületek helyének kijelölésével a Farkasordító erdő közelében. Kecskemét város fejlődésével Kisbugac és Nagybugac puszták hasznosítása is mindinkább fontossá vált. A pusztán egyre nagyobb hangsúlyt kapott az állattartás mellett a tenyésztés, s nagy jelentősége volt a Szent György naptól Szent Mihályig terjedő legeltetési időben a bértartásnak is. A XIX. század végén már évente 8-10000 darab szarvasmarha, 5-6000 db ló és csikó legelészett a bugaci és monostori pusztákon. A Kecskeméti Lapok 1926. március 25-i számából tudjuk, hogy a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által kezdeményezett iskolaépítés Bugacra is eljutott. Még ez évben megtörtént a pusztai iskolák helyének kijelölése, Alsómonostoron, Kisbugacon, Monostorfalván, Felsőmonostoron. Az egész település életében jelentős esemény volt a Kecskemétet Kiskunmajsával össze-kötő gazdasági kisvasút 1928. évi átadása. Az 1932-es év hozott nagy változást a bugaci idegen-forgalomban, 4 kecskeméti újságíró tervezetet készített a kecskeméti idegenforgalom lehetőségeiről. A tervezet egyik fontos célkitűzése volt a ”bugaci puszta népéleti, és jószágtenyésztési érdekességeinek bemutatása”. Vagyis a bugaci puszta és pásztorélet bemutatása a hazai és külföldi turistáknak. 1933. május 21. fordulópontot jelentett Bugac idegenforgalmának életében. Az országos idegenforgalmi szervek, és az országos sajtó részére e napon rendezte meg az idegenforgalmi iroda a bugaci bemutatót. Ettől a naptól a bugaci idegenforgalom világsikert aratott. Látogatók, főleg külföldiek ezrei jönnek, közeli és távoli országokból a bugaci pásztorélet megtekintésére. 1937-ig közel 20.000 látogatója volt a bugaci pusztának. 1950. január 1-je Bugac eddigi történetének talán legjelentősebb változását hozta. A több évszázados kecskeméti függőség után Bugac önálló tanácsú településsé vált. Ekkor Bugac lakóinak száma 5.550 fő, területe pedig 17.500 ha volt. Bugac életében korszakos és pozitív változást jelentett a Kispista út meghosszabbításával a bugaci bekötőút, kövesút elkészülte 1951-ben, s hasonló jelentőséggel bírt a villany 1956-os községi avatása, valamint a művelődési ház 1958. évi megnyitása is. 1963-ban megépült a községi óvoda, majd bővítették a központi iskolát, alkalmassá téve a külterületi iskolák tanulóinak fogadására. Ezen időszakban épült ki a község belterületének ivóvíz hálózata, az ÁFÉSZ fejlesztette üzlethálózatát, járdák épültek a belterületen, jelentősen változott a község arculata. Belterületté szerveződött a jelenlegi Pusztaháza és Alsómonostoron a Kistemplom környezete. Fejlődött a község ipara is, a Hunostyl üzemet nyitott Bugacon, az Erdészet pedig fejlesztette fafeldolgozó részlegét és az Aranykalász szövetkezet melléküzemágait. 1970-ben nagyközségi rangot kapott Bugac, lakónépességének száma ekkor 4980 fő volt. A lakosság nagy része, 3767 fő külterületen lakott. Sajnos Bugac lakosságának fogyása ez idő tájban kezdődött, 1960-hoz viszonyítva 1970-re 622 fővel csökkent. Ez a tendencia napjainkban sem állt meg, ma Bugac lakóinak száma 3097, Bugacpusztaházáé pedig 371 fő. Jelentős változás volt a község életében az 1989-es esztendő, amikor Bugacpusztaháza önálló településsé vált. Ettől az időponttól a két település társult önkormányzatként egy költségvetésből gazdálkodva működik együtt. Bugac ma a maga 174 km2-ével Bács-Kiskun Megye 6. legnagyobb kiterjedésű települése. Területe 3,2-szer akkora, mint pld. Kalocsa városé, illetve mindössze 3 km2-el kisebb, mint Baja területe. Bugac (Pusztaházával együtt) külterületi lakóinak száma 1100 fő, míg például Kalocsáé 87, Kiskőrösé 1132, Bajáé 1463. A bugaci puszta községünk legújabb történelmében is világhírűvé vált, köszönhető ez a terület egy részének védetté, Nemzeti Parkká nyilvánításának, s olyan kiváló személyiségeknek, mint Abonyi Imre, Juhász László, Kecskeméti László, akik mindannyian fogathajtó világbajnokok. A Bugac– bugacpusztai idegenforgalom ma is jelentős szerepet tölt be a község életében. A bugaci pusztán az idelátogató turisták ma is megtekinthetik az ősi foglalkozásból, a pásztoréletből fennmaradt tárgyi emlékeket, s az idegenforgalmi idényben a napi bemutatókon látható a puszta ötös, a csikós élet, az ősi állatfaj, a magyar szürkemarha, a ménes és a rackanyáj is. A turisták a Nemzeti Parki séta, a lovasbemutatók után a Karikás Csárdában, a Bugaci Csárdában, a Délibáb Csárdában és a Táltos Lovaspanzióban jó hangulatú mulatós zene mellett ismerkedhetnek a magyaros ételekkel, ízekkel és a tüzes alföldi borokkal. További információ: www.bugac.hu Moderálta: BNC (4849) 2011-01-16 22:26:06 Moderálta: BNC (4849) 2011-01-16 22:26:50 Moderálta: (3932) 2013-10-30 15:46:18

