Szomoru Miklós kertész – aki tanácsaival, YouTube-videóival sok ezer embert inspirál és támogat az ökotudatos kerttervezésben – az otthonában egy közel 4000 egyedszámú miniarborétumot alakított ki, a kertgondozás, növényápolás kapcsán vallott nézetei pedig jócskán túlmutatnak azon tradicionális iskolákon, melyek a folytonos agresszív beavatkozást képviselik – írja a greendex.hu.

Hogyan válhat a kert a nehéz munka terepéből örömforrássá?

Miklós a legutóbbi, „Szeress otthon lenni, szeress a kertedben lenni!" című előadásán olyan jó gyakorlatokat osztott meg, melyek a kertnek és a kertésznek egyaránt kedveznek. Kertészeti hitvallása: a kemény munka helyett kertünk az öröm és a feltöltődés forrása is lehet (kellene hogy legyen). Lehet időt és energiát spórolva, környezettudatosan kertészkedni, ehhez azonban szakítanunk kell a régi beidegződésekkel.

Kertészmérnökként sok évvel ezelőtt lelkesen látott neki a szakmájának, azonban azzal szembesült, hogy az általa tervezett kertekben betegségek, hiánytünetek jelentkeztek. Természetesen tudni szerette volna a választ, hogy milyen okok húzódnak meg e mögött.

Egy évtizeddel ezelőtt a műtrágyák, permetszerek, tujasövény és túlgondozott pázsit voltak a népszerű kertészeti irányok hazánkban, ezért Miklós a nemzetközi szakirodalomban kezdte keresni az alternatív megoldásokat. Sokat inspirációt nyert külföldön, és pilisszentkereszti kertjét is a hazai klímához igazítva angol mintára alakította ki.

Nem a természet ellen, hanem vele szövetségben dolgozni

Ez jelentette a választ azon kérdésére, miért nem működött az, amit addig csinált. A természetet nem kell legyőzni a kertben, a versengésből úgysem kerülhetünk ki győztesen. A jó kertész a természettel együttműködik, folyamatosan megfigyel, és néha a beavatkozás helyett teret enged a magasabb erőnek – hívja fel rá a figyelmet.

A kert nem a kemény munka terepe, nem a folyamatos harcé a gyomok, kártevők ellen. Ha a természettel együttműködve munkálkodunk, és a beavatkozás helyett engedünk a természet önszabályzó mechanizmusainak is, azzal mindenki jól jár!

A jó táptalaj az egészséges kert előfeltétele

Szomoru Miklós tehát a saját kertjében új módszerekkel kezdett kísérletezni. Nagyon fontos, hogy első lépésként mindig a talajjal kell foglalkoznunk, mondja, ugyanis a jó táptalaj az egészséges kert feltétele.

Miklós a teljes talajcsere helyett talajoltással javította a föld minőségét. A talajjavítás során a cél a talajélet felpezsdítése, hogy a jótékony gombák, baktériumok el tudjanak szaporodni a kertben. Ehhez kiváló segítség a szerves komposzt, továbbá a szerves trágya, huminsav, a kötött talajra pedig a perlit, a zeolit, az alginit adagolása is javasolt. A tápanyag-utánpótlásról persze a későbbiekben sem szabad megfeledkezni.

Komposzt: a fekete arany

A komposzt a legértékesebb kincs a kertben, a szerves hulladék kertünk fontos alkotóeleme, amelyet helyben újraértékesíthetünk. Az állati eredetű trágyával szemben nem adagolható túl.

Miklós a kertjében nem használ semmilyen permetet, szintetikus vegyszert, hanem fekete nadálytőből, csalánból készült levekkel kondicionálja a növényeit.

A kertben és a háztartásban keletkező szerves hulladékot nem gyűjti külön ládába, hanem mulcsként azonnal felhasználja a növények körül. Az így visszapótolt szerves anyag közvetlenül alakul át értékes tápanyagforrássá, miközben a talajtakaró véd az erózió, a kiszáradás ellen is! Mindezt a sűrű ültetéssel kiegészítve pedig egy idő után a gyomlálást is elfelejthetjük. Nincsenek csupasz foltok a kertjében: Miklós 800 négyzetméteres organikus kertjében 4000 növény él együtt.

A jól kondicionált, erős növények a betegségekkel, kórokozókkal szemben ellenállóak, ha pedig vegyszerek helyett a természetre bízzuk a kertünk karbantartását, a biológiai sokféleség megóvását is támogatjuk.

kert

Miklós 800 négyzetméteres organikus kertjében 4000 növény él együtt – fotó: Youtube-videó

Ha a kertünk egyensúlyban van, nem lesz sok növényvédelmi teendőnk. Egy egészséges ökoszisztémában a természet önszabályzó rendszere kiválóan működik, a kertész pedig hátradőlhet. Miklós így tárt karokkal fogad minden élőlényt a kertben, legyen az róka, borz, pocok, béka, sikló, csiga vagy sün.

Sőt, még a "hívatlan vendégeket" is örömmel fogadja: a betetvesedett bodza jelzőnövényként árulkodik az invázióról, ám ha nem avatkozunk közbe, a tetvek segítségével felszaporodnak a katicák a kertben, melyek később nagy segítségünkre lesznek a kártevők irtásában. A katicabogarakon kívül a levéltetű további 80 fajnak biztosít élelmet, melyek kertünk hasznos lakói lehetnek, amennyiben táplálékot biztosítunk számukra a kertünkben.

Miklós fontos tanácsa továbbá, hogy a hazai klímához válasszunk növényeket, törekedjünk a változatosságra, engedjünk teret a természetnek, és komposztáljunk, komposztáljunk, komposztáljunk!

Indexkép: Youtube-videó