  • Agrártámogatások kifizetése » 2014. október 15., csütörtök 10:55 | kriszta

    Válasz #52 hozzászólásra Mitszólsz ahozz amikor ki teszik szürkemarha hus, színtiszta, na meg a mangalica hus az valójában az?

  • Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia / Időjárás » 2014. október 15., csütörtök 10:55 | lala1

    Válasz #9105 hozzászólásra Ha erre jársz légyszi tedd meg! Eszünk a Birka csárdában egy szürkemarha-gulyást,és trécselünk egy jót!

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 10:55 | 4WD

    Arra kiváncsi leszek,az olyanoknak mint én,mit kínál majd az új ország. Tavaly például indulni akartam a fiatal gazdán,de ugye végzettséghez kötött a dolog. Én gyerekkorom óta tanyán élek,mindig állatokkal,földdel foglalkoztunk. Viszont elvégeztem egy szakmát,ami nem ezzel kapcsolatos. Ezért,le kellett volna hogy tegyem az aranykalászos gazda tanfolyamot. Abba már bele sem merülök,hogy sok újat nem hiszem hogy tanultam volna,de a pályázat miatt elmentem jelentkezni. Mivel készpénzből van a legkevesebb,ezért gondoltam,leteszem a vizsgát az MVH általi támogatással. A helyszínen jött a hideg zuhany,közölték,hogy ha ezt a tanfolyamot az említett módon kívánom letenni,ez a fiatal gazda pályázatból való kizárást vonja maga után. Akkor most mi legyen? Nincs 160.000FT-om hogy kifizessem a tanfolyamot,a pályázaton való nyertesség akkor is kétséges. Jól felszerelt tanyám van,nagy hízlaldával,elletővel,magtárral,ipari árammal,nagy bekerített udvarral,földdel. Viszont minden üres. Lehetőség,kedv és erő lenne bármire,de egyszerűen az ilyen embereknek nem adnak lehetőséget hogy megéljen abból amiből szeretne,ehelyett mehetek minimálbérért dolgozni két műszakba,amíg lesz munka... Orbán úrnak és hatalmi karának el kéne gondolkodni ezen,ha nekem jó lenne,jó lenne neki is. Miért nekem kell megvárni míg neki lesz ennél is jobb nekem meg vagy jut valami vagy nem. Lehetne itt mangalica tenyészet /volt is/szürkemarha csorda,vagy cigája nyáj.../az is volt/ Libáztunk is... De eljutottunk oda hogy mindenkit kinyírtak,és én attól félek,nekünk már jobb nem lesz soha sem...

  • Szarvasmarhatartás - tej termelése / információ csere, előírások » 2014. október 15., csütörtök 10:55 | Sankó

    Jónapokat kivánok a mester uraknak. Lenne egy nagy témakört átivelő kérdésem. Aminap beszélgettem egy ismerősömmel aki a földhivatalban dolgozik, és elbanaszoltam neki,hogy ugye a parasztgyerek vagyok, szeretnék valamilyen mezőgazssasági ággal foglalkozni,(főként birka, szarvasmarha) ha az egyetemen végze és dolgoztam egy kicsit, meg tesóm, szüleim is lehet érdekeltek lennének a dologban. A felvetésem az volt,hogy legelőn próbálnék tehenet tartani és a növendékeit hizlalni. A körös közel van az ártérben nagyjából megoldható lenne a legeltetés. Erre Ő annyit felelt hogy nem biztos, mert nemzetvédelmi terület, de szerinte a szürkemarha ridegtartás után érdeklődjek, mert az valószinű, hogy még ott is megoldható lenne. Valakinek esetleg ilyen kérdésben neme lenne gyakorlata? Szürkemarhatartásról mit lehet tudni? Miféle papirok kellenek, tartás körülmények stb. Ő sajnos többet nem tudott mondani, mert szántóval foglalkozik. Remélem tudnak a mesterek segiteni. Üdv:Sankósmile rolleyes

Hírek

  • Nagy István: A szürkemarha komoly jövő elé néz

    Nagy István: A szürkemarha komoly jövő elé néz

    A magyar szürkemarha sorsa a bizonyíték arra, hogy múltján és jelenén túl nagyon komoly jövő elé is néz – mondta Nagy István agrárminiszter a VI. Szürkemarha Fesztiválon.

További híreink

Videók

[bezárás x